Összes oldalmegjelenítés

2017. október 16., hétfő

Budakeszi Vadaspark

Az ovis csoport őszi családos kirándulása a Budakeszi Vadasparkba volt. Imádom ezt a mai időjárást, igazi vénasszonyok nyara. Legutóbb, akkor jártunk ott, amikor Vince kb. 3 hónapos lehetett, készült rólunk családi fotó, ami sokáig kint volt a hűtőn, gyakran cserélem őket, ahogyan a rajzaikat is.
 Egyedül mentem a fiúkkal, ha elszaladtam a wc-re, akkor figyelt rájuk az egyik óvónéni, Kendét érdekelte az állatbemutató(egér volt a porondon), Erzsi néni kézen fogta és elvitte magával. Eleinte bennem volt a félsz, nagy a terület, mi lesz, ha egyik elszalad, amíg a másik hisztizik, az egyik éhes, a másiknak pisilnie kell. Jófejek voltak az óvónénik, segítettek. Egyszer-egyszer kiment a képből Kende. Hiába mondtam, hogy fogja a kezem vagy jöjjön mellettem. Meg is lett a böjtje, szaladt lefelé, elcsúszott egy kövön és kiment a bokája. Leültettük, nem bírt ráállni, az egyik apuka is megnézte, erősen meghúzta, szerencsére nem törött el.
Rengeteg önkéntes dolgozott, festették a kerítéseket(Kende rádőlt egy frissen festett kerítésre,nem is ő lenne...) seperték az avart. Vinci is beállt segíteni, tartották a kukás zsákot, ő meg lapátolta befelé a lehullott leveleket.
Nagyon büszke vagyok rá!Egyedül a gyerekek közül ő állt meg-nem ugrott bele a levélkupacba-hanem megállt és segített.
Az új óvónéni elmondta, hogy egy tündér a fiam(tudtam:)nem kell őt semmilyen tevékenységnél motiválni, hanem megy és lelkesen csinálja(főleg a festést és a ragasztást), ha rosszalkodnak a többiek, akkor rájuk szól, hogy nem szabad így viselkedni.
Vittünk a csoportnak mákos-málnás sütit, kukit. Azokkal a szülőkkel beszélgettem, akikkel egyébként is szoktam:)Nem maradhatott ki az állatsimogató, állatetetés.
Vince bátran a kezéből etette az őzikét, Kendus zacskóstul próbálkozott.
Meghallgattunk egy rövid vicces előadást a mackókról, a dinóparkba már nem mentünk le, mert Vince álmosságra hivatkozva 12 körül csukott szemmel jött mellettem, nem gondoltam volna, hogy a megszokott időponton túl érünk haza és nem alszik semmit.

2017. október 15., vasárnap

Szentmisén

Kende hittanos.
A matekon kívül ez a kedvenc. Erika néni csendes, harmonikus, kedves tanítónéni. Mesélnek, beszélgetnek, rajzolnak, imádkoznak a hittanon.
Szeptemberben a közeli templomban volt egy évnyitó mise. Sokat vaciláltam azon, hogy menjünk vagy maradjunk itthon(karácsony/húsvét/advent)időszakában szoktunk misére menni. Zoli külföldön volt, Vince ritkán ül a fenekén egy órát. Az utolsó sorba ültünk le, Vince reklamált, hogy nem lát rendesen, hallani hallott mindent:)
Fiatalokból álló kórus énekelt(kivetítőn volt a szöveg)és hangszeren játszottak. Fuvolán, dobon, hegedűn. Mindkét fiúnak nagyon tetszett, egyébként már egy ideje készültünk gitáros misére. Ahol a fiúkat megkeresztelték tartanak gitáros misét, 18 kezdéssel, ami nekünk késői időpont.
Mindenre felkészültem, vittem kölesgolyót, könyvet, autót. A mise vége fele rázendített az 'éhes vagyok', 'kana'(=kaja)monológra. Előttünk is ismerősök ültek, gyerekkel. Csendben elmajszolták a kölesgolyót és végighallgattuk a szentmisét.
A kerületi hittan oktatók bemutatkoztak. Szeptemberben volt egy szülői értekezlet, amire sajnos az iskolai szülői értekezlet miatt nem tudtam elmenni, jövő héten családi kirándulás lesz a Pilisbe.
9-kor indulás vonattal és érkezés este 20 körül. Azt, hogy Kende szeretne menni nem kérdés, de Vince nem bírja ki alvás nélkül.

