Összes oldalmegjelenítés

2016. március 29., kedd

Húsvét

Izgatottan várták a fiúk a tojáskeresést és a nyuszi ajándékát. Az összegyűjtött csokikat, meglepetéseket a terasz lépcsőjére hordták, későn jutott eszembe, hogy kosár illik a kezükbe(nem baj, jövőre is lesz húsvét)
Kende fülig érő szájjal mondta, hogy azt kapott, amit kért(legó, hot wheels pálya). Hozzáfűzte, hogy nem "úgy,mint karácsonykor"!
Vinci a régóta áhított kis konyhát kapta. Sokáig úgy voltam vele, hogy nekünk nem lesz játékkonyhánk, mert főz/süt velem együtt, élesben. Aztán azt láttam, hogy bárhová mentünk, ahol volt kis konyha, ott Vinci lecövekelt és nem lehetett kirobbantani a tűzhely mellől. Remélem jó szokását megtartja:)
Amíg Zoli szerelte a szoba új bútordarabját, addig bent Kendus teljesen egyedül összerakta a birodalmi lépegetőt. Teljesen kész lett, örült neki, jön és mutatja: "Anya, ugye zseni vagyok?"
Több ok miatt is szeretem a legót, az egyik az, hogy sikerélményt ad a gyereknek, miközben van benne kihívás, okosít.
Tettünk-vettünk, Vinci szeretett volna segíteni az Apjának fúrni-faragni, jobbnak láttuk, ha nem vesz részt benne(kapott rá lehetőséget. de egy óvatlan pillanatban megfogta a fúrót és elrohant vele. Utána hoztuk be, ketten kellettünk hozzá)Belülről becsuktam a bejárati ajtót, hogy ne tudjon lelépni(ha egyszer valamit a fejébe vesz...)odavitte a kisszéket a kulcstartóhoz(még nem éri fel, de már próbálkozik). Kulcs helyett megnyomta a riasztó pánik gombját...későn vettem észre. Pár percen belül kint volt a biztonsági szolgálat. Hm. Vinci rajong a lift gombjaiért és a riasztó gombjaiért is. Hiába mondom ezerszer, hogy ne nyúljon oda. Legalább megtudtuk, hogy gyorsan kiérnek a távfelügyeletről(betörésünk után lett riasztónk)
Zoli paprikás hangulatában átfúrta a játékkonyha fogantyúját. Gyorsan orvosolta a problémát és szebbeket tett fel-de azért észrevettem:)Extra dolgokkal feltuningoltam Vini "birodalmát"-élveztem is: lett kubus flakon benne, tojás, fogpiszkáló, sószóró, szalvéta, muffin papír, Vincis hűtőmágnes. Tervben van, hogy só-liszt gyurmából lesznek gyümölcsök, zöldségek. Mi, szülők ma is megbeszéltük, hogy "milyen szép ez a konyha!"
Délután Nóri járt nálunk, mindig örülünk neki.
Háttérben a kisebbik, aki egy percre nem áll meg
Ettünk, beszélgettünk, udvaroztunk a fiúkkal.


2016. március 28., hétfő

Dédi szülinapja

Húsvét vasárnap ünnepeltük Dédi szülinapját.
A kisírt szemű szülinapos
Kende egy hete számolja vissza a napokat, hogy mikor indulunk már Szécsénybe(telefonon Dédi ígért neki pár csomag matricát, Laciéknál ilyenkor nézheti a Bumeráng csatornát-ami nekünk nincs, megy a bohóckodás, töménytelen mennyiségű csokit/édességet esznek a fiúk. Időnként szem elől tévesztettem őket, amikor "előbukkantak"mindig csoki/torta/sütemény volt a szájukba, mellé a cukros üdítő. Még jó, hogy csak egy évben egyszer van húsvét)

