Összes oldalmegjelenítés

2017. szeptember 17., vasárnap

Óvodai hírek

Ezen a héten könnyebb szívvel hagytam ott Vincit, mint a múlt héten. Annyi újdonság van, amit nem könnyű feldolgozni neki(nem csodálkozom rajta): nincs mellette a testvére, új az óvónéni, új helyen van a csoportszoba, új a dadusnéni. Minden reggel mantrázta: "nem megyek oviba", amikor beértünk már krokodil könnyeket hullatott. Múlt héten két éjjeli bepisilése is volt, ami kb. 2 éve nem fordult elő.
Olyan magányosnak láttam délutánonként. Többször állt a kerítésnél, ahol tudja, hogy le szoktam parkolni és várt. A szomszéd napközben is bejár az oviba, mert cukorbeteg a lánya. Ő is látta, hogy Vinci a kerítésnél áll és vár. Ha megkérdezem, hogy kikkel játszott, kik a barátai, akkor nem mond rá semmit, nem emleget senkit. Az óvónéni is azt mondja, hogy egyedül játszik.
A szomszéd lánnyal barátok, de a csoportszoba elköltözése miatt az egyikük az épület egyik végében, a másikuk a másikban. Nem tudnak együtt játszani napközben.
Szóltam az óvónéninek(új), hogy ha lehet, akkor kicsit nyisson felé, mert ő egy tündéri, mosolygós, kedves, aranyos, közvetlen kisfiú.  Onnantól kezdve, hogy szóltam, Vinci ott sertepertél az óvónéni  mellett, fest az asztalnál, kint többen motoroztak együtt(nem egyedül, mint eddig)
 Fülig érő szájjal öleltem magamhoz, első reakció, amikor meglát: APA?????

2017. szeptember 16., szombat

Iskolai hírek

19-en vannak az osztályban, 3-an problémásak, 2-en nem most járnak elsőbe.
Kende szerint a tanítónők egész nap kiabálnak, neki ettől fáj a feje. Emiatt a legjobb óra-elmondása szerint-hittan, ott csend van és nyugalom. Olyannyira nehéz a helyzet, hogy van, aki a viselkedése miatt a folyosóra megy és ott ül a padban.
Zavar, hogy hiába van 16-ig a suliban, mindig van itthonra is feladat. Lehet, hogy vonalvezetés vagy álló, fekvő egyenes vagy színezés, de van. 18 után tudunk leülni az íróasztalhoz(addigra mindenki fáradt, 6-kor ébred)20-kor alvás. Egyik délután Zoli ment érte, rákérdezett a házi feladatra a tanítónéninél, ő azt mondta, hogy nincs(ez a délutános, napközis). Itthon látom a matek füzetben a megkezdett sormintát. Annyira fáradt és kimerült volt, hogy úgy döntöttünk, nem csinálja meg. Másnapra a margón ott figyelt a fekete hiányjel. Tanultunk belőle. Pénteken megkérdeztem a délutános tanítónénit, hogy miért van ez. Válasz: hozzá kell ehhez is szokni. Negyedik oldalt kezdjük a füzetbe. Durva, hogy milyen magas az óraszámuk. Nem csodálkozom, hogy fáj a feje minden reggel és minden délután. Keveset iszik bent. 0,5 literes a kulacsa, amiből hamar elfogy a tea/szörp(vízzel nem próbálkozom), után lehetne tölteni, de ő nem tölti. Utál az iskolában elmenni wc-re, nem lehet becsukni az ajtót rendesen, a nagyok rárontottak a barátjára.
Már csak a portáig kísérem, pénteken a tanító néni névnapjára vitt virágot. Még figyeltem a őt, a nagyok (3. évfolyamosok)megállították, hogy temetésre megy ezzel a virággal....szegénykém ott állt, köpnyi-nyelni nem tudott, aztán csak mondott valamit.
Azt tudatosítani kell benne, hogy hiába megy reggel 12 fokban pulóver+pólóban, ha napközben meleg van, akkor szabaduljon meg egy rétegtől.
Kezdetben zavarta a padtársa kérdezgetése, hogy soha nem volt képben: mit kell kinyitni, hogy hívják a tanítónénit, mi a feladat. Őt meg kizökkentett. Hétvégére azt hallottam, hogy csacsognak órán, egymásra találtak.
Szétszórt: egyszer a tornazsákot hagyja bent(kulcsra zárt teremben, tanítónénivel tudunk visszamenni, benti szandiba van kint a játszótéren.)
A helyzetet jól mutatja a három radírja: kilyukasztva több helyen, összefirkálva, letörve.
Lemondtunk az egyéb délutáni elfoglaltságokról(angol, zeneiskola)Heti egy úszás maradt péntek délután.Pénteken gyengélkedett, fájlalta a torkát, estére láza lett. Azon vagyok, hogy hétfőre meggyógyuljon, lecke is van bőven, ha még a napi tanulnivalót is pótolni kell...ááááá
Egy időpontra tették az iskolai szülőértekezletet, a hittanos szülőértekezletet és az ovis  szülőit. Az elsőre megyek.

