Összes oldalmegjelenítés

2017. november 23., csütörtök

Gyerekbolondító szappanok

Az van, hogy a fiúk nem szeretnek kezet mosni(fogat se, mosakodás is cica módra)Vince bezzeg nagy parfüm használó, először befújja magát és utána engedi meg a vizet...
Rájuk kell szólni, hogy ne csak a csap alá tegyék a kezüket, hanem használjanak szappant is.
Zoli a legutóbbi párizsi útjáról hozott nekik egy zenélő(!)Mignon-s folyékony szappant. Ahogy lenyomja a használó a szappant, dalra fakad(elég idegesítő).
A másik nem mindennapi szappantartónk Star Wars-os, mióta ezt megkapták legalább használják, hab állagú és nagyon finom illata van a szappannak.
Fürdéshez is több gyerekbolondító fürdőgolyót, sót, tusfürdőt kipróbáltak. Aminek az illata verhetetlen a Kneipp sárkányharcos tusfürdő és sampon(zöld színű), természetes alapanyagú, olyan illata van......Nóritól kaptak egy vulkán fürdetőt(vulkán formájú, kitör belőle a "láva", megszínezi a vizet, ugyancsak Kneipp márka. Az utóbbival még nem találkoztam drogériában, olyan jópofa a használata.

2017. november 21., kedd

Nagykarácsony

Vince találkozott idén először a családban a Mikulással. Méghozzá nem is akárhol: egészen Nagykarácsonyba kirándult a süni csoport. A nagy napra vettem neki egy mikulásos-ünnepi, de jópofa pulóvert a Tescóban(olyan szép ruhák vannak, mindig elcsábulok), el se tettem a szekrénybe, a vállfán lógott az emeletágyra akasztva. Nagyon örült neki, szeret ruhát(is)kapni, olyan cuki, mindennek szívből örül!Zoli hozta haza tegnap az oviból és mondták neki az óvónők, hogy 7.45-re legkésőbb érjenek be másnap. Gondoltam, hogy tűzoltós program lesz, amiatt. Nekem a Mikulásos program pénteken szerepel a naptáramba. Így is korainak gondolom.
Délután már rájöttem, hogy összekevertem a napokat.
Vizet és egy kis hátizsákot kértek az óvónénik. Vince kaja nélkül nem indul el sehová, alap, hogy van nála rágcsálnivaló, még akkor is, ha a környező utcákba megyünk biciklizni. Bármi előfordulhat:)
Csomagolok reggel Kendének, magamnak és neki is. Van, hogy itthon csak kakaót, forró csokit iszik és a kocsiba megeszi a becsomagolt reggelit. Annak valahogy más hangulata van.
Estére befalta a mikuláscsomag tartalmát, én már csak a csokis papírt találtam a kukába és nyalókás szájjal várt.
Arról, hogy ott mi történt, ki mellett utazott a buszon és egyebek nem mesél, a lényeg, hogy édességileg egy nap megette a havi adagot.Holnap felavatjuk az új pulóvert:)

2017. november 20., hétfő

Várjuk a karácsonyt!

Kiíratják velünk-Kende más kimásolja az Auchan/Müller újságból, hogy mit szeretne és a kívánságlistát eljuttatjuk a Jézuskához.
Vince gitárt és furulyát szeretne elsősorban, de geomag és kis autót is elfogad:)
Kende mikroszkópot, hot wheels autót, legót és könyvet szeretne.
Vince azt mondja, hogy most otthon van a Jézuska, fent az égben, de majd jön hozzánk és tudja, hova kell a fát letenni(eddigi helyére bekerült egy giga tv)úgy helyet kell kitalálni.
Kende azt mondja, hogy angyalok nem léteznek, azok lelkek, Anya!

2017. november 19., vasárnap

Új helyen

A folytatásról: a közeli iskola igazgatójának helyettese felhívott, hogy péntek 10-kor fogadnak. A keddi eset után nem várhattam ölbe tett kézzel, tavaly két intézményben voltunk iskolanyitogatón, mindkettőtől emailben kértem fogadóórát. Az egyik azóta sem válaszolt, a másik még aznap fogadott.
A másik a szomszéd kerületben van, egyházi iskola tőlünk kb. 20 perc kocsival-reggeli és délutáni forgalmat még nem ismerjük. Elmeséltem a helyzetünket, elmondtam, hogy végül a távolság miatt nem választottuk a katolikus iskolát. Kérték a legutóbbi óvodai jellemzést Kendéről, füzeteit, könyveit és őt is:)Ez nagyon szimpatikus volt!Kíváncsiak a gyerekemre!
Csütörtökre anyanapot kértem, az iskolában rövidített órák voltak, 12.30-ig. Kendus először sírt amiatt, hogy ott kell hagyni a barátait, aztán mondtam neki, hogy a kapcsolat nem fog megszakadni(erre az a válasza, hogy az egyik régi ovis barátjával sem találkozunk, akik elköltöztek a kerületből)
B. bácsi, a leendő tanítóbácsi emlékezett Kendusra az iskolanyitogatóról. Olvasott, számolt beszélgettek vele(előjött a legutóbbi mozis élmény-Óriásláb fia, kirándulások, technika óra). Pókemberes pulcsi volt rajta, kérdezi az igazgató: Szereted a pókembert?
Kende: Nem!
Igazgató: az van a pulcsidon!
Kende: tudom, ezt a tesómtól örököltem:)
Izgult, többször mellém bújt, bátortalanul válaszolt. Akkor nyílt meg, amikor előjött az angol. Számolt,bemutatkozott, néhány mondatban mesélt magáról(angolul).
A tankönyvek ugyanazok, amit eddig használt, kivéve a matek és az angol.
Pénteken, amikor az iskolában összeszedtem a holmijait, akkor le kellett adnom a tankönyveket, munkafüzeteket. Holnap csak füzetekkel megy iskolába, délutánra próbálom megvenni neki a tankönyveket.
Több órája lesz, mindennap van angol és heti két hittan.
Ebédet befizettem.
Az első időszak-beszokás-nem lesz könnyű, de bízok a tanító bácsiban, hogy segíteni fog neki.
Mindkettőnket nagyon megviselt az elmúlt 2 hét. Nem tudtam rendesen aludni, ő pedig péntek estére 40 fokos lázat produkált, arról nem is írtam, hogy csütörtökön úgy jött haza, hogy a feje tele volt serkékkel. Radikális szerekkel kiírtottam, azóta is kezeljük magunkat.
Megkapta a negyedéves értékelést.