2017. október 14., szombat

Őszi levelekből süni

A közeli kiserdőben gyűjtöttünk két nagy zacskónyi szép falevelet.
(Kb. 15 perc sétára van tőlünk az erdő és lehangoló, hogy mennyi szemét és kutyaürülék van,nem értem miért nem figyelnek az emberek arra, hogy a hulladékot ne a földre, hanem a kukába dobja vagy, hogy a kis kedvenc után a végtermék a zacskóba kerüljön)
Itthon a nedves faleveleket letöröltük és egyesével elkezdtük újságpapírba tenni őket.
Múltkor egy ovis csoportnak elegendő gesztenyét vittünk be, most a sulisok jutottak sora. Szépen , lepréselve, tisztán vitte be az őszi kincseket Kende a suliba, elmondása alapján a tanítónéni megkérdezte tőle, hogy ezzel meg mit kezdjenek....
Vince itthon süniket készített. Az elkészült remekműveket önállóan csinálta!
Rákapott a rajzolásra(még mindig irka-firka), színezésre(kimegy a vonalból, de élvezettel ül le és fog ceruzát a kezébe)vág és ragaszt. Kendének szerintem ügyesebb a keze, sokat rajzol, azt rajzolja le, amihez kedve van(mesefigurák, autók)mégis azt mondják az iskolában, hogy fejlesztésre szorul a kézügyessége (is). Néhány éve a Pagony kiadónak volt egy rajzpályázata, akkor különdíjas lett...Mesefigurákat, mesehősöket tervezett meg.
Vince a süni csoportba jár, kettőt bevittünk dekorációnak,nagyon örültek neki!

2017. október 11., szerda

Ellenállás

Kende egyik hurok rajzolására beírta a tanító néni, hogy elcsúszott a jégen.
Kérdezem tőle, hogy ez mi?
Erre ő áthúzta a tanító néni írását, jó vastagon kék tollal.
Amikor ezt megláttam mérges lettem.
Válaszul gondolta, hogy kitépi a lapot a füzetből(elmondása alapján ilyet szokott csinálni a tanító néni az osztálytársai füzetével), félig sikerült neki.
Tegnap észrevette a tanítónéni Kende ellenállását. Nem szólt az akcióhoz semmit, Kende azt mondja, hogy amikor nézte a füzetét, ő olyan bocsánatkérően a szemébe nézett.

2017. október 9., hétfő

Vince beszólt

Szeretjük az Eötvös cirkuszt. Ha a kerületben voltak és az időnk engedte, akkor elmentünk és megnéztük őket. A legutóbbi műsor, amit a hétvégén láttunk nem nyerte el a tetszésünket(túl gagyinak és erőltettetnek tűnt), az áraik is elszaladtak. Ami elvarázsolt és a szánk is tátva maradt az a cirkuszfesztivál bronzérmes  magyar párosa volt. Talán egy pár lehetnek, egymást emelték, tartották a levegőben. Bámulatra méltó volt a produkciójuk és a testük is. Tetszett a kötéltáncos, fiatal lány produkciója, nagy tehetség!Az állatok porondon való megjelenésétől kiráz a hideg. Sajnáltam szegény oroszlánokat(a szünetben a kis oroszlánt kézbe lehetett venni egy fotó erejéig, csupán 3000 forintot kértek érte), a kutyusokat, akik ellenálltak és nehezen lehetett őket hadra bírni és ott voltak még a tevék. Ezt a részét betiltanám a cirkusznak, ami az új cirkuszra jellemző: akrobaták, erőemelők, kötéltáncosok, bűvészek jöhetnek.
Fellépett egy bohóc, nem volt félelmetes, csak az óriási cipőjéről lehetett tudni, hogy ő a bohóc. Nem volt humoros, Vince bekiabált neki, jó hangosan, körülöttünk mindenki hallotta:
"Nem vagy vicces!"Majd azt mondta: "Nem vagy vicces, nem érted??""Menj innen, nem vagy vicces"
A szünetben egy idegesítő(hangot-és fényt is ad)fénykardot harcolt ki Vince az Apjánál. Ma bepróbálkozott azzal, hogy beviszi az oviba, a másodperc tized része alatt került volna a polc legfelső sarkába.