2017. szeptember 15., péntek

Sárospatakon zártuk a vakációt

Még soha nem voltam Sárospatakon-és környékén. Szerintem ez tipikusan olyan"osztálykirándulós"hely. Nekem ez kimaradt, 6 osztályos gimibe jártam, az ofőnk semmilyen téren nem aktivizálta magát, egyszer voltunk nomád táborban(jól megfáztam, lett egy középfül gyulladásom, hideg vízben fürödtünk és egyszer elmentünk biciklizni Szécsényből-Bánkra, ennyi)
Egy ideje benne volt a fejembe, hogy szeretnék elmenni a Zemplénbe, amikor nálunk betonoztak a kőművesek, kérték, ha lehet, lépjünk le 2-3 napra, nem volt kérdés, hogy merre menjünk. Ráadásul egy kuponos oldalon találtam Sárospatakon kempinget, önálló kőházakkal. Nagyon kulturált volt, nyugati színvonalú, amerikai konyhás, mindennel felszerelt, két külön szobával, terasszal. Később kitalálták Erikáék(Zoli első házasságában született gyerekei), hogy csatlakoznak hozzánk. Nekik már nem volt kőház, csak faház, de az is minden igényt kielégített. A kemping területén medence, közel a fürdő és a belváros. Rajtunk kívül a kempingbe magyar rendszámos autót egyet láttunk. Esténként grilleztek, bográcsoztak az angol szomszédok, családias hangulatú volt. A kemping előtti zöldséges kétszer annyiért árulta a dinnyét, mint nálunk, de olyan finomat életemben nem ettem, mint ott.
A fővárosban volt 29 fok, ott ahogy lement a nap, nagyon fáztunk. A fiúk melegítőbe aludtak, én nadrágba és pulóverbe, de így is vacogtam. Hideg élelmet vittünk magunkkal, sütöttem előre. A teraszon egy helyi étterem szórólapját találtuk, onnan rendeltünk frissensültet, salátát, pizzát.
Sokat sétáltunk és látható, tapintható a szegénység(mély szegénység), elhanyagoltak a házak, külterületen az utcák, a pályaudvaron több vonat kifosztva, összefirkálva, ablak nélkül.
Maga a táj, gyönyörű. Korán kelőek vagyunk, amikor jöttünk le a Megyeri tengerszemtől, más turisták akkor érkeztek. Gyerekek is jól bírták a célhoz vezető utat, nem volt nyafi, közben rengeteg szedret, ribizlit, csipkebogyót, szőlőt láttunk. Körbejártuk, bementünk a barlangokba, a fiúk sokat kiabáltak, élvezték a visszhangjukat, minden szemünk rajtuk volt, szorítottuk a kezüket, végig korlát van.
A belvárosban megnéztük a várat, elmentünk a történelmi játszótérre, templomba, múzeumba. Egy kedves idegenvezetőtől(pénzt nem fogadott el) a fiúk kaptak egy karperecet: I love Jezus felirattal.
Tetszett a központban, hogy minden virágos. Ezen a nyáron minden nyaralás alkalmával hajókáztunk. Lementünk a Bodroghoz, az első szórakozóhelyen érdeklődtünk sétahajózásról, adtak egy telefonszámot, rögtön hívtam és a férfi, mondta, hogy gyalogoljunk kb. 15 percet és vár minket a nyaralójánál.
Mesélt a Bodrog élővilágáról, a fiúk kipróbálhatták magukat a kormány mögött, Vincinek még az is megadatott, hogy a Bodrogba célozva pisilt:)

2017. szeptember 12., kedd

Sátoraljaújhely kalandpark

Van, aki egyedül is mer
Falmászás
Mindenhol egy idézet- Közelben a Magyar nyelv múzeuma
Mögöttünk Vince és Zoli
Akár egy egész hétvégét el lehet itt tölteni, élményekkel teli, kalandos, vidám napot töltöttünk itt! Bobozással kezdtünk, sokkal meredekebb és hosszabb, mint a visegrádi(máshol még nem jártunk), az, hogy merre siklunk, hallani lehetett. Minden lejtőnél hangosan sikítottam:)Csak úgy jött, belülről. A kicsik mentek a nagyokkal(Erika és Balázs), mi Zolival mentünk ketten. Sokkal bevállalósabb vagyok, mint ő, egy biztos, ő lassabb tempót diktált. Az utolsó kanyarban készült rólunk hajmeresztő kép.Lefelé és felfelé is megállt a libegő, néhány percig érdekes, aztán kezd betojni az ember. Egy ideig tanakodtunk, hogy Vincivel kipróbáljuk-e a libegőt(mi lesz, ha félúton mocorogni, hisztizni kezd)-erre hála istennek nem került sor. Csodálatos a panoráma. Félúton is ki lehet szállni és játszóterezni. A 'Sólyom'nevű átcsúszópályát Erikáék bevállalták. Már a kilátástól izzadt a tenyerem....azt mesélték, hogy nagyon-nagy élmény! Kipróbálták a falmászást is, itt egy rövid oktatást is kaptunk, kedves volt a 'biztosítós' fickó.
Nincs egységár, mindenhová külön jegyet kell venni, nem olcsó mulatság, de megéri!Van sípálya, kalandtúra pálya és kilátó is(ezekhez nem mentünk el)


Felfelé a libegőn






2017. szeptember 11., hétfő

Dédi nálunk

Leírhatatlan volt az öröm és a boldogság, amikor kiderült, hogy Dédi jön hozzánk és nálunk is alszik! Felutazott Szécsényből busszal, elé mentem a fiúkkal Újpestre. Jól bírta a buszozást(78 éves), bárcsak én is ilyen stramm lennék ennyi idősen.
Főztem előre, második nap rendeltünk két tálat az egyik kedvenc éttermünkből. Gyerekek nyüstölték rendesen, focizott Kendével, kártyáztunk(teljesen rákapott a SOLO-ra), társasjátékoztunk, az udvaron túlra nem mentünk.
Vinci kicsúszott a trambulinról, beütötte a kobakját, rendes sor/színminta van a fején. Elöregedett a háló, több helyen lyukas, a belső anyag is elszakadt, nem lehet teljesen behúzni a cipzárt, jövőre lecseréljük. A trambulin mióta megvan, állandó nyüstölés alatt áll.
Dédinek tetszett a házunk(egyébként mindenkinek), megdicsért minket. Szedtem neki málnát, rengeteg málnánk van(folyton termő), a boltokban drága és az íze nem az igazi. Hallottam a rádióban, hogy kihalófélben lévő gyümölcs.
Filmeztünk. Vince első nap a csendes pihenőt Dédi mellett töltötte, szólt Dédinek, hogy simogassa, ő pedig bealudt rajta, amit azóta is emleget Dédi.(Másnap Dédi elaludt a diamesén, elsőnek)
Azt mondja Dédi, hogy rég lustálkodott annyit, mint nálunk, erre szántuk azt a két napot, amit nálunk töltött, próbáltam olyan "nyaralásfélét"nyújtani neki.
 Hozott rengeteg édességet, Penny-s plüsst a fiúknak, a pillecukrot apránként kapják azóta is.