2017. november 14., kedd

Folytatás

Kedd délutánra volt az új helyen megbeszélve a fogadóóra az igazgatóval. Az időpontot ő javasolta, nem kérdés, hogy elfogadtam. Mióta megtörtént az "eset", azóta úgy érzem, hogy egy helyben toporgunk, múlt héten voltam az új helyen, de befogadó nyilatkozatot nem kaptam, az ottani igazgató elmondta, hogy aludjak a döntésemre. Határozottan állítottam, hogy a döntésem végleges.
Az első találkozásunk pénteken volt, azóta álmatlanul, napokat visszaszámolva vártam azt a bizonyos keddet.
Zolival együtt mentünk. 14.30-ra volt megbeszélve a fogadóóra, már 14.18-kor rohanva mentünk, csak el ne késsünk...inkább előbb legyünk ott.
Felmegyünk az igazgató irodájába és sehol senki. Egy tanárt megszólítva kértem, hogy szóljanak az alsós-és a felsős igazgatóhelyetteseknek(ők is jelen voltak a pénteki megbeszélésen), az egyik jött is hamar. Ő is emlékezett az időpontra, az igazgató sajnos nem.NEM.
Megnézte az igazgató asztali naptárját, amin a találkozó nem volt rögzítve, nyilván elfelejtette. Nyilván nem vett engem komolyan.
Munkát lemondva, rohanunk és ő sehol. Írhatnék arról, hogy legalább egymás idejét tiszteljük annyira.....Telefonon nem elérhető, vidékre utazott, majd pénteken menjek ismét, nagyon sajnálja és elnézést kér-mondja a helyettese.
Péntek egy tág kategória,  Zoli már külföldön lesz.
Eltelt megint egy hét.....Kende "azóta"hemzseg csillagokban, piros pontokban és ötösökben(?)pedig a teljesítménye, hozzáállása, munkamorálja semmit nem változott.
Tegnap este írtam egy emailt az új hely(most már ez is kérdéses) igazgatójának. Eddig nem reagált. Az első emailemre szinte azonnal válaszolt.
Ő is ember, van magánélete, most úgy érzem, hogy még rosszabb a helyzetünk.

2017. november 12., vasárnap

Vinceszáj

Mindketten szeretik a pénzt. Vince a másét is szereti:)
A vita elkerülése véget, múlt héten kaptak két pénztárcát, amiben gyűjthetik az aprót.

Vince reggel jön ki a konyhába, hangosan mondja, hogy talált pénzt.
Kérdezzük, hogy hol?
Apa zsebébe!

2017. november 11., szombat

Halloween buli

Már elmúlt halloween, az oviban most csütörtökön ünnepeltük meg. Néhány éve lett nálunk a halloween hagyomány, nem maradhat el  az október vége tökfaragás, dekoráció, cukorgyűjtés nélkül.
Vince készített tökös álarcot, cukorkagyűjtő tasakot és elterveztem, hogy az itthoni szellem jelmezt beviszem neki, rohantam munka után az oviba, szorított az idő, nem tudtam hazajönni a jelmezért. Még jó, hogy eszembe jutott az apró cukorka, csoki napközben, az utamba eső első nagyobb üzletnél megálltam és vettem nasikat, üdítőt. Eddig minden évben saját, kézzel készített édességet vittünk. Az egyik anyuka nutellás halloween muffint sütött, boszorkány kezet(mandulából volt a köröm)és egyéb "ijesztő", isteni finomságokat. Az oviban letudtam a vacsorámat. Vincén is észrevehető jelei voltak a túlzott cukorfogyasztásnak.
A gyerekek előadtak egy körjátékot, énekeltek, verset mondtak. Aranyosak voltak. Vince mindenben részt vett, nem kellett rá szólni, magától ment, mondta, csinálta. Óriási fejlődés ez nála. Kézműveskedtünk, boszit ragasztottunk, vágtunk és papírgurigából denevért készítettünk. Vincinek a ragasztás tetszik legjobban, nem tud vele csínján bánni.
Ment a többi szülőhöz cukorkát kérni, a mondókából annyit értettem, hogy "trick or treat....happy halloween", annyit kapott, hogy a papírzacskó alja kiszakadt. Este kapott a zsákmányból Kende is, aztán éjjel eldugtam. Ezzel elindul az édességszezon, folytatódik majd Kende szülinapjával és a mikulással.

2017. november 9., csütörtök

Lavina

Eltelt két hónap és ma egy új iskolába megyek fogadóórára. Hosszan gondolkodtunk a folytatásról, mi lenne a legjobb Kendének, szerdán(a bejegyzés végén kiderül, hogy mi történt akkor) nem sokat hezitáltunk, rögtön tudtuk, hogy mennünk kell.
Nehéz volt az oviból az iskolába való átszokás. Nehéz volt azt megszokni, hogy a játékra, mozgásra nincs idő(vagy legalábbis minimális)az ovihoz képest. Kende az elejétől fogva panaszkodott a tanítónénire. Zavarta őt, hogy elmondása alapján ordít, kiabál és a módszerei sem gyerekbarátiak(ezt nem mondta, mi tapasztaltuk)és a temperamentuma hm...
Ha valamit nem jól írt a füzetbe, akkor kitépte a lapot(tanítónéni), gyakran használta a 'szent szar' és a 'nyomorék'kifejezést, 'kriminális' szó sem szerepelt eddig Kende szókincsében.
Szeptemberben Kende 2 hétig bepisilt éjszaka(kizárólag hétfőtől-péntekig), októberben volt egy bekakilás az iskolában, ezek után mentem be megbeszélni a kialakult helyzetet. Nem vagyok egy támadó alkat, elmondtam, hogy számomra mi nem opció és találjunk közösen, partnerként, értelmes felnőttként megoldást erre a helyzetre. Sikertelenül. Úgy vettem észre, hogy támadásnak vélte a tanítónéni az észrevételeimet.
Kende egy nagyon érzékeny gyerek. Értelmes. Tudom, hogy mire képes. Eddig önmagához képest alul teljesített az iskolában(kivéve matekon, amit más tanít). Hiába volt hibátlan a feladata, nem kapott rá pozitív visszajelzést, hiába írta gyöngybetűvel, egy nyomorék piros pontot nem kapott. Őszi szünetben(is)gyakoroltunk, rákérdezett, hogy tetszik nekem az írása. Elfogultság nélkül állítottam, hogy gyönyörű. Az ő válasza erre az volt: hiába, úgysem kapok rá piros pontot.....
Biztatom, hogy jelentkezzen. Jelentkezik, de a táblához ritkán hívják ki(17 fős osztálylétszám). Fogadóórán sem volt egy jó szava a tanítónéninek. Javasolta, hogy olvassak neki mesét(2 éves kora óta aktív könyvtárhasználók vagyunk, fizetésem egy részét könyvekre költöm, mondja ezt egy bölcsész szakon végzett pedagógus anyának)és rajzoljon, mert nem tud rajzolni a gyerek. Halkan jegyeztem meg, hogy könyvet illusztrált. A többit már ki se mondtam, mert tudom, hogy kár. Önállótlanságát többször kihangsúlyozza. Biztos el van kényeztetve ez a gyerek. Biztos.
Minden este megnézem az üzenőt. Nem vettem észre, hogy van benne új beírás(ügyeletre vonatkozik), mert összeragadtak a lapok. Hétvégén látom, akkor már hiányjel, kérdőjel és választ várok bejegyzés szerepelt(semmi megszólítás vagy egyebek)
Szerdán délután beült az autóba, kérdezem, hogy telt a napja. Sírt. Rácsapott a tanítónéni a fejére, mert nem jól írta a hármast. A dühtől nem tudtam vezetni, leálltam. Órán, mindenki előtt történt(nem vigasztal, de nem csak ő kapott maflást). Megüti a tanítónénire, akire rábízom a gyerekem.
Elkezdtem intézkedni, hogy ha megoldható, akkor hétfőn ő ne ebbe az intézménybe menjen.
A mostani iskolába nem jeleztem még, hogy váltani fogunk és az okokat(megtorlástól féltem Kendét).
A pofon után másnap Kende kapott egy ötöst(!)két csillagot és egy piros pontot. Ilyen soha nem történt a szeptember 1 óta. A teljesítménye és a hozzáállása nem változott. Gondolom dolgozott a lelkiismeret(ha van ilyen ezek után)a tanítónéniben.
Drukkot kérek a mai napra, egy új iskolába megyek fogadóórára.

