Nyuszinap a Csiliben

Noel és Noémi is velünk jött szombat délelőtt a nyuszinapra a Csilibe. Nem tudom, hogy hagyományosan évről-évre rendeznek ilyet a Csiliben, de a tömeget elnézve, biztos jövőre is belevágnak a szervezők, mert nagy sikere volt.

A programajánlóban olvastam, hogy kint lesz a Noé állatotthon is, gondoltam szabadtéren. Indulás előtt beszéltünk Noémivel telefonon és mondta, hogy ő Noelra overált ad. Hm, nekünk már minden téli holmink a tetőtéren van, gondosan becsomagolva, de az időjárást elnézve, lassan minden visszakerült a szekrénybe.

Szerencsére az állatok gondozói a hideg miatt egy fedett részre vitték a kutyusokat(két nagyobb boxer-féle, egy kisebb csivava-féle), mókus, nyuszik, kígyó.
Hercegem annyira megörült az állatoknak, hogy közölte az állatkertbe jöttünk:)(Azóta is úgy gondolja, hogy ő a nagy állatkertben járt)
Kendus az egyik kutyust megetette a sós négyes egy darabjával, gondolom nem ő volt az első gyerek, de a kutya kihányta. A fiam nagyon bátran és jólelkűen közlekedett a kutyusok között, a nyúlnak nyomta be a vizet(senki nem kérte rá, de ő úgy gondolta, hogy szomjasak), a tízóraira vitt almát is szívesen odaadta volna a nyusziknak. Érezhető, hogy nincs még félelem-és veszélyérzete.

Az egyik asztalnál felvett egy karkötőt a kezére("ez az enyém")és már ment is volna vele tovább:)
 Hogy mennyire jó az ízlése azt a karkötő választása is bizonyítja: zöld(mint az overálja és a polár pulcsija), azóta is büszkén viseli. Már a reggeli mosakodás után rajta van a műanyag órával együtt. Figyel a megjelenésére:)

A színházteremben amatőr színészek énekeltek. Az énekes megkérdezte, hogy kinek lenne kedve felmenni a színpadra, na Kendusnak nem kellett kétszer mondani, elnézve a többi gyereket, ő volt a legfiatalabb. Táncikált is, olyan cuki volt, a mozgáskultúrája teljesen az apjáé(mint minden más)

Aztán a törpés nótánál a gyerekek egy sapkát kaptak a fejükre, ott eltörött nála a mécses. Elkezdett sírni, hogy ő nem akar törpe lenni!(és igaz, ki akar törpe lenne?!)

Dekorált mézeskalácsot is, aminek ára a méretéhez képest irreális volt,, evett is egyet-kettőt, majd a foglalkozásvezető közölte, hogy limitálva van az egy főre jutó mézeskalácsok száma(öt darab/fő). Hazajöttünk és sütöttünk vagy 30 darabot, csináltam hozzá cukormázat,  jutott annyi, amennyi belénk fért.