2017. szeptember 10., vasárnap

Lili nálunk nyaralt

2 napot töltött nálunk Lili, estére hazavitték, reggel hozták. Nem mondom, hogy egyszerű volt olyan programokat, elfoglaltságot kitalálni, amit mind a hárman élveztek. Három különböző erős egyéniség, különböző napirenddel. Az egyik délután Vince nem aludt, a másik délután Kende olyan szintű hisztit nyomott, hogy a végére lefeküdt az ágyába és elaludt órákon át.
A nyári élményekből albumot készítettem, a csendes pihenő időszakában ragasztottam, írtam, dekoráltam az albumot. Lili és Vince is kedvet kapott, ők újságok csináltak(szórólapokból vágtak ki képeket), majd összetűzték a lapokat és színes matricával dekoráltak.
Sokat gyurmáztak, Lili elkészítette a fejem gyurmából:)
Ez azóta is az íróasztalom dísze.
Mindkét nap fagyiztunk, sokat sétáltunk, málnát szedtünk és segítettek a kőműveseknek. Vince dübelezett a kőművesek keze alatt, Lili söpört, Kende gazt szedett. Így, hogy mindegyik be lett fogva és látták, hogy egyik sem keres kifogásokat, nem nyafog, könnyebben ment a munka.
Lementünk a vizes játszótérre, itt hol az egyik, hol a másik jött azzal, hogy uncsi ez a hely(két nagy) Maguktól meg sem fordult a fejükbe, hogy építsenek, kipróbálják a csúszka hintát. Itt kellett őket irányítani, Vincire kiemelten figyeltem, mert ki akarta sajátítani a terepasztal melletti csapot és az öntözés lehetőségét. Rákiabált, belekötött más gyerekekbe.
Nagyokat sétáltunk a környéken, szóba hozták, hogy menjünk bicóval, de három gyerek, három tempóval, ezt nem vállaltam be, helyette maradt a gyaloglás, mindig érdekes célpontokkal(kisbolt, fagyizó, könyvtár, zöldséges)
Lili most járt először könyvtárban. Nehezen értette meg a lényegét, kérte, hogy vegyek meg neki könyvet és többször rákérdezett a 'bolt 'nevére. 8 könyvvel jöttünk haza, ebből legalább négy tündéres, balettos, hercegnős. Ezekből is olvastam, amikor a kánikula miatt nem lehetett kint megmaradni. Hazafele veszekedtek, hogy ki melyik könyvet cipelje.
Kaján nem volt vita, Zoli hozott haza kínait-mindenki szereti-, mellette volt húsgolyó steak krumplival, tészta, rizses hús és sok jégkrém, dinnye(aki szereti), barack.
Két nap alatt mindenki videó mese kívánsága teljesült a T-comnak köszönhetően:)Megnéztük az Énekelj-t!a Gru3-at, a Lego Batmant(ki lehet találni melyiket ki választotta:)
Terveztem még medencézést is. A tavasszal vásárolt darabnak a dugói elvesztek, leleményes vagyok, a kinder tojás műanyag része, pont beleillett, de amikor a nyomás és a sok víz miatt nem bírta a terhelést, akkor kifolyt a víz. Június végén vettünk helyette egy másikat(olcsó darabokról van szó), erre Zoli rátolatott....
Majd jövőre, de mi akkor is építkezünk és szinte nem leszünk itthon. Majd azt követő nyáron.

2017. szeptember 9., szombat

Egy ropi naplója

A nyári élménybeszámolók közül a mozizásról még nem született bejegyzés.
Damiék hívtak el a Lurdyba, nyáron és iskolai szünetekben van matiné előadás. Vincinek ez volt a második mozizása, sokkal jobban lekötötte, mint a Verdák 3, nem is gondoltam. A vége előtt 10 perccel jöttünk ki. Eredetileg úgy terveztem, hogy, amíg a nagyok bent ülnek a moziba, addig én a "markolós"játszóházban leszek Vincivel, de ő is a filmnézés mellett döntött. Hihetetlen, hogy mennyi kukoricát ettek!Nekem már csípte a só a számát, ők még akkor is tömték magukba. Ha mozizás, akkor pop-corn.
A film 6-7 éveseknek, alsósoknak való, Kende hangosan kacagott, azóta is emlegeti. Ők már értik azt a fajta humort, ami a filmben van. Az anyukában időnként magamra ismertem(pl: nyaralás alatt nincs mobilozás, nem esznek gagyi kaját, mindenkinek személyre szólót csomagolt, utazás alatti zeneválasztás a sofőr kiváltsága). 3 gyerekes, pontosabban 3 fiúgyermekes nagycsalád indul nyaralni, kalandosra sikerül a nyaralás, gazdagabbak lesznek egy malaccal és az egyikőjük az autóban hallgatott spanyol nyelvleckének köszönhetően, néhány mondatot megtanul. Nekem is nagyon tetszett, igazi családi film!Könyv formájában is megjelent, karácsonyra, szülinapra megveszem a nagyfiúnak.

2017. szeptember 8., péntek

Első iskolás hét után

Összességében az első hét tapasztalata nagyon ambivalens. Kende minden reggel kijelenti, hogy ő nem megy iskolába, aztán, amikor ott van már szerintem jól érzi magát.
A suli egyik előnye, hogy van játszóterek(teljesen zárt), ha a nap végén megkérdezem, hogy mi volt a legjobb a suliban, akkor azt mondja, hogy a játszótér. Andornak hívják a padtársát, az első két napban még leskelődhettek/bemehettek a szülők. Kendus unja, hogy állandóan színezni, rajzolni kell. Első nap a család lerajzolása volt a feladat, utána erről beszéltek. Erre mondja, hogy először csak ült és bámulta a falat, aztán a tanító néninek elmondta, hogy nincs ceruzája és emiatt nem csinálja a feladatot(szólni nem szólt), rám jellemző, hogy alapos és precíz vagyok, ceruzája mindig volt/van/lesz, de ő nem tudta kinyitni a táskáját, amiben volt a tolltartó...Kapott ceruzát Edit nénitől:)
Még mindig család rajzolása: annyira untam, mondja, hogy Apát már le se rajzoltam...na ebből mit szűr le egy pszichológus...
Téma volt a hobbi, szabadidő. Te mit mondtál Kendus, mit szeret csinálni?Hát, azt, hogy videó játékozni. Nekünk nincs videó játékunk. Siófokon, Egerben amikor nyaraltunk, próbálta ki. Erikának van, de túlzás lenne azt állítani, hogy ez a hobbija:)Maximum szeretné, ha ez lenne.
Szörnyű a kaja. Reggel megkér, hogy ne fizessek be neki. Hát ez nem így működik. Amit beteszik, azt az utolsó morzsáig megeszi. 0,5 literes a kulacsa, a víz soha nem fogy el. Tegnap és ma is gyümölcslét vitt, tartok attól, hogy meghajtja a pociját.
Nagyon elfárad szellemileg, de zavarja, hogy sokat ülnek és csendbe kell maradni, rövid a szünet.
Hazajövünk és még kint bicózik, futkározik, ma úszni megyünk.
Már 6 csillagot és 4 matricát, 2 pirosat gyűjtött. Az irányokat tanulják. Egyik feladatában volt hiba(melyik levél néz balra?Azt színezd ki pirosra)Házit megcsinálja a suliban, itthon átnézzük. Mesét mondott képek alapján.
Nagyok két nap is lejöttek hozzájuk, ő a focipályán összeütközött egy nyolcadikossal(nem tudom, honnan tudja, hogy nyolcadikos volt)
Tolltartóját két nap után nem láttam, elkönyveltem magamnak, hogy elhagyta. De szerencsére nem, csak a padba hagyta.
Sokat énekel, dalol. Futóversenyt tartottak, itthon megmutatta, hogy ő milyen gyorsan futott:)
Alakul ez.