2017. november 5., vasárnap

Ruházat

Ép, hogy csak beléptünk a novemberbe, mi már elhagytunk két sapkát. Mindkettőt Nyíregyházán az állatkertbe, egyiket én, másikat Zoli(megosztjuk egymás közt:)nem vagyunk sapkanagyhatalom, de akad itthon még néhány(gondoltam én), aztán a fejükre húztam egyet-kettőt(ők nem voltak igazán közreműködőek)és kiderült, hogy nem csak a lábuk, hanem a fejkörfogatuk is nőtt. És olyan dedósnak találták egyiket-másikat. Szóba sem jöhet olyan, ami sapka-sál egyben és olyan sem, amit meg kell kötni.
Vince nem hord sálat(zavarja őt), Kende kizárólag csősálat hajlandó magára húzni.
Kendének 31-es cipő kell, Vincinek 29-es. Egy nap kivételével korán indulok itthonról, Zolinak mondtam, hogy Vinci a fekete cipőben menjen oviba. Ő még álmosan annyit fogott fel az információból, hogy fekete. Ráadta Vince cipőjét Kendére. Kendének itthon még nem tűnt fel, hogy hoppá én ezt a cipőt már kinőttem és mostanában az öcsém hordja, csak az iskolában esett le a tantusz. Akkor felkínálta azt a lehetőséget az apja, hogy hazajönnek és átveszi(3 utcára van tőlünk az iskola és kocsival voltak), de neeemm. Bent szandál van a lábán, azt a néhány 10 percet pedig kibírja.-mondta. Délutánra már nyögött. Ott volt még a tornacipő is...de az nem jutott eszébe.
Még mindig a kisebb vigyázz jobban a ruháira. A reggeli készülődésnél nála alap a parfüm(Star Wars, egyenesen Párizsból).
Kende utálja a harisnyát(azt már megjegyezte, hogy az összes lány harisnyába jár)és a pufókabb dzsekit. Tavaly kapott télikabátot, aminek műszőr volt a kapucniján, rögtön levetette, mert lányos. Idén már az is zavarja, hogy nem tud benne gyorsan futni(?), mert vastag. Ragaszkodik a vékony Lidl-s feketéjéhez. Vincinek sikerült egy végkiárusítás során, minőségi(Kanz) puha toll kabátot vennem, vékony, mégis meleg. Most ilyenre vadászok Kendusnak is.

2017. november 3., péntek

Máriapócs

Hazaindulás előtt elmentünk Máriapócsra, hogy megnézzük a zarándokhelyet. Nyíregyházán láttuk egy fán, hogy hány km kell megtennie a zarándoknak, hogy eljusson Máriapócsra. Mi nem gyalog, hanem autóval tettük meg a távot. Érdemes elmenni!
A faluban a közmunkások sepertek, gondozták a főteret, szépen rendbe van tartva. Zoli mesélte, hogy ő kb. 15 évvel ezelőtt járt a településen, akkor nem volt ennyire kiépítve: zarándokszállás, kegytárgybolt, gyönyörűen felújított templom,
bazilika,
Noé bárkája játszótér, park, fatemplom.
Hallottak napja előtt gyújtottunk néhány mécsest a szeretteinkért, megnéztünk mindent.
Vince integetett kifelé jövet.
Kávéztunk, ittunk, ettünk a zarándokoknak fenntartott épületben. Vince imád vásárolni, kikönyörgött magának egy katolikus gyereknaptárat, Kende pedig egy medált.
A játszótéren minden fa, az egész Noé történetét "meséli"el.
Az állatok nevei a rönkfán, a bárkába be lehet mászni, a végén lecsúszni, de van hinta, mászóka, egyensúlyozó rúd is.
Ötletesen lett az egész kivitelezve, még az iskolás korosztály is talál kedvére valót.

2017. november 2., csütörtök

Csodaszertár

Korán sötétedik már, olyan karácsonyi hangulatú volt az esti sétánk Nyíregyháza belvárosában.
A központban leparkoltunk és az volt a célunk, hogy valahová beülünk kávézni, teázni. Megnéztük Nyíregyháza legszebb templomát, a fiúk szaladgáltak a főtéren(talán nem így hívják).
Átfáztunk, Kendének itt az idő, hogy téli, bélelt bakancsot vegyek, a tesója örökli a bátyjától. Megláttam egy Szamos gyerekcipő üzletet és döbbenten láttam, hogy majdnem kétszer annyiba került ott a supis cipő, mint a Kökiben, ahol akció(minden hónapban bizonyos napokon 20%) alkalmával szoktam vásárolni.
Séta közben megláttam a feliratot:Csodaszertár-milyen jó kis üzletnév, menjünk be. Egy belső udvarban volt a teázó(és a kereskedelmi egység is), végignéztünk mindent. Rég voltam ilyen ízlésesen, igényesen berendezett, minőségi(hazai) élelmiszereket árusító üzletben. Az eladó hölgy nagyon kedves volt,kérdeztünk, néztünk, megfogtunk majdnem mindent:) Elmondta, hova érdemes elmenni ebédelni, mit érdemes Nyíregyházán megnézni. A skanzen most nekünk kimaradt, de az eladó(tulajdonos)elmesélte, hogy a régi szatócsboltok mintájára jött létre az üzletük.
Hímzett állatokat, karácsonyi díszeket, mézeket, szörpöket, lekvárokat és annyi mást is lehet itt beszerezni. Harmonikus a bolt, az ember leül kávézni, a tűz mellett újságok, közben nyugodtan nézhet ki a fejéből.
Rendeltünk gyümölcsteákat, kézzel készített poharakban kaptuk, a fiúk ropogtatnivaló csokis kekszeket ettek. A tea mellett kávét is ittam(az utóbbi nálam alap). Ha már itt a tél, vettünk levendulás illóolajat, esténként gyertyát gyújtunk.
Az üzlet 2017-ben elnyerte az év üzlete díját. Ha Nyíregyházán jártok, ne hagyjátok ki!

2017. november 1., szerda

Nyíregyházán

Kende már a pocakomban volt, amikor Zoli egy távoli rokona férjhez(unokatestvérének a lánya) ment és meghívott minket a lagziba. Akkor láttam őket először és anyósom temetésén találkoztam velük másodszor, azóta sem(7 év alatt kétszer). Ők Nyíregyháza mellett laknak, anno nem turistáskodtunk a városban.
Nyíregyházáról rögtön az Állatkert jut eszembe, amit mindenki dicsér. Állatkertek állatkerte, azt mondják, hogy oké a fővárosi, de a nyíregyházit látni kell(valóban így van)
Szeptemberben foglaltam le a szállást, Zoli húzta az orrát jó darabig, mert nem félpanziós ellátást kértem, pedig ennyi pénzért, amennyit fizettünk belefért volna és nincs benne wellness(Hozzáteszem ez az én ajándékom volt). Jó érzés, amikor csak végigmegyek az asztalok között, tányéromra teszem, amit szeretnék. Ez nekem a pihenés: nem kell vásárolni, elkészíteni, mosogatni, felsöpörni, felmosni csak enni:)
A reggeli nagyon pazar volt, a szokásos kínálaton túl töltött tojás, töltött sonka, disznóságok is voltak. Kávét készített nekem a pincér, habosat, nádcukorral, laktózmentesen(nem vagyok laktózérzékeny, de így szeretem).
A szobánk egylégterű lakosztály volt, ahol elfértünk négyen kényelmesen(szobában is kávéfőző+kapszula, teák, vízforraló), négyen ilyen luxus szobában még soha nem háltunk. Egykor a vasút épülete volt a hotel, erre emlékeztet a mellette kiállított vonat és a sínek.
Egy jakuzzi üzemelt, amit 5-től lehetett használni, gyerekek nélkül. Nem próbáltuk ki. Helyette mást, például a szuper játszóteret, hiába volt vizes a csúszda és hiába szóltam rájuk, nem hallgattak rám.
Vince náthás, az egyik éjszaka belázasodott. Hirtelen magasra ugrott a hője, kúp volt nálam, hűtőfürdőztük, mellett kunyeráltam(nehezen ment) a recepcióstól algopyrint(negyed adag bevált nála). Reggelre, mintha kicserélték volna. Éjjel nem aludt, nappal nem aludt csak 20 percet és közben hisztis volt(érthető). Semmi nem tetszett neki, ellenkezett.
Az állatkertre érdemes egy napot rászánni. Mi megnéztük a látványetetéseket is(fókáknál dupláztunk). Könnyebbséget jelentett volna, ha van kiskocsi, amit bérelhetünk és a fáradt lábú gyerekeket lehet abban húzni(kifele jövet láttam egy táblát róla, eldugva a konténer mögé)
A belépővel ebédidőben visszamentünk a szállásra pihenni és délután vissza. Sokan voltak(gondolom szezonban többen), de egyáltalán nem volt zavaró, nagy a terület és eloszlottak az emberek.
Folyamatos fejlesztés, építkezés jellemzi az állatkertet.
Jöjjenek a képek:

Száj tátva marad a hüllő oviban

Vízesésnél

Ott a maki

Elefántok

Fóka tréning

Tropicarium, cápaetetést is láttunk





2017. október 25., szerda

Homok

Utálom a homokot takarítani a cipőből, nadrág szárából, hajból, fürdőkádból, járólapról.
Nem gondoltam, hogy a majdnem 7 éves fiam még október végén is tele homokkal jön haza. Őt egyáltalán nem zavarja, hogy fél kg homok van a talpa alatt. Kérdem én: marad homok a játszótéren is?(Az iskola játszótere végig homokos)
Minden délután kiszórom a homokot a cipőjéből, kiveszem a talpbetét, kiporszívózom a cipőt. Hiába söprök fel a folyosón, serceg a talpam alatt a konyhába és a fürdőbe is. A hajmosás az egyik legutálatosabb dolog a fiúk számára(a fogmosás , körömvágás megelőzi:)
1 éve nincs az udvaron feltöltve a homokozó, kinőttek belőle, nem használják itthon. Bezzeg az intézményekbe!

2017. október 23., hétfő

Halloween készülődés


Pókos gyertyatartó
Teraszon
Egy tök-két tök-három tök..
A színező nyomtatása itthon nagyüzemben megy
Színező az iskolából
Kende és Vince tök
Tökfaragás előtt
A sütés és a szobájuk dekorációja még hátravan.

A függönyön is










2017. október 21., szombat

Kirándulás az egri vár másolatához

Hittanos kirándulást szerveztek Pilisborosjenőre az egri vár másolatához.(Hittanról: katolikus egyetemre jártam, nem járunk rendszeresen templomba, a nagyobb ünnepek alkalmával megyünk, Kendének erkölcstan helyett hittant választottunk, szerintem alapvető műveltség része a Biblia ismerete. A fiúk keresztelkedtek)
Egyszer már elmaradt betegség miatt. Délelőtt 9-17.30-ig hosszú lett volna Vincének. Erika néni, a hittanos tanárnéni felajánlotta, ha szeretnénk, akkor menjünk el és ebéd időben hazajövünk, Kende maradhat, vigyázz rá. Így is lett.
Kocsival elmentünk a solymári vasút megállóhoz, ott volt a találkozó, épp sorverseny volt, mikor odaértünk.
Nagyon hideg volt, beraktam két pulcsit, váltás ruhát és kabátokat, de így is megfagytunk. Simán elfért volna a fiúkon egy harisnyanadrág a melegítő alatt.
A kapucnit is a fejünkre húztuk, őszből megérkeztünk a télbe. Labdáztak, ugráltak a gyerekek. Kende osztályából négyen járnak hittanra, egyikük elutazott a nagymamához, a másik két gyerek ott volt(egy lány+egy fiú). Megörültek a Kendének, Levente ölelgette, elé futott, a kislány keksszel kínálta és fogócskázni hívta. A kislány anyukájával tudtam néhány szót váltani. Az út felét közösen tettük meg-nehezített terepen, kukoricaföldön mentünk felfelé- aztán láttuk(és hallottuk), hogy Vince elfáradt, mi hazajöttünk, Kende maradt. Vince legnagyobb bánatára kicseréltük a két gyerek hátizsákját, az egyikőjüknek oldaltáskája van(megígértem, hogy ma kapnak egy új hátizsákot)
Vince itthon több,mint 2 órát aludt!Kende nagyon jól érezte magát, este többször elmondta, hogy mennyire fáj a lába a sok gyaloglástól és fáradt. Este 7-kor már aludtak!

Fogadóóra után

A héten fogadóórán voltam. Eddig nem voltam facebook-n, nem lelkesít, hogy tagja legyek, több hátrányát látom, mint előnyét. A sulis szülők egy zárt fb csoportot hoztak létre(aki nincs fb-n, lemarad)és ott egy táblázatba osztották be egymás között, hogy ki, mikor vesz részt a fogadóórán. Ezt megtudva kénytelen voltam regisztrálni. Ne legyen olyan egyszerű, két táblázatot készítettek, az egyik arra az esetre, ha kevés szülő menne el, akkor gyerekenként 15 perc jut mindenkire, ha sok, akkor 10perc. Az első táblázatban mondanom sem kell nem jutott hely nekem-nem voltam elég szemfüles, gyors. A második táblázat lépett életbe, de nem tartom az egészet fairnak(több kérdést felvet: mi van, ha vkinek nincs ideje fb előtt ülni/beteg/elfoglalt/stb. és pl. nem mindennap néz rá a csoport új információira)
Ne legyen papíralapon, hanem legyen köremail(ezt az ötletemet rögtön elvetették)
16.35-re jutott hely. Hazahoztam Kendét, közben Zoli elszaladt Vincéért és még nem értek haza, amikor visszaindultam az iskolába. Mit csinálok, amikor nincs itthon?? A héten többször próbáltam a fiúk régi óvónénijét utolérni, megkeresni, de mindig elkerültük egymást. Úgy látom, kell a külső segítség. Kende iskolai szekrényéből 5 sapkát és egy páratlan, büdös fehér zoknit hoztam haza.
Kende szótagolása nehezen megy. Szereti a matekot, tesit, hittant, fejlesztőt. Ovis korában azt gondoltam, hogy a magyar lesz az erőssége(ahogy nekem is a humán volt), szépen, tisztán beszél, mégis nagyon nehéz a szótagolás. Tanítónéni rendszeres, sok gyakorlást javasolt. Ami megvan. Nem múlik el délután gyakorlás és leckeírás nélkül. Eddig Kendus partner volt benne, érzi, hogy nem megy és magától leül, kéri, hogy írjak elő feladatokat, több gyakorlófüzetet rendeltem neki(Krasznár és fiától). A kézügyesség és a rajzolás is előjött. Egyre többször színez, gyönyörűen és rajzol!Most halloween lázban ég, voltam ma könyvesboltba, halloween kifestőt kért, nem találtam.
A magyaros tanítónénivel nincs meg az összhang, szorong, fél tőle. A héten történt, hogy bekakilva(!)jött haza és ott ez senkinek nem tűnt fel. Az, hogy ez hogyan történt(hetett)meg, hosszú. A tanítónéni szerint Kende volt a hibás, mert nem ment el időben.
Szerencsére a másik tanítónéni látja az ő erősségét, akkor is ha időnként bohóckodik, hangoskodik. Nála felszabadult gyerek. Matek feladatlapjai szuperül sikerülnek.
Több fiút, kislányt is emleget itthon, akivel játszani szokott. Megtalálta a helyét.

2017. október 16., hétfő

Budakeszi Vadaspark

Az ovis csoport őszi családos kirándulása a Budakeszi Vadasparkba volt. Imádom ezt a mai időjárást, igazi vénasszonyok nyara. Legutóbb, akkor jártunk ott, amikor Vince kb. 3 hónapos lehetett, készült rólunk családi fotó, ami sokáig kint volt a hűtőn, gyakran cserélem őket, ahogyan a rajzaikat is.
 Egyedül mentem a fiúkkal, ha elszaladtam a wc-re, akkor figyelt rájuk az egyik óvónéni, Kendét érdekelte az állatbemutató(egér volt a porondon), Erzsi néni kézen fogta és elvitte magával. Eleinte bennem volt a félsz, nagy a terület, mi lesz, ha egyik elszalad, amíg a másik hisztizik, az egyik éhes, a másiknak pisilnie kell. Jófejek voltak az óvónénik, segítettek. Egyszer-egyszer kiment a képből Kende. Hiába mondtam, hogy fogja a kezem vagy jöjjön mellettem. Meg is lett a böjtje, szaladt lefelé, elcsúszott egy kövön és kiment a bokája. Leültettük, nem bírt ráállni, az egyik apuka is megnézte, erősen meghúzta, szerencsére nem törött el.
Rengeteg önkéntes dolgozott, festették a kerítéseket(Kende rádőlt egy frissen festett kerítésre,nem is ő lenne...) seperték az avart. Vinci is beállt segíteni, tartották a kukás zsákot, ő meg lapátolta befelé a lehullott leveleket.
Nagyon büszke vagyok rá!Egyedül a gyerekek közül ő állt meg-nem ugrott bele a levélkupacba-hanem megállt és segített.
Az új óvónéni elmondta, hogy egy tündér a fiam(tudtam:)nem kell őt semmilyen tevékenységnél motiválni, hanem megy és lelkesen csinálja(főleg a festést és a ragasztást), ha rosszalkodnak a többiek, akkor rájuk szól, hogy nem szabad így viselkedni.
Vittünk a csoportnak mákos-málnás sütit, kukit. Azokkal a szülőkkel beszélgettem, akikkel egyébként is szoktam:)Nem maradhatott ki az állatsimogató, állatetetés.
Vince bátran a kezéből etette az őzikét, Kendus zacskóstul próbálkozott.
Meghallgattunk egy rövid vicces előadást a mackókról, a dinóparkba már nem mentünk le, mert Vince álmosságra hivatkozva 12 körül csukott szemmel jött mellettem, nem gondoltam volna, hogy a megszokott időponton túl érünk haza és nem alszik semmit.

2017. október 15., vasárnap

Szentmisén

Kende hittanos.
A matekon kívül ez a kedvenc. Erika néni csendes, harmonikus, kedves tanítónéni. Mesélnek, beszélgetnek, rajzolnak, imádkoznak a hittanon.
Szeptemberben a közeli templomban volt egy évnyitó mise. Sokat vaciláltam azon, hogy menjünk vagy maradjunk itthon(karácsony/húsvét/advent)időszakában szoktunk misére menni. Zoli külföldön volt, Vince ritkán ül a fenekén egy órát. Az utolsó sorba ültünk le, Vince reklamált, hogy nem lát rendesen, hallani hallott mindent:)
Fiatalokból álló kórus énekelt(kivetítőn volt a szöveg)és hangszeren játszottak. Fuvolán, dobon, hegedűn. Mindkét fiúnak nagyon tetszett, egyébként már egy ideje készültünk gitáros misére. Ahol a fiúkat megkeresztelték tartanak gitáros misét, 18 kezdéssel, ami nekünk késői időpont.
Mindenre felkészültem, vittem kölesgolyót, könyvet, autót. A mise vége fele rázendített az 'éhes vagyok', 'kana'(=kaja)monológra. Előttünk is ismerősök ültek, gyerekkel. Csendben elmajszolták a kölesgolyót és végighallgattuk a szentmisét.
A kerületi hittan oktatók bemutatkoztak. Szeptemberben volt egy szülői értekezlet, amire sajnos az iskolai szülői értekezlet miatt nem tudtam elmenni, jövő héten családi kirándulás lesz a Pilisbe.
9-kor indulás vonattal és érkezés este 20 körül. Azt, hogy Kende szeretne menni nem kérdés, de Vince nem bírja ki alvás nélkül.

2017. október 14., szombat

Őszi levelekből süni

A közeli kiserdőben gyűjtöttünk két nagy zacskónyi szép falevelet.
(Kb. 15 perc sétára van tőlünk az erdő és lehangoló, hogy mennyi szemét és kutyaürülék van,nem értem miért nem figyelnek az emberek arra, hogy a hulladékot ne a földre, hanem a kukába dobja vagy, hogy a kis kedvenc után a végtermék a zacskóba kerüljön)
Itthon a nedves faleveleket letöröltük és egyesével elkezdtük újságpapírba tenni őket.
Múltkor egy ovis csoportnak elegendő gesztenyét vittünk be, most a sulisok jutottak sora. Szépen , lepréselve, tisztán vitte be az őszi kincseket Kende a suliba, elmondása alapján a tanítónéni megkérdezte tőle, hogy ezzel meg mit kezdjenek....
Vince itthon süniket készített. Az elkészült remekműveket önállóan csinálta!
Rákapott a rajzolásra(még mindig irka-firka), színezésre(kimegy a vonalból, de élvezettel ül le és fog ceruzát a kezébe)vág és ragaszt. Kendének szerintem ügyesebb a keze, sokat rajzol, azt rajzolja le, amihez kedve van(mesefigurák, autók)mégis azt mondják az iskolában, hogy fejlesztésre szorul a kézügyessége (is). Néhány éve a Pagony kiadónak volt egy rajzpályázata, akkor különdíjas lett...Mesefigurákat, mesehősöket tervezett meg.
Vince a süni csoportba jár, kettőt bevittünk dekorációnak,nagyon örültek neki!

2017. október 11., szerda

Ellenállás

Kende egyik hurok rajzolására beírta a tanító néni, hogy elcsúszott a jégen.
Kérdezem tőle, hogy ez mi?
Erre ő áthúzta a tanító néni írását, jó vastagon kék tollal.
Amikor ezt megláttam mérges lettem.
Válaszul gondolta, hogy kitépi a lapot a füzetből(elmondása alapján ilyet szokott csinálni a tanító néni az osztálytársai füzetével), félig sikerült neki.
Tegnap észrevette a tanítónéni Kende ellenállását. Nem szólt az akcióhoz semmit, Kende azt mondja, hogy amikor nézte a füzetét, ő olyan bocsánatkérően a szemébe nézett.

2017. október 9., hétfő

Vince beszólt

Szeretjük az Eötvös cirkuszt. Ha a kerületben voltak és az időnk engedte, akkor elmentünk és megnéztük őket. A legutóbbi műsor, amit a hétvégén láttunk nem nyerte el a tetszésünket(túl gagyinak és erőltettetnek tűnt), az áraik is elszaladtak. Ami elvarázsolt és a szánk is tátva maradt az a cirkuszfesztivál bronzérmes  magyar párosa volt. Talán egy pár lehetnek, egymást emelték, tartották a levegőben. Bámulatra méltó volt a produkciójuk és a testük is. Tetszett a kötéltáncos, fiatal lány produkciója, nagy tehetség!Az állatok porondon való megjelenésétől kiráz a hideg. Sajnáltam szegény oroszlánokat(a szünetben a kis oroszlánt kézbe lehetett venni egy fotó erejéig, csupán 3000 forintot kértek érte), a kutyusokat, akik ellenálltak és nehezen lehetett őket hadra bírni és ott voltak még a tevék. Ezt a részét betiltanám a cirkusznak, ami az új cirkuszra jellemző: akrobaták, erőemelők, kötéltáncosok, bűvészek jöhetnek.
Fellépett egy bohóc, nem volt félelmetes, csak az óriási cipőjéről lehetett tudni, hogy ő a bohóc. Nem volt humoros, Vince bekiabált neki, jó hangosan, körülöttünk mindenki hallotta:
"Nem vagy vicces!"Majd azt mondta: "Nem vagy vicces, nem érted??""Menj innen, nem vagy vicces"
A szünetben egy idegesítő(hangot-és fényt is ad)fénykardot harcolt ki Vince az Apjánál. Ma bepróbálkozott azzal, hogy beviszi az oviba, a másodperc tized része alatt került volna a polc legfelső sarkába.