Mire megérkeztünk Dédihez már Liliék ott voltak.
Az utazás katasztrófa Vinivel: kiköti magát a biztonsági övből és vezetni akar, előre ülni, másik ülésbe ülni, egy a lényeg nem akar a popsiján maradni. 10- ből 9 gyerek alszik az autóban, az az egy kivétel az enyém. Nincs ideális időpont az induláshoz: reggeli után tele energiával nem érdemes útra kelni, aludni nem alszik-csak minimálisat, viszont megy a feszkó, alvás után elindulni már nem érdemes, mert hosszú az út. Csak abban tudok bízni, hogy idővel ez változni fog.
Nem utazunk mesekönyv, cd, mágneses rajztábla, kaja/pia, kis autó, apró mütyür nélkül.
Az út közepénél nagyjából van egy Shell kút, ahol megállunk pisilni, hot-dogozni(mert ott olyan finom!).

video
Dédi tüsténkedett a konyhában, a két nagyobbik addig bent szórakoztatott minket a szobában. Többek között a tánctudásukkal kápráztattak el:)

Nagy az összhang az unokatesók között(öt hónap köztük a korkülönbség, Lili javára), matricáztak, csereberéltek. Vinci közben Lili játék laptopjába próbált életet lehelni(elem nélkül nehéz volt), de ő próbálta minden irányból, többféleképpen bekapcsolni(kitartó azokban a tevékenységekben, amik érdeklik őt)
Kende annyira belemerült a játékba, hogy enni sem akart, Vinci mindenki tányérjából csipegetett.



Laciéknál megköszöntöttük ismét Dédit, Dalmát és Lacit is, tortáztunk. Zilából rendeltünk dobos tortát, nagyon finom volt!
Öcsi a tűzijáték fújó
video
Dédinek énekeltünk, meghatódott, elérzékenyült.
A lurkók a nagy házban bújócskáztak, Vinci "lépcsőzött", megdajkáltam Lotti babát is, aki forog, mászik 6 hónaposan!
Fiúk locsolkodtak, gondoskodtak róla, hogy a lányok ne hervadjanak el.
Kende ügyesen verselt("Húsvét napján korán keltem, ünneplőbe felöltöztem. Rózsavízzel elindultam, e kis házba bekopogtam. Üdvözlöm a ház lakóit egy kislányt keresek itt, rózsavízzel locsolkodom, piros tojást elfogadom), Vinci kölnit fújt vers helyett.("Én még kicsi legény vagyok, ezért verset nem tudhatok, de a bátyám elég erős és okos, a verset tőle kapod!)

Hálás vagyok a sorsnak, hogy van DÉDI!Boldogság, hogy tudjuk őt ünnepelni!

2016. március 26., szombat

Egy fogadóóra margójára

Novemberben jeleztem az óvónőknek, hogy szeretnék kérni egy fogadóórát(ha már szöveges értékelést nem kapok)a legaggasztóbb a bepisilés volt. Leráztak, hogy majd decemberben szóljak, nekik rengeteg teendőjük van, nem voltam rest, szóltam, ááá, itt a karácsony volt a válasz, majd szóljak januárban. Januárban kifogásnak a sok iskolába menő gyereket hozták fel(nekik emiatt baromi sok melójuk van), legyen február. Februárban sokat itthon volt Kendus, amikor bement, szóltam. Kaptam egy március közepi időpontot, hurrá!Sínen vagyunk. 12.30-ra, 12-kor csöng a telefonom, hogy ne induljak el, mert nem érnek rá(!), helyettesíteniük kell.Másnap egy következő heti időpontban állapodtunk meg, 13.00-kor lett volna a randink.

Pontos vagyok, inkább előbb odamegyek egy megbeszélésre, de szeretek időben érkezni. Útközben az autóm elkezdett csipogni és egy piros jel arra figyelmeztetett  a műszerfalon, hogy valami gáz van. Hívom Zolit, rögtön menjek haza, mert leáll a motor. ÁÁÁ, válaszoltam az oviig csak kibírja, nekem időpontom van!(ami szent és sérthetetlen)Olyan hangerővel sípolt a járgány, hogy hazafelé vettem az irányt, megmentőm már a kapuban várt, pár perc alatt orvosolta a problémát és 12.50-re így is odaértem.

Az óvónők az előtérben. Mosolyogva belibbentem, hogy akkor itt vagyok. A fiatal óvónéni flegmán rám nézett és lekezelő stílusával közölte, hogy menjek a fejlesztőszoba elé és ott várjak rájuk. (Na, de hol a fejlesztőszoba?!, van szám, megkérdeztem, ott már egy megbeszélés zajlott)álltam a megadott helyszínen. Ők megjelentek 13.25-kor! Az idősebbik sűrűn elnézést kért, a fiatalnak a szeme sem rebbent(hogy ismét megszívatott)Zoli 14-kor telefonált rám, hogy menjek haza, neki fontos elintéznivalója van,időpontra várják őt.
Kerestünk egy szabad szobát és leültünk.

Az idősebbik elővett egy A/4-es papírt és elkezdte felolvasni azt, amit ráfirkált(gondolom, amíg megvárakoztattak, összedobtak néhány kósza gondolatot a gyerekemről). Én meg ott ültem vele szemben, meglepődve, hogy ő, az óvónő, akkor felolvassa a gondoltait.(Ilyet az egyetemi vizsgákon sem csináltam), se egy szemkontaktus, se egy szünet, se egy reagálás. Óvónéni felolvas.

Türelmesen végighallgattam majd jöttek a kérdéseim(fejből, nem felolvasva)
Ha én mondtam "A"-t, ők mondtak "B"-t, nem jutottunk kompromisszumra, többször a szavamba vágtak(ennyire sem tiszteltek meg)
Olyan kifejezéseket használtam, mint finom motorika, testséma, csoportdinamika/hierarchia, mozgáskoordináció, szociális érettség, vizuális látásmód és stb. Majd megkérdezte az óvónő, hogy az XY. könyvből készültem?!
Nem, nem készültem semmilyen könyvből,(azt hittem viccel, mikor ezt feltette nekem) csak gondoltam, hogy három, intelligens felnőtt módjára fogunk beszélgetni, partnerként tekintünk egymásra. Tévedtem.
Rövid időn belül leesett, hogy amit mondtam jegyzőkönyvezték, az egyikőjük vállalta az írnok szerepét(természetesen ez nekem fordított esetben nem jutott eszembe, hogy bármilyen módon is rögzítsem az elhangzottakat)

Néhány kérdés tőlem:
-miért van az, hogy az óvodába azzal töltik a gyerekek az idejüket, hogy Sparos matricákat csereberélnek, az óvónő irányítása mellett(kérésére)
-miért van az, hogy otthonról lehet játékot bevinni
-miért van az, hogy nem köszönnek reggel/délután el a gyerektől, mert telefonál/sms, jegyzetel az óvónő
-miért van az, hogy a gyerek nem tudott egy farsangi/húsvéti/ősszel kapcsolatos stb. dalt, mondókát. Persze az tudja, hogy a "fiamból szexi férfit csináltál"-állítólag az egyik férfi parfüm reklámjában szerepel-felvilágosított az óvónő. Reakció: én nem ismerem ezt a reklámot?
-miért van az, hogy a gyerek annyira fél az óvónőtől, hogy inkább bepisil, mint, hogy kikérezkedjen vagy az udvaron szóljon, ha szükségét érzi. Ahogy Kende mondaná"nem kedves velem"
-miért van az, hogy a gyerekem az udvaron azon töri a fejét, hogy tudna onnan megszökni
-miért van az, hogy csúfolják a gyereket a nagyok bepisilés miatt és ők nem tesznek semmit
-miért van az, hogy a karácsonyi műsorban szeretett volna szerepelni(ő is szólt és én is), erre nem engedték. Azt mondták, szokjon csak be a közösségbe. Gondolom, ha szerepelni akar már jót jelent(ene)
-miért van az, hogy soha, de soha nem látom az óvónőt a gyerekek társaságában, állandóan trécsel.
-miért van az, hogy a két óvónő nem dolgozik össze. Az egyik kitalálta, hogy legyen maciszépségverseny. Vittünk is be macikat. A fiatal óvónő azt mondta, hogy nincs is szó semmilyen szépségversenyről, az egész Kende képzeletének szüleménye....erre a gyerek sírva fakadt. Még hozzátette: "ugye csak kitaláltad?"
-miért van az, hogy számon kér az óvónő, miért nem megyünk alapítványi bálba. Igaz, senki nem megy, sőt senki nem vesz támogatói jegyet sem. Ráadásul ovis táborba se jelentkezett senki.
-miért van az, hogy nincs egy körtánc/drámajáték/beszélgetőkör(vagy túl nagyok az igényeink)csak szabad játék(persze kell az is)
-miért van az, hogy a farsangra bevitt fánkokat(többfélét)nem adták oda a gyerekeknek
-miért van az, hogy  Kende gondosan készített dinójelmezét úgy dobta le az óvónéni, hogy leesett a feje
-miért van az, hogy 3 hét hiányzás után, nem kérdeznek semmit
-mi volt a válasz a bepisilésre: várjunk még!Mire?????kérdezem

Zoli szerint engedjem el az egészet. Nem érdemes rágódni rajta, azzal nem lesz jobb. A sok időponttal is csak le akartak rázni.
Erősen hajlunk afelé, hogy Kendus visszamegy a szeretett óvónénijéhez, aki azóta magáncsoportban van, majd csak kigazdálkodjuk. Iskola előtt kell, hogy ne csak gyerekmegőrzés történjen a nap nagy részében.





2016. március 24., csütörtök

Húsvéti diós keksz

Húsvét nem múlhat el nyuszis keksz nélkül.
A főpróbát tegnap megtartottuk, a keksz jól sikerült.  Kendus három nagy keksz elfogyasztása után azt mondta, hogy ő igazán nem is szereti a diós nasikat. A tésztát gyorsan össze lehet állítani, a viták elkerülése miatt, két részre osztottam...aztán az egyik gyerek mindig úgy látta, hogy a másiknak több jutott.
A nyuszis formát pár éve a Müllerben vettem, fiúk úgy gondolták, hogy unalmas csak nyuszikat szaggatni, ezért választottak kutya és maci kiszúrót is.
Anyai lelkemnek öröm látni, hogy mennyire ügyesen mozognak a konyhába, élvezettel sütnek-főznek(később a feleségeik is díjazni fogják:)
Laktató a keksz, persze lehet tovább fejleszteni, például csokigolyóval(nyuszi szeme), lekvárral(nyuszi ruhája), marcipánnal(nyuszi farka).
Mi fehér lisztet használtunk(kizárólag szécsényit, a folsavasat:), a dió cserélhető marcipánra is(az eredeti receptben így szerepel)
Vendégvárónak, az ünnepi asztalra is kiváló!Lányos családoknál celofánba csomagolva, locsolóajándéknak tökéletes!

Hozzávalók: 10 dkg cukor(nádcukrot tettünk bele), 15 dkg vaj, 15 dkg dió, 15 dkg liszt(+nyújtáshoz), fél teáskanál sütőpor, 1 tojás, pár csepp citromlé.
A tésztát összeállítjuk és legalább 30 percre a hűtőbe tesszük. Lisztezett felületen kinyújtjuk és indulhat a móka(kiszúrók a kézben), kb. 10-15 perc alatt készre sütjük.

2016. március 23., szerda

Türelemmel, humorral

Vinci überhisztis, néha úgy nyom le erőből egy 5 perces hisztit, hogy még nevetni is tudok rajta, annyira übercuki, de vannak olyan szárnyitogatásai,ordítós-sírós megnyilvánulásai, amivel rögtön kihoz a sodromból(türelmes vagyok, Apja még tőlem is türelmesebb), de időnként nála is elszakad a cérna.
Az utóbbi pár nap műsorszámát leírom:
1. Kiköti az autó biztonsági övét és átmegy a Kende ülésmagasítójába(ha nincs ott a tesója, ha ott van, már indulás előtt próbálkozik kitúrni őt). Ha kettesben/hármasban utazom, hagyom, hadd élvezze, hogy a a másikéba feszít, de, amikor előre mászik, miközben én vezetek....
Előfordult már, hogy automata autónál menet közben próbálta a STOP gombot benyomni.Még időben közbelépett az Apja.

Zoli barátja, akinek már 19 éves a lánya, hallotta ma Vincit hisztizni. Mondja ő, a régi motoros: lányom kétszer csinálta ezt, ruhástul ment a hideg víz alá, többet nem próbálkozott. Köszi a jó tanácsot, nálunk nem használna, ismerem a fiam.

2. Mindig a másé kell. Kende felsőrésze, Kende cipője, Kende kajája.

3. Vetkőzik. Házon belül sem szeretem, amikor mezítláb, trikóban rohangál, de, amikor az udvaron áll neki levetni a kabátját/sapkáját. 1000 decibel ordít, akkor úgy döntök, hogy ezután folytassuk bent a játékot.

4. Vásárlásnál nem működik az "egyet kapsz és megelégszel"vele. Nem, neki minden kell, mutatja(és visít hozzá) hogy vegyem már észre a gumicukrot, a tejszeletet, a csokit, a játékot, a kinder tojást. Lidl-ben tegnap beszólt egy fickó, amikor abbahagyta Vini a nyávogást:"végre megkapta, amit szeretett volna"-ááá, mondom neki, ez csak egy pillanatnyi állapot.

5. Városligetnél mindig kifogjuk a piros lámpát a zebránál. Ő motorral, egyik kezemmel fogom a testét, másik kezemmel fogom a kapucniját, mert ő simán kigurulna az autók elé. Ha visszahúzom, még ő van felháborodva.

6. Reggel/éjjel/hajnalban nem ugrok neki rögtön, akkor felkapcsolja a villanyt, ezzel egyértelműen jelzi, hogy kapjam össze magam és a "kiszolgáló"személyzet ugorjon neki.

7. Zárjuk belülről a bejárati ajtót, mert kimegy az udvarra(jobb esetben zokniban és nem mezítláb). Nem csodálkozom, ha folyik az orra.

8. Soha nem abba az irányba megy, amerre én szeretnék.

Zoli mindig azt mondja, legalább nem unatkozunk. Az biztos, hogy színt visz az életünkbe és a bátyjáról még nem is írtam, hogy ő milyen jelenetekkel lep meg minket.




2016. március 22., kedd

Gyere tavasz, nagyon várunk!

Kilábaltunk az influenzából, aztán az egyikünk lett taknyos, a másikunk füle fájt, mostanra utolért minket a köhögés. Napsütést, pulcsis időt szeretnék!
Reggel, oviba/logopédiára menet olyan hideg van még, hogy elkel a téli kabát, pedig már azt hittem csak a színes tavaszi lenge kabátokban feszítünk. A szél felénk állandóan fúj, nem kicsit, sapka is kell még.
Mennyivel jobban indul a reggel, amikor már a redőny résein át süt a nap, gyorsabban elkészülünk.
A fiúkon nagyon látszik, hogy udvarhoz szoktak(nyáron, Szécsényben nehezen alkalmazkodtak a lenti szomszédokhoz), kell a tér a szaladgáláshoz.
Délutánonként ha tehetjük bújócskázunk, Zoli felállította a trambulint(az idő miatt most még cipőben használják)ugrálnak benne, Vinci kikövetelte a homokozót, amit lelkesen fel is töltöttem még 25 kg homokkal, rákapott az elektromos motorra(fülig érő szájjal megy előre, a kormányzással akadnak problémái), Kende fogócskázni szeret(őszintén bevallom, nem mindig vagyok benne partner)
Kedvenc időszakom, amikor már reggeli után ki lehet menni futkározni.
Vinci tartja azt a jó szokását, hogy ebéd után(visszatértünk a 11-es ebédeléshez)kint szunyál(síoverálban)1-2 órát.
Talán van összefüggés a kinti alvás és az erősebb immunrendszer között, egy biztos a kisebbik ritkábbak beteg.
Sajnálom, hogy Kendusék csak délelőtt mennek ki, délután hiába süt a nap, bent játszanak a szőnyegen(a rossz szagú csoportszobában).
Virágzik a kiskertem, Vinci is észrevette, le is tépkedte néhány jácintom levelét(ezek után barikádot építettünk kukákból, hogy ne tudjon odamenni)
Az aranyeső is gyönyörű, hoztam be dekorációnak, de nem bírta a benti levegőt, néhány óra múlva a kukában landolt.
Nem vagyunk nagy játszóteresek, de a közeli templom mellé a csúszkahinta miatt kimegyünk. Vinci bátran, egyedül(!)megy vele és lesi a tesójától a hajmeresztő trükköket.
Katiékkal
Elővettük a bicókat, a hosszú hétvégén Fiúk-Anya felállásban körbetekertük a környéket.

2016. március 20., vasárnap

Kendeszáj

Rá kell vennem magam a tornázásra. Nincs kibúvó. Ha Vinci alszik, akkor csinálom, hétvégén Kende mostanában bojkottálta a szundit, ő épít, én "gyúrok":)(durva túlzással)
Két garázs építése közben rám néz és azt mondja:
"Anya, neked mozog az izmod!"
Erre én: nekem?!izmom?!jó vicc!

Be nem áll a szája, délutánra lefáradok tőle/tőlük. Teljesen kifacsarnak.
Álladóan követel valamit. Jobb esetben kér, de sokszor követel. Úgy adja elő magát, hogy elnyújtja a magánhangzókat. Rászólok, hogy beszéljen már rendesen.
Válasz: Miért, zavar a tájszólásom?
(Hoppá, ez a gyerek ismer ilyen fogalmat?!)

Idilli pillanat az, amikor együtt legóznak. (Tényleg csak egy pillanatig tart ez az állapot).
Mondja Vincinek, hogy ne jöjjön az ő területére, csak, ha szól, hogy jöhet. Persze Vinci megy, nem várja meg az utasítást.
Kende: "Nem megmondtam, hogy maradj a te helyeden!"
(Ilyet se hall itthon)

Sürget, hogy menjünk az udvarra fogócskázni.
Nem látod-mondja- ránk sötétedik és annyi nekünk.

Minden este elmondja, hogy ő aznap sem  tévézhetett eleget.

Kérdezték az oviban, hogy neked mi a munkád.
Válasz: Vincit és engem nevelsz, játszol velünk és főzöl nekünk csokis sütit meg ilyenek!

2016. március 18., péntek

Kutyaterápián II.

Boldog vagyok, hogy megtaláltuk Vincinek a helyes utat. Jó helyen van-talán az ELTE korai fejlesztése nincs annyira benne a köztudatba-,mint amennyire sikeres, hasznos.
A logopédián túl járunk ide havi rendszerességgel kutyaterápiára, de van korai fejlesztésű gyerekeknek játszóház is.
Érződik, hogy az ottani szakemberek óriási hivatástudattal, lelkesedéssel teszik a dolgukat. A gyerek a főszereplő.

A kutyaterápián 3-4 egykorú lurkó vesz részt. Eddig mindig más fajtájú, termetű kutyus vett részt az órán. A bemutatkozás, simogatás, ismerkedés után énekkel összekötött mozgás következik. Pl: "sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, csücs."
Megmutatja a kutyus hogyan kúszik, mi is ugyanazt csináljuk, mint a kutya. Pl. kúszunk, leülünk, felállunk.
A két gyógypedagógus épít egy akadálypályát. A pályán a gyerekeknek végig kell menniük, majd a végén a bilibo mellett vár minket  simizésre a kutya.
Az akadálypálya mellett babzsákokat kell gyűjteni, "rücskös" labdán járni, különböző anyagú szegélyeken lépkedni(műfű, műanyag, puha, vízzel teli párnán)egyensúlyozni kell.
A gyerekek eldobják a labdát a kutyának, aki visszahozza. A foglalkozás végén, aki hallja a nevét, "beszállhat a vonatba", vagyis megfoghatja a pórázt és mehet a kutyussal egy kört.

Vini szokott "csalni" az akadálypályán. Tegnap előadta, hogy neki a párna megszúrta a lábát, aztán megfordította a sima felületére. Bátran közelít a kutyák felé. Kérésre megmutatja a saját és az állat testrészeit is. Mindig a kutyus mellett szeretne lenni és csak ő. Másokat nehezen tűr meg maga mellett, ennek ellenére azt mondom, hogy szabálykövető az (ottani) magatartása, együttműködő.
Az óra végén odaadjuk a jutalom falatokat.  Megjegyezték, hogy milyen rendesek vagyunk(más nem visz)Szerintem a kutyus és a gazdája tesz nekünk szívességet, részünkről ez egy apróság. Köszönet.




2016. március 15., kedd

Kimenőt kaptunk

A környezetünkben azt látom, hogy ahol nagymama/nagypapa aktívan jelen van a család életében, ott nem jelent gondot pl. a szülők kikapcsolódása vagy a gyerekek különböző programjainak megvalósítása(a sort tudnám még folytatni).
Nekünk nincs segítségünk, de egyre inkább azt érezzük, hogy jó lenne már közös, felnőtt kimenőt szervezni(nem esti koncertezésre, színházra gondolok, hanem olyan programra, ami 3-4 óra alatt délután kivitelezhető)

Tavaly jutott eszembe, hogy Kendus volt ovis pedagógiai asszisztensét megkérdezem, lenne-e kedve néhány órára átjönni hozzánk és játszani, felügyelni a fiúkat. Akik hasonló cipőben járnak és kialakul az intézményben(oviba, bölcsibe)a kölcsönös szimpátia az óvónővel/dadussal/gondozónővel, akkor őt megkérik felvigyázónak, ahogy Vekerdy mondaná"pesztonkának".

Telt-múlt az idő és valahogy, nem jött össze a dolog. Vagy a fiúk vagy T. néni lett beteg. Először kértem, hogy T. néni(40 éves:) jöjjön és ismerkedjen meg Vinivel, legyen egy olyan "játszós"délután, amikor Zoli és én is itthon vagyunk. Nem egyből a mélyvíz.
Végül nehezen, de összejött az ismerkedős délután. Vinci megmutatta a játékait, játszott T. nénivel, sőt még a wc-re is elkísérte:), távozáskor integetett neki.

A hosszú hétvégét kihasználtuk arra, hogy kettesben is elmentünk itthonról néhány órára. Első alkalommal, nem ültünk be moziba, hanem a környéken maradtunk. Ha mégis baj/probléma/óriási hiszti van, akkor 5-10 perc alatt itthon vagyunk. A nyugis énem ki is mondta hangosan, hogy úgysem lesz semmi probléma(miért lenne), hiszen T. néni ezt csinálja mindennap 25-27 gyerekkel. Újat nem tudnak mutatni nekik