2017. szeptember 3., vasárnap

A fiú, aki szeret ruhát venni és öltözködni

Viniről van szó. Szerintem ritka, ha egy fiú szeret ruhát vásárolni, próbálni. A ruhák nagy részét, 90%-át még örökli a bátyjától, cipőkről ez nem mondható el, mert óriási tappancsai vannak. 28/29-es.
Hétvégén Zoli őszi ruhatárát frissítettük, kimentünk az outlet centerbe, Vinci örömmel jött, nem hisztizett, mindenhol szétnézett. Ha talált olyat, ami teszik neki, odahozta és megkérdezte, hogy lehet-e az övé.(Felnőtt férfi részlegen is). Jó ízlése van, amiket megtalált magának, az nekem is tetszett.
A szomszéd utcában van egy ismerős(anno gyerekbörzén ismerkedtünk össze), akitől szoktam átvenni használt ruhákat. (Régen gyakran jártam turiba, de ma már nincs rá időm és azt tapasztalom, hogy nagyon elszálltak az árak. Közel hasonló árkategória a használt és az új(ha akció van)
Múlt héten este átjött hozzánk Tündi(ruhás), a fiúk, főleg Vinci úgy várták, mint a Messiást. Kendére való ruhákat kérek tőle, de mindig gondolok Vinire is. Egy-két nadrág befigyel neki is.
Azt a boldogságot látni kell, amikor kap egy új ruhadarabot. A kardigánokat vagy a középen cipzáros felsőrészeket utálja, azon kívül minden jöhet. Szeret csinosan, ingbe öltözni.
A zoknit ha tehetné soha nem venné fel. Sokkal ügyesebben öltözködik önállóan, mint ennyi idősen Kende.

Első nap az iskolában

Rosszul kezdődött a nap: fogócskáztak itthon, Vince szellemnek beöltözve(törölköző a fején, szinte alig lát ki)és nekirohant a boltív sarkának(ami kőből van). Sírdogált kicsit, nem tűnt úgy, hogy nagy a baj. Aztán közelebbről megnézve láttam, hogy óriási lila pulki van a homlokán, középen behorpadva.
Homlokán ez a harmadik nagyobb sérülés. Remélem, hogy nem marad meg a nyoma. Mellette a bárányhimlő, aminek látszik a helye, aztán a barlangászásnál szerzett örök emléket.
Gyorsan rátettük a jégakkut és indulásig fektettük. Zoli vitte oviba(nem mondta az óvónőnek, hogy mi történt reggel, szerinte csak megőrzés történik...)én mentem Kendével a suliba.
Még ki kell tapasztalni, hol jó parkolni, mert a suli melletti utcákat nagyon szűkre tervezték. Az iskola kicsi, viszonylag kevés gyerekkel, sokan besétálnak, sokan autóval jönnek ugyanabban az idősávban.
Először ácsorogtunk az udvaron, többször tiltakozott az ünneplő ruha ellen, hiába mondtam, hogy még a nagy nyolcadikosok is fehér ing+fekete nadrágban feszítenek, az ünnepség után átöltözött laza pólóba és a kockás nadrágjába.
Damiék később érkeztek, rajtuk kívül egy ismerős van, őket sem láttuk és felmentünk az osztályterembe, ami zárva volt. A termük mellett feldíszítve a fali újság, Kendének felolvastam Szent-Györgyi Albert szavait a tanulásról. Ismét lementünk az udvarra-belső udvar, itt van a gyerekátvétel-akkor már többen jöttek és észrevettük a tanító néniket is.
Kende és Dami az első sorba ültek le.
Nagyon jó hangulatú volt az évnyitó, ilyenen még nem voltam, pedig néhányon már részt vettem:)A hivatalos maszlagtól mentes. Egyik kislány osztálytársa sírdogált, őt leült a tanító néni mellé. Meghatódtam én is, ez rányomta a bélyegét az egész napomra.
Himnusz után énekek, versek következtek. Énekelt az iskola kórusa és a tanárok is, ezek mind nagyon tetszettek,pl, hangosan tapsolva énekelték az "Újra itt van a nagy csapat, csapjad össze, csapjad össze a mancsodat"c számot. Az egyik férfi tanár énekelt, sípolt, gitározott, a másik zongorázott. Az egyik diáknak még a bokáján is csörgő volt, univerzális. Az egyik férfi tanár teljesen úgy nézett ki, mint Cseh Tamás.
Az igazgatónő beszélt a változásokról és név szerint üdvözölte az elsősöket. Minden elsős kapott ajándékot egy nyolcadikostól. Az 'A' osztályban sok Varga van, de a 'Bében'sem Kendus az egyetlen. Amikor az ajándékozáshoz hívták őket, akkor egyszerre állt fel két Varga, az egyik a fiam volt. Teljesen kétségbeesett, hogy most mi lesz, láttam rajta, hogy mennyire izgul(tördelte az ujjait).
Három osztálytársa szavalt. Műsor végén megkérdezte Kendus, hogy mikor indulunk haza. :)
Felmentünk a terembe, ott még néhány infót elmondott az osztályfőnök , majd eljöttem. Kende megette a becsomagolt tízórait és a müzlit, nagyon megéhezett. Az ebéd elmondása alapján sok és finom volt(maradjon is így)Rajzoltak(családot), megismerték az épületet, beszélgettek.
Elültették Damit mellőle, Kendus a második legmagasabb az osztályban.
12.30-ra ment érte Zoli. Azt mesélte, hogy nem volt szünet és csak ülni kellett, ő bámulta a falat.
Másnap azzal indította a napot, hogy ő nem megy iskolába(szerencse, hogy szombat volt)Azt hitte szegénykém, hogy egy délelőtt alatt megtanul írni-olvasni-számolni.
Holnap mindent be kell vinni a suliba és négyig marad Kendus.

2017. augusztus 30., szerda

Holnap kezdődik

Vince kedden kezdte az ovit. Logisztikailag rendesen kihívást jelentett  a hétfői és a múlt heti felügyeletük két dolgozó szülő mellett. 5 hétre bezár az ovi és szemrebbenés nélkül a hétfőt kiírták nevelés nélküli munkanapnak. Jajj. Ezt úgy oldottuk meg, hogy az öcsém hétfőn nem dolgozott, én 12.30-re hazajöttem. Kendére vigyázott Erika, néhány órát szomszédolt és egyszer kb. 1,5 órát egyedül volt itthon(az utóbbinak örült talán a legjobban, tévé, telefon, kaja, ice tea), azóta is mondogatja, hogy őt nyugodtan itthon lehet hagyni.
Az oviban ismét lecserélődött majdnem a teljes gárda. Hiába veszi Vinci látszólag könnyen ezeket az akadályokat, engem baromira zavar. Sokadik óvónénihez, dadushoz kell hozzászoknia. Rontja a helyzetet, az állandó helyszínváltás is. Második szeptembere és harmadik helyre költözik a csoport.
Speciális helyzetét-beszédhiba-mindig felvázolom az illetékes személyeknek. Ezen a héten még csak a bemutatkozásig jutottam el velük.
Kendétől mindenki azt kérdezi, hogy várja-e az iskolakezdést. Ettől ő teljesen frusztrált. Nem tudja, hogy mit mondjon, így attól függ, hogy ki a kérdező válaszol nemmel és igennel. Számolja a napokat.
Pénteken elmegyünk az évnyitóra, remélem hármasban. Aztán olyan jó lenne, ha felkísérhetném a terembe, meghúznám magam hátul. Délután dolgozom.(Múlt hét pénteken szabadságot kértem és az évnyitó délelőttjére is)Délutánonként, amikor megyünk Vinciért az oviba, előre rohan, mászókázik és alig tudom elhívni, ott akar maradni.
A könyv, füzet bekötése a mai projekt. Áthozom Damit játszani, lefoglalják egymást, közben végzem a dolgom.
Azzal biztatom őt, hogy egy kedves, mosolygós, barátságos tanítónéni kezébe kerül, aki megtanítja a nagy varázslatra: olvasni, számolni, írni. Nyáron már ő fogja nekünk az esti mesét felolvasni.
Közben beíratkoztunk úszásra, heti két alkalom helyett egyre. Így kellett lennie: mire odaértünk az usziba, betelt a kezdő, heti kettes csoport Á. bácsinál. A nyári remeklése alapján tanácsolták a haladó csoportot,  ezt elfogadtuk. Péntek délutánonként irány az uszoda!
(Közben jár az agyunk: az angolt nem szabadna veszni hagyni és ott van a zeneiskola is....)

Kalózhajón

Terveztünk hajókázást a Balatonon is(ezen a nyáron kipipálhatjuk a Bodrogot és a Kőröst is, sőt a Dunát is:)
Már a parkolóban megtalált minket egy "ügynök", aki ajánlotta a kalózhajót. Ez volt a kulcsszó, innentől kezdve a fiúk bezsongtak. Kalózhajó, kalózhajó!
Arra gondoltunk, hogy hajókázunk kb. 1 órát és ennyi. Az első indulás 9.45-kor volt, rajtunk kívül 4 koránkelő család választotta ezt a programot. Elfoglaltuk a kinti helyünket
és megjelent egy kalóz, akinek fergeteges szövege volt. Hol az árbocra mászott fel, hol a hajó aljába kellett követniük a tanoncoknak.
Minket csak szárazföldi patkányoknak nevezett egy ideig, aztán Kende kincset keresett(cukorka formájút), letette a kalózeskü szöveget,
részt vett egy eligazításon, sőt még kardozott is.
Igennel nem lehetett válaszolni, helyette hy-t használtak, kódolva beszéltek:)Olyan komolyan vett mindent Kendus, szerintem ő volt a gyerekek közül az, aki a leggyorsabban és tökéletesen mondta el a szövegét. Maximalista, na.
Sokat nevettünk a fickón, teljes beleéléssel, humorral adta elő mondandóját.
Kende aktívan részt vett mindenben, Vince inkább külső szemlélőként figyelte a műsort. Olyan gyorsan elrepült az idő, hogy csak azt vettük észre, hogy visszaértünk a kiindulási pontra. Kellemes csalódás!Csak ajánlani tudom!

2017. augusztus 29., kedd

Balcsin nyaraltunk

Pontosabban a déli parton, Siófokon. Vince most volt életében először a Balcsinál, ahogy Kende mondja, a nagy tengernél:)
Ez volt az idei második nyaralásunk, jó dolgunk volt a szünidőben. Ráhangolódásként itthon elolvastuk Csapody Kinga Irány a Balaton c. könyvét!Nekünk bejött, a történetmesélésen túl érdekességeket is megtudhattunk a látnivalókról.
 Első nap hideg időnk volt, szemerkélt az eső, ugyanúgy, mint Cserkeszőlőn.
A fiúkat ez nem befolyásolta abba, hogy megmártózzanak a hideg vizbe, hiába szóltunk rájuk, először térdig voltak vizesek, aztán a nadrágjuk is. Fokozatosan mentek be. Kende vakmerőbb és bevállalósabb volt, mint Vinci. Vinci nem bírta sokáig a vízben a meleg, kánikulai napokon sem.
Labdázásban nem akart részt venni, a vízibiciklizést unta, a vízipisztolyozást élvezte egészen addig, amíg egy jól irányzott mozdulattal be nem lőtte a vizet a fülembe. Utána is fájt még néhány napig. Olyan fura érzés, mintha kattogna a folyadék. Egyébként is gyenge pontom a fülem.
Korán kelnek, előfordult, hogy rajtunk kívül csak a "kincskereső"volt a Balatonban.
Szállásügyileg nem készültem fel rendesen(nem olvastam előtte értékelést, fórumot)és egy retro helyen éjszakáztunk. Zoli azt mondta, hogy amikor megépült a szálloda akkor menőnek számított az újdonságaival, most meg a retró miatt menő. 1985-ben építették a hotelt, gyerekkorom helyőrségi klubjára hasonlított a konyha(külcsín is és az ételek ízvilága is eszembe juttatta a menzát). Az étterem elé játékgépeket tettek, a fiúk nem akartak enni, vonzóbb volt az autós szimulátort nyomogatni.
 A szobáinkat nem tudtuk időben elfoglalni, mert nem takarították ki időre, aztán a két szoba között rossz volt a zár, végül a határozott fellépésemnek köszönhetően kaptunk egy 7. emeleti felújított apartmant, az ágyban feküdve is a Balatont láttuk. Itt csak annyi volt a bibi, hogy kétemberes volt a zuhanyzás, a mosdónál egy pöcköt kellett folyamatosan nyomni, hogy jöjjön a víz. Szerencsénkre kánikula volt és a parton töltöttünk minden időt.
A Balaton nekem a riviéra, de az éttermek árai még most sem a földön járnak, pl. egy palacsinta(azaz egy darab 350 ft)nem is írom le, hogy mennyit szoktunk enni:)
Tiszta a víz és az egyik legnagyobb előnye, hogy 20 perc séta után is csak a térdünkig ér. Sokat úsztunk, nevettünk, barnultunk. Találtunk egy szuper játszóteret a parton, Kende folyékonyan nyomta az angol mixet a német gyerekeknek. Vicces volt.

2017. augusztus 27., vasárnap

Nyitva van a VinceKende boltja?

Szerepjáték. Ők az eladók én a vevő. Ez a kirakat. Pénzszámolásban Vince verhetetlen.


Vinceszáj

Puszilgatom. Erre mondja, hogy ehető a nyaka.
Kérdezem, hogy milyen ízű?
Coki.
(csoki)

Gombóc Artúrom, neki kár felsorolni a fagyizóban a kínálatot, mert csak és kizárólag csoki fagyit eszik.
Nincs bejáratott  pólónk csoki fagyizáshoz, de sokadik próbálkozás után is kudarcot vallok, mert az a fránya csoki fagyi sehogy sem jön ki a felsőrészekből.

2017. augusztus 26., szombat

Úszótanfolyamon

Idén nyárra terveztem 2 hét intenzív úszótanfolyamot Kendusnak.
A legjobb az lett volna, ha Vinci is van olyan bátor és bevállalós, hogy részt vesz ezen, de nem így lett, majd legközelebb. 4 éves kortól mehetett volna. Elnéztem a többi résztvevőt, inkább 6-7-8 éves korosztály képviseltette magát.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kerületi uszoda közel van hozzánk. Minden nap egészkor kezdődött az oktatás és 60 percig tartott, az eleje rákészülés, torna, bemelegítés, a vége pedig játék. Kende minden reggel megkérdezte-annak ellenére, hogy tudta-délután úszás vár rá. Talán két nap telt el és a harmadik nap már aludt ebéd után, ebben szerintem nagy szerepe volt az úszásnak.
Eddig is vízbiztos volt, de a technikáján bőven van még most is csiszolni való, nem süllyed el a mélyvizben, kitartásra még gyúrni kell. Amíg ő lubickolt, addig mi Vincivel elnyaltunk egy fagyit és játszótereztünk az uszoda mellett. Egy tükrön keresztül néztük bemenetel után, aztán másnapra befóliázták, azzal indokolták, hogy a gyerekek a szülőkre figyelnek és nem az oktatókra. Ezután már csak a 300 ft-os galéra jeggyel mehetett a szülő leselkedni, kicsit meglepődtem, amikor még plusz 100 forintot elkértek naponta a hajszárító használatáért(!), amit mi nem használunk. Nyilván nem a napi 100 forint zavart.
8 gyerek került egy csoportba, Kendus egy fiú oktatóhoz került, Kende idegenek előtt visszahúzódó, csendes, amit az oktató is megjegyzett, még hozzátette, hogy halk. Á. bácsi, az oktató mindig megdicsérte az úszósapiját, nadrágját. Ha már Vinci nem is vett részt a tanfolyamon, azért kiharcolt magának egy úszósapkát.
Az előre tervezett 2 hétből végül 1 lett, mert a következő hétről lecsúsztunk. Nem elég korán jelentkeztem és már nem maradt hely.
Azóta is emlegeti, szeretne suliidőben is járni, a lehetőség adott, már csak az a kérdés, hogy logisztikailag hogy oldható meg és mennyire bírja/bírjuk.

2017. augusztus 23., szerda

Vendégségben Piliscsabán

Elmaradtam a bejegyzésekkel, összesűrűsödtek a teendők. Még július végén voltunk vendégségben Piliscsabán, Zitáéknál.
Délutáni alvást csak Vinci produkált, Kende nagyfiúsan már nem alszik. Ahogy mondja: "ciki"(majd évek múlva rájön, hogy mekkorát téved)délutánra szokott ki/lemerülni, akkor kb. 30 percig előad egy durva ordítást, hisztit, önkívületi állapotba kerül, nem lehet ráismerni ilyenkor. Pihenése kimerül abban, hogy tévézik, mesét olvasok fel, kártyázunk(rákapott a Solora)
Azon a héten úszótanfolyamra járt, ami azt jelenti, hogy 1 órán keresztül  a medencében lubickolt. Jól elfáradt. Elaludt az autóban Piliscsabáig és arra sem ébredt fel, hogy megállt az autó, nincs rázkódás. Többször rápillantottunk, de aludt tovább. Mi, hátul beszélgettünk, ő pedig kimászott az autóból.
Önmagukhoz képest viszonylag jól viselkedtek(nem úgy, mint a héten, amikor vacsorameghívásunk volt a Joe bácsi étterembe). Edi felkészülten több bubifújóval várta őket(mindig volt még egy), labdáztak, fociztak Zitussal. Aztán valahogy(már nem is tudom, hogy)felkerültek az emeletre, ahol kipróbálták a zongorát. Kendus teljesen rácuppant, kalimpálta a billentyűket(egyszer-kétszer Vince közbelépett és volt veszekedés)Zitust nyúzták a fiúk rendesen.
Vacsorára is ott maradtunk és a csillagos ég alatt autóztunk haza. Kende mostanában érdeklődik a csillagászat, az égbolt után. Panorámatetős autónkból menet közben is bámulták az eget.
Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük!

2017. augusztus 20., vasárnap

Fekete Gólya étterem

Cserkeszőlőn és a környéke nem a gasztronómia fellegvára, a fürdőt és a "kukás"medencét azóta is emlegetik a fiúk. Vince is már abban a korban van, hogy emlékezni fog ezekre a nyári élményekre.
Hazafelé autózva megálltunk az út mellett a Fekete Gólya étteremben Kecskeméten. A parkolóban alig találtunk helyet, azt gondoltam, hogy esküvőt tartanak, Zoli bement és megkérdezte, hogy lenne-e szabad asztaluk és volt. Kint ültünk le a teraszra az éppen ébredező gyerekekkel, a pincér gyors és kedves volt. Ha elsőre szimpatikus a pincér, akkor megszoktam kérdezni, hogy ő mit ajánl. Szűkítettem a kört, tálra(bőségtálra)gondoltam és kedvesen ajánlott is. Gyorsan kihozta a laktató finomságokat, limonádéztunk, olyan jól laktunk, hogy a desszertnek már nem maradt hely, ez ritka nálunk, édesszájúaknál.
Körbenéztünk és azt láttuk, hogy  a legtöbb asztalnál volt gyerek(nem a mieink voltak a leghangosabbak) egészen pici is, akit babakocsiban próbált altatni az apukája, felidézte bennünk a 2013, 2014, 2015-ös emlékeket. Amikor annyira ráztuk már azt a babakocsit, hogy izomlázunk lett, a göröngyös udvarunkon.....de a gyerek még mindig kerek szemekkel bámult ránk:)
Minden, de tényleg minden isteni finom volt. Pont annyira volt átsülve a hús, amennyire mi szeretjük, mindent eltalált a szakács. A kevés maradékot becsomagoltattuk és hazahoztuk másnapra.
Egyre több étteremnek van játszósarka, tudok olyanról is, ahol hétvégén animátort hívnak, de itt egy komplett játszótér áll a gyerekek rendelkezésére,gumiszőnyeg van minden alatt.
A szülők az árnyas fák alól figyelhetik a csemetéiket vagy a játszótér melletti lovakat lehet figyelni vagy az aranyhalakat a tóban.
Több órát is el lehet tölteni az étterem mellett. A benti rész is tetszetős, a gyerekeknek külön méretű mosdó és szappanadagoló!(Ez is ritka)Minden patikatisztaságú!

2017. augusztus 18., péntek

Már csak tanulni kell:)

Mindent beszereztem a listáról,amit a tanítónénitől kaptunk. Gyula és Patrik segített az íróasztal összeszerelésében-nem egy 30 perces mutatvány.  Kende tanulmányozza a könyöklőn lévő országokat és a zászlókat, lámpáját Vince kisajátította. Ő is benyújtotta az igényét egy nagyfiús íróasztalra, jobban átgondolva nem rossz döntés, most megvenni neki, de kivárjuk a következő night shoppingot kedvenc bútoráruházunknál.
1,5 hét múlva átvesszük a tankönyveket, csomagolunk és indul a nagy varázslat világába, ahol sokat fognak még játszani(játékosan tanulni).
Az asztalhoz való szék még nem került le a padlásról

2017. augusztus 17., csütörtök

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

Tikkasztó hőségben választottuk ezt a programot a nyaralás zárásaként(kevesen sétáltak a kánikulában, az óriási fák árnyékot adtak) Parkolóban találkoztunk a Látogatóközpont egyik biztonsági őrével,azt mondta, hogy a szuper játszóteret ki ne hagyjuk(ez volt az egyetlen, amit nem próbáltunk ki, már mindenkinek korgott a gyomra(legnagyobb bánatunkra nincs étterem a területen, a büfében nem lehet pl. szendvicset venni) egyesek álmosak is voltak)ezen kívül mindent megnéztünk.
Jegyvásárlás után maradtunk a zárt, klímatizált épületben, jobbnál-jobb állatos játékokat lehet kipróbálni, gondoltak az ovisokra is, nekik egyszerű párosítós állatos puzzle volt kirakva(pl. mit eszik a gólya) vagy a testhez kellett fejet keresni, iskoláskorúaknak már nehezített feladatokkal kellett megküzdeni. A földszinten lévő állatokat(halakat, teknősöket)megnéztük, az emeleten filmet lehetett nézni és a kifüggesztett leírásokat olvastuk el.
Vettünk zoocsemegét, béreltünk egy kiskocsit 2 gyereknek(futóbicót, kajakot, kenut, csónakot, biciklit is lehetett volna),ami szinte új volt, így vágtunk neki az Állatparknak és a tanösvénynek.
 A Látogatóközpontot és vele együtt az Állatparkot 2014-ben adták át, viszonylag frissnek számít. Minden olyan igényes, színvonalas, új, gondozott.
Viacoloros úton gurult a kocsi-szuper találmány elfáradt gyerkőcöknek- amibe Vince nem engedte be a tesóját, a sétány elején különleges a növényzet(eredeti ártéri növényzet láttunk)és konyhakert van kialakítva, aztán következnek az állatok.
Dél-Tiszántúl egykor és ma honos állatait láttuk. Az állatok részben fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben különböző okok miatt-a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek.
Legjobban azt élvezték, amikor a kacsákat etették, szegényeknek alig jutott, mert a hattyúk szemtelenek és gyorsabbak voltak. Egyesével dobálták a fiúk az eleséget, közben a fejünk főtt a 36 fokban.
Szeretjük a kastélyokat, itt van a Csáky-kastély és kastélypark, ami jelenleg irodaként funkcionál(szépen felújított), de bemenni nem lehetett.

2017. augusztus 14., hétfő

A semmi közepén találtuk- Bartha porták

Úgy írok ezekről a gyönyörű házakról, hogy belülről nem láttuk és nem próbáltunk ki semmilyen szolgáltatást(ami késik, nem múlik)
Autóztunk Szarvas körül, Vince elaludt és az időnkbe belefért a következő programig. A fiúk születése előtt gyakran autóztunk csak úgy, céltalanul. Ahol megtetszett valami, ott megálltunk és körbenéztük.
Az út Furugy felé katasztrófa, olyan mélyedés(inkább gödör, mint kátyú)van a burkolatban, hogy 30-nál többel menni életveszély. Furugyról még soha nem hallottam, ahogy Öcsödről sem(a település egymás szomszédságában van).
Az út mellett megálltunk egy ásatásnál, ember nem volt a közelben, pedig Zoli szívesen beszélgetett volna egy régésszel.
Egy nyíl mutatott a Bartha porták felé, be a tanyavilágba.
Már földúton gurultunk, amikor megláttuk a csodaszép házakat.
Fa kerítés, székely minta, nagy Magyarország.
Ámultunk és bámultunk. Ízlésesen szép házikók. Ott a semmi közepén. Nádfedeles porta, tornácos porta, dézsafürdő minden igényt kielégít. Csend, nyugalom, kikapcsolódás.
Több infó: www.vendegszeretok.hu
5 perc gyalogútra tőle pedig a 12 aradi vértanú emlékére állított szoborpark. Érdemes megnézni!

2017. augusztus 13., vasárnap

Vinceszáj

Játszótérről tartunk hazafelé.
Találkozunk egy ovistárssal, Noellának hívják.
Vince kiabál neki: "Nuna!""Nuna!"

Házunk külső felújítása II.

Hétfőn kezdődik az 5. hét. Kezdem látni az alagút végén a fényt. Ha levonulnak a kőművesek, akkor vár rám az ablakok mosása, függöny mosás, ajtók mosása és az udvari mocsok eltakarítása. Nem egynapos takarításról van szó, már csak az a kérdés, hogy mikor.  Nem könnyíti a helyzetemet a két rosszcsont gyermekem, akikre mindig figyelni kell. Augusztus 21-től dolgozom.
Ami még hátra van: ablakok melletti vakolás, színezés, viacolor burkolat lerakása az udvar/járda egyik felén, terasz burkolása kővel, lábazat színezése a házon és a teraszon.
Az eddigi elkészültekkel maximálisan elégedettek vagyunk, örülünk neki. Olyan szép a fehér szín a házon, tisztaságot sugároz, körben az ablakok melletti díszkövek feldobják az egészet, mediterrán hangulata van. Jó döntésnek bizonyult a színválasztás és a minta is. Annyira tetszik, hogy többször azon vesszük észre magunkat, hogy kint állunk és nézzük:)
Tudjuk, honnan indultunk 2008-ban, mennyi munka van ebben a házban.
 Növények a károsultjai az építkezésnek. Levendulákat kivágták, barackfát, meggyfát megcsonkították(keressük a profi kertészt, aki orvosolja a bajt)4 rózsabokornak is annyi.
Utómunkálatokra szeptemberre várjuk a lakatost, asztalost, két kőművest.








2017. augusztus 12., szombat

Hajókázás a Kőrösön

Vince nyári bakancslistáján szerepelt a hajózás. BKK hajón kívül még nem utazott vízen,ezen a nyáron kipróbálta a Balatonon és a Kőrösön is a hajókázást.
Az indulás kalandosra sikeredett. Előző nap az Arborétumnál megnéztük a menetrendet(Arborétumnál is fel lehet szállni), könnyen megjegyezhetőek voltak a dátumok. Az első 10.45-kor indul, az utolsó 15.45-kor. 10.20 körül érkeztünk a kikötőhöz és láttuk, hogy elindult a hajó és új időpontok szerepelnek a kiírásban, az bennem fel sem merült, hogy minden nap(!)változik az indulás időpontja, igénytől függően. A táblán szerepelt egy szám, felhívtam és mondták, hogy 13.45-től lehet hajókázni. Közben egyre több turista, család érkezett a kikötőbe. Az egyik hölgy felháborodva mesélte, hogy tegnap is annyian voltak, hogy nem fértek fel a hajóra és a kapitány ígéretet tett neki, hogy másnap 10.45-kor lesz helye. Sokakat érdekel, hűvösebb időben is kiváló program. Végül a hölgy "intézkedett"és visszajött a hajó, majd közölte a kapitány, hogy 12 embert vesz fel, mert a következő megállóban 50 nyugdíjasnak már vár rá. Rajtunk kívül mindenki 3-4 gyerekkel volt. A jó helyezkedésemnek köszönhető, hogy a 12-ben mi ott voltunk:)A nyugdíjasok a menetidő utolsó 10 percében szálltak fel(Vinci itt már nagyon nyűgös lett)összehúztuk magunkat és majdnem minden utasnak jutott ülőhely.
Kb. 1 óra a menetidő. Egy fiatal fiú volt az idegenvezető, mesélt a növényzetről, Szarvasról, Pepi grófról. Körős mellett a legtöbb ház szerepelhetne a Szép Házak címlapján. Tátva maradt a szánk. Néhányan horgásztak, többen fürödtek a saját ingatlanukhoz tartozó stég mellett.
Számítások szerint a nagy Magyarország mértani közepénél egy szélmalom állt, ennek az emlékére építettek egy malmot,
amit megnéztünk a hajóból.
A Bolza kastély jelenleg nem látogatható, de a lépcsőjén látható az anyafarkas Romolusszal és Rémusszal, ez a család olasz ágára utal.
A hajón mentás limonádét ittunk, bámultuk a vizet
és csodák-csodájára jól bírták a fiúk. Nagyon nyugis, csendes a környék.

2017. augusztus 11., péntek

Szarvasi Arborétum és Mini Magyarország Makettpark

Ide érdemes elmenni!
Nyitásra érkeztünk, kombinált jegyet vettünk, a jegyünkkel háromszor lehet átmenni az Arborétumból a Makettparkig. Étel és melegebb ruha a kocsi csomagtartójában maradt, a kedves jegyszedő hölgy visszaengedett minket. 82 hektáron terül el az Arborétum, óriási , különleges ősfák adják az árnyékot.
A fiúk azzal szórakoztak, hogy madár-talán páva-tollat kerestek, Vinci elbújt és keresnem kellett.
Szerencsére nincsenek komplikált "bújási" tervek, csak leguggol a fa tövébe és becsukja a szemét. Az arborétumban több olyan programlehetőség van, ami előzetes bejelentkezéshez kötött, plusz minimum 15 főhöz. Ilyen például a Titkok kertje, ami egy  mostanában divatos szabadulós játék. Feltaláltuk magunkat, fogócskáztunk, bújócskáztunk.
Kevés tiszta, kulturált mosdóval találkozni kirándulóhelyeken, de itt minden kifogástalan volt. A wc-k mellett szabadtéri játékok: puzzle, párkereső, tekéhez hasonló fajáték. Mindent kipróbáltunk!Felmentünk a kilátóba, ahonnan a Holt- Körösre látni.
A makettpark óriási élményt nyújtott, nehezen tudtunk továbblépni.
A legérdekesebb az volt a gyerekeknek, hogy a szemmagasságban lévő tájékoztató táblákon a gombot megnyomják és az adott épülethez kapcsolódó zene beindul vagy elindul egy vonat, hajók ringatóznak a Balatonon. A történelmi Magyarország közepe Szarvas, ennek állít emléket a korona.
Minden teljesen élethű, a Gulag vonatban emberek vannak vagy sót szállít a vonat, a kecskeméti Cifra palotánál elindul a Cifra Palota éneke.
A nagy Magyarország építészeti kuriózumait jártuk körbe,Vincét egy nagymama megkínálta ropival, aztán mellészegődött és megette a nasiját, beszélgettünk, majd mi továbbálltunk, mert a déli napsütés kezdett elviselhetetlenné válni.