2017. október 5., csütörtök

Repülők

Az 1/B valaki elkezdte a papír repülők gyártását és a gyerekek között futótűzként terjed(ennek a kezdeményezésnek örülök). Már maga a repcsi gyártás olyan sulis elfoglaltság. Most, hogy október van és délutánonként látom Kendét az osztálytársak között, hirtelen olyan nagyfiú lett.
Én béna vagyok a kézműves dolgokhoz. Az apjával együtt nézik a youtube-n a videókat és próbálják lemodellezni a jobbnál-jobb papírrepülőket/hajókat/csákókat.
Egy teljes kollekció elkészült már, Kende külön papírtáskában hozza-viszi őket. Versenyeznek, kinek mennyire megy messzire, milyen az útja a levegőben.
Arra lettem figyelmes, hogy a repcsi helyett repzit mond. Amit itthon soha nem hallottam tőle, soha nem fordult elő, hogy az öcsét(aki erősen beszédhibás)utánozná. Lehet, hogy menőség, de pl. a volt helyett vot mond. Ebből gond van a szótagolásnál és a hangfelismerésnél.
Dami mondja délután, hogy az ő repülője milyen típusú. Erre Kendus(valami nagyot akart mondani): az enyém is típusú!!

2017. október 4., szerda

Almaszedés

Ez egy új program volt az oviban.
Szülők is csatlakozhattak(aznap volt Kendének is a bábszínház-iskola udvarán, szülők is bemehettek, teljesen nyitott volt)1 hónap tapasztalata az, hogy ha van valamilyen esemény(pl. szülői, fogadónap, családi nap), akkor biztos, hogy mindkettő azonos időpontban és számomra rossz időpontban)
Szomszéd kerületben, hozzánk közel tankertészet van. Itt lehetőség van vegyszermentes gyümölcsöket, zöldségeket venni, szedd magad! akciót is hirdetnek.
Az ovisok hátizsákkal mentek, Vincinek sikerült egy nagyobb méretűt itthon kiválasztani, jó sok almát belepakolt(méretűkből adódóan inkább ők a földről szedegették), nagyon lelkesen ment. Indulás előtt még egy órát logopédiázott Sári nénivel. BKV busszal mentek-már az is kaland-, ahhoz kigyalogoltak, a kertészetben almát szedtek, aztán visszasétáltak a buszhoz, majd az ovihoz. Vinci volt az első, aki elaludt a gyerekek közül, elfáradt. Talált egy akkora almát, ami rekordsúlyú lehetett, csak fotót láttam róla, ahogy próbálja megfogni és beleharap, közben a fél feje eltűnik és csak az alma látszódik. A kertészetbe is megtalálta azt, amit szeret: felült egy traktorba a kormány mögé.
Hazahozott kb. 3 kg almát(az oviig egy anyuka autóval elvitte a zsákmányt), lelkesen mondta, hogy melyiket kinek szedte, kitette a táskájából a gyümölcsöstálba(nem kellett neki mondani, teljesen önálló, tudja a dolgát, csak a rendrakás nem az erőssége). Este sütöttem almás pitét a mosolygós almákból, lesz majd almaleves és almakompót is.
Délután, amikor mentem érte, már azzal fogadtak, hogy nagyon csúnyán köhög. Azóta betegeskedünk, két nap telt el, de javulást nem tapasztalok.

2017. október 3., kedd

Szeptemberi leltár

Nehéz hónap van mögöttünk, nagyon kemény volt az ovi után iskolába szokni.(2 hétig éjszaka bepisilt, kettétörte a színes ceruzáit-tanítónéni nem látta, kettőt elrágott)Továbbra is mondja, hogy zavarja őt az a négy gyerek átlagostól eltérő magatartása.
 Kendus önmagához képest alul teljesít a suliban. Az oviban júniusban megcsinálták a Difer tesztet, amit 98%-an teljesített, ugyanazt az iskolában 58%-ra. (Tévesztett irányt, hangot)Ha szóláncozunk vagy hangokra bontunk szavakat sokat téveszt, tegnap a dinnyében ő hallott 'a'hangot:(
A héten két olyan szótagolós fénymásolt papírt hozott haza, amin az eredményeit számok mutatták. Az egyikben 15/5 pontot ért el, a másikban 19/9-et. Mindkettőt itthon megcsináltuk újból és sokkal jobban ment neki. A feladat lényege: a lapon lévő szavakat szótagolni kell és ahány hangból áll egy szótag,annyi karikát rajzolni.
Heti kétszer az iskolában fejlesztőpedagógus foglalkozik vele(szerintem nem normális, hogy a 18 osztálylétszámból 16 gyereknek fejlesztést írnak elő).
Technika és rajz órán viszik el. Kende jókedvűen megy A. nénihez, nem egyedül, hanem hárman vesznek részt egy foglalkozáson. A precíz vágás nehezen megy neki, nem tudom, hogy így, ha elviszik őt technika alól, mikor lesz sikere, azt mondja utálja.
Matek, környezet és a hittan a kedvencek. Az írása alakulóban, minden délután gyakorolunk egy kicsit. Ma már pirost és csillagot is kapott!Megvan a gyakorlás gyümölcse, később érik, de beérik.
Szókincse trágár szavakkal bővül, barátkozik Damin kívül egy Alex nevű fiúval is.
Minden reggel megy a 'nem akarok iskolába menni' folytatódik'hozzál haza ebéd után'lemez. Kérdezem a tanítónénit, azt mondja, ha már bent van, akkor jókedvű, vidám.
Hétfőn családi-iskolai bábelőadás volt. 11-kor kezdődött, nem tudtam elmenni(holnaptól táppénzen vagyok itthon Vincivel), azt mondta, hogy nagyon sokat nevetett rajta(tanítónéni lánya volt a főszereplő)
Tanulnia kell nemet mondani és kiállni magáért. Elkérte a karkötőjét(Sárospatakon kapta a templomba)egy harmadikos. Ő meg odaadta, se szó, se beszéd.
A sulirádióban hallott zenék szövegeit énekli, az iskolához tartozó játszóteret-főleg a mászófalat-nem hagyjuk ki hazaindulás előtt.

2017. október 2., hétfő

Sün Balázs nálunk járt

Sün Balázs a süni csoport kabalafigurája. Minden hétvégén hazaviheti magával egy jól viselkedő, segítőkész gyerek.
Ezen a hétvégén Vinci volt az aki megkaphatta. Öröm volt nézni, ahogy beszélgetésbe elegyedik Sün Balázzsal. Ha hisztizni kezdett, akkor csak annyit mondtam neki, hogy most nem érzi jól magát nálunk Süni Balázs.
Napló is jár a kabalabáb mellé. Ebbe írjuk bele közösen a programokat. Volt, hogy képet ragasztottunk az eseményekről, nyomdáztunk bele, most emoji matricákat választott Vinci.
Péntekről: írtam arról, Kende úszása kapcsán arról, hogy Vinci csak szülői felügyelettel megy be a medencébe.  Szombat reggel lementünk kettesben(azaz hármasban) a Jégcsarnokba. A szomszéd elhívott minket korcsolya oktatásra, Vini nagyon belelkesült, de amikor ott átöltöztünk kitalálta, hogy akkor ő mégis hazamenne. Nem ment jégre, egy darabig néztük a hokisok edzését és a kicsik csúszkálását, aztán pisilni-kakilni kellett, szomjas volt stb. Már el is felejtettem, hogy milyen anorákot, két réteg ruhát lehámozni róla pisilés előtt. Szeretem a telet, de ezt az egyet utálom benne. Hazajöttünk, gyors szendvicsgyártásba kezdtem és útnak indultunk, természetesen jött velünk Szécsénybe is Sün Balázs. Meglátogattuk a rokonokat, Dédit és a közelgő halottak napja miatt temetőbe is mentünk. Egy-egy ilyen látogatás alkalmával Vinci rengeteg édességet eszik, Dédinál már célirányosan a kamrába megy, Laciék megkínálják mindenféle jóval, ő pedig nem mond nemet:)
Vasárnap kertészkedtünk(metszettük az összes málnabokrot), takarítottunk, húsgolyókat gyártottunk. Délután  kimentek az új Kalózhajós játszótérre(Kende szerint dedós, jajj lassan kinövi a játszótereket)gondoltam tudok alaposan, rendesen készülni az előttünk álló hétre, de nem, mert Vinci elkezdte a torkát fájlalni, mára alig van hangja és belázasodott.
Szomorú szívvel vált meg Sün Balázstól. Vele aludt, mindig hozta magával(nem ártott volna kimosni, miután továbbadjuk, de majd legközelebb).

2017. október 1., vasárnap

A kultúra házhoz jön

A kerületünkben működik a Csili nevű művelődési ház, ami idén ünnepli a 100. születésnapját. Ennek apropóján egy kisteherautóval(Kultbarkas, "mint a mai kor echós szekerével")és két muzsikus/művész járja a kerület utcáit és műsort adnak. Ingyen és bérmentve. Úszásból jöttünk haza, amikor látjuk, hogy a szomszédok kint állnak és hallgatnak egy szaxofonos férfit. Persze, rögtön félreálltunk és mi is kiszálltunk. Szaxofon után előkerült a fuvola, pánsíp is. A társa, egy nő pedig operetteket énekelt. Este, olyan 8 körül lett vége az utcazenélésnek, beszélgetésnek, akkor már mindenki fázott és lement a nap.
Reklámnak sem utolsó, de közösség kovácsolóló szerepe is van. Miután vége lett a rögtönzött zenés műsornak, az előadók bort bontottak, a kisebbeknek ásványvíz és keksz(Csili-s felirattal) jutott. A sarki szomszéd(mi őket is szomszédnak tekintjük)beszélgetni kezdtünk. Három gyerekes család(hasonlóan beszédhibás fiúval)elköltöznek a főváros másik végébe. Jó volt a hangulat, szeretünk itt lakni:)
Az előadóktól a finomságon kívül kaptunk egy programfüzetet és két tiszteletjegyet az Állatok világnapja alkalmából rendezett programra. A programfüzetbe pecséteket kell gyűjteni, párizsi utazást sorsolnak ki. Pecsétet a rendezvényeken lehet gyűjteni. A szórólap jelszava:"Érdemes kisétálni a kapu elé!"
Az igazat megvallva, amikor a fiúk kisebbek voltak, akkor rendszeresen jártunk a Csilibe: Menő Manó tornára, Ringatóra, Téka táncházba, gyerekkoncertekre, gyerekdarabokra. Most, hogy más az élethelyzet, a héten egy szabad napunk van(szombat vagy vasárnap), a hétvége egyik napján már készülünk a következő hétre(leckeírás, gyakorlás, házimunka). Szemezgettem a programfüzetből, több elnyerte a tetszésem, felírtam a naptárba

2017. szeptember 29., péntek

Veszélyérzetről

Ma a fél kerület(akik uszodába járnak és a mellette lévő játszótéren,) hallotta a sikításomat.
Kende 17-18-ig úszik, nem találtam parkolóhelyet az uszoda mellett(döbbenet, hogy mennyi gyerek jár úszni és ez nemcsak péntek délután van így, nincs olyan kerületi ismerős, barát, aki ne lenne bérletes az uszodába) Egy kisebb kanyar után, közvetlenül az út mellett parkoltam le. Vince innen futott ki egy autó elé. Tele a kezem, Kende áll mellettem, nyitnám a kocsit, mire Vince úgy gondolja, ő átrohan az úton. Szerintem a belőlem kijött felső c-re állt meg a sofőr, tényleg egy hajszál választotta el attól, hogy elgázolják. Nem tudom a fejébe verni, megtanítani neki, hogy nem rohanunk csak úgy ki az úttestre, itthon is ez van, nem néz se balra-se jobbra, csak rohan. Semmi veszélyérzet, félelemérzet. Nagy félelmem, hogy egyszer elüti az autó.
Annyira ideges lettem,hogy utána kb. 30 percig remegett a kezem-gyomrom.
Hogy miért rohant ki?
Meglátott az uszoda büféjében valami szar, cukros nyavalyát. Mondtam, hogy nem veszem meg, először földhöz vágta, majd visszarohant érte, akkor sem kapta meg. Gondolta, majd az autótól újból tesz egy kísérletet.....

2017. szeptember 26., kedd

Házunk új arca befejező rész

Növényekből most kevés van
Welcome
Teraszon dobozban a bútorok
Erre jövünk haza:)
Hollókőről való háztáblánk
Új kültéri lámpa
Utcára néző konyha-nappali ablaka
Konyha egyik ablaka
Oldalról
T
Az udvar egyik részén mintás térkő