2017. október 5., csütörtök

Repülők

Az 1/B valaki elkezdte a papír repülők gyártását és a gyerekek között futótűzként terjed(ennek a kezdeményezésnek örülök). Már maga a repcsi gyártás olyan sulis elfoglaltság. Most, hogy október van és délutánonként látom Kendét az osztálytársak között, hirtelen olyan nagyfiú lett.
Én béna vagyok a kézműves dolgokhoz. Az apjával együtt nézik a youtube-n a videókat és próbálják lemodellezni a jobbnál-jobb papírrepülőket/hajókat/csákókat.
Egy teljes kollekció elkészült már, Kende külön papírtáskában hozza-viszi őket. Versenyeznek, kinek mennyire megy messzire, milyen az útja a levegőben.
Arra lettem figyelmes, hogy a repcsi helyett repzit mond. Amit itthon soha nem hallottam tőle, soha nem fordult elő, hogy az öcsét(aki erősen beszédhibás)utánozná. Lehet, hogy menőség, de pl. a volt helyett vot mond. Ebből gond van a szótagolásnál és a hangfelismerésnél.
Dami mondja délután, hogy az ő repülője milyen típusú. Erre Kendus(valami nagyot akart mondani): az enyém is típusú!!

2017. október 4., szerda

Almaszedés

Ez egy új program volt az oviban.
Szülők is csatlakozhattak(aznap volt Kendének is a bábszínház-iskola udvarán, szülők is bemehettek, teljesen nyitott volt)1 hónap tapasztalata az, hogy ha van valamilyen esemény(pl. szülői, fogadónap, családi nap), akkor biztos, hogy mindkettő azonos időpontban és számomra rossz időpontban)
Szomszéd kerületben, hozzánk közel tankertészet van. Itt lehetőség van vegyszermentes gyümölcsöket, zöldségeket venni, szedd magad! akciót is hirdetnek.
Az ovisok hátizsákkal mentek, Vincinek sikerült egy nagyobb méretűt itthon kiválasztani, jó sok almát belepakolt(méretűkből adódóan inkább ők a földről szedegették), nagyon lelkesen ment. Indulás előtt még egy órát logopédiázott Sári nénivel. BKV busszal mentek-már az is kaland-, ahhoz kigyalogoltak, a kertészetben almát szedtek, aztán visszasétáltak a buszhoz, majd az ovihoz. Vinci volt az első, aki elaludt a gyerekek közül, elfáradt. Talált egy akkora almát, ami rekordsúlyú lehetett, csak fotót láttam róla, ahogy próbálja megfogni és beleharap, közben a fél feje eltűnik és csak az alma látszódik. A kertészetbe is megtalálta azt, amit szeret: felült egy traktorba a kormány mögé.
Hazahozott kb. 3 kg almát(az oviig egy anyuka autóval elvitte a zsákmányt), lelkesen mondta, hogy melyiket kinek szedte, kitette a táskájából a gyümölcsöstálba(nem kellett neki mondani, teljesen önálló, tudja a dolgát, csak a rendrakás nem az erőssége). Este sütöttem almás pitét a mosolygós almákból, lesz majd almaleves és almakompót is.
Délután, amikor mentem érte, már azzal fogadtak, hogy nagyon csúnyán köhög. Azóta betegeskedünk, két nap telt el, de javulást nem tapasztalok.