Edináék nálunk

Lettike Hello cicás pulcsijában

Nyaranta, amikor Szécsényben vagyunk, akkor minden harmadik napot együtt töltjük. Edinával még a gimnáziumban kötöttünk örök barátságot, ahogy Ziával is.

Ritkán tudnak meglátogatni minket, mert rengeteget dolgoznak, állatokat tartanak, földet művelnek. Kendusnak nyáron (is) aranyélete volt(van), kényeztették őt rendesen. Látott silózást, etettet malacokat, bekapcsolták neki, csak neki a kombájn szirénáját, felmehetett traktorra, volt tyúkok között.
Örök emlék maradt neki, amiért mindig hálás leszek.

Szombaton meglátogattak minket, nagyon örültünk nekik. Készültem ebéddel, ők is tele kosárral jöttek. Kaptunk általuk készített hurkát, kolbászt( nem akármilyen szarvaskolbászt!), házi sütit és sok finomságot!
Terveztük, hogy elmegyünk a Kac-kacba, de úgy elment a nap, hogy már nem jutott rá idő.

A zenélőszőnyeg, játszóalagút és a szivacs mindig előkerül

Együtt görgették a puffpkat, teljes az összhang

A gyerekek a kezdeti civakodás után, teljesen egymásra találtak. Kendus a hancúrban többször leizzadt. Lettike nagyon aranyosan segített elaltatni Kendust ebéd után , ügyesen kezelte a kisherceg irigykedéseit(is). Eleinte Letti tiltakozott a fotózásért, aztán szupi pillanatképeket csináltam róluk.

Letti papucsában, neki kacsalábként volt kényelmes:)

Kicsi a rakás

Tomi teljesen partner volt abban, hogy a gyerekek megmásszák, volt csikizés, babzsákozás, lovaglás és még annyi minden. Amikor Kendus elaludt, akkor csak Lettikével játszottam: kip-kopp kalapácsot, gyurmáztunk, előkerült a tanyás játék is.
 Eleinte teljesen beszippantották Kendus könyvei. Letti ősszel iskolába megy, amit már vár.

A másé mindig jobb, legalábbis Kendus úgy gondolta, hogy kipróbálja Lettike és Tomi ruháit.

Tomi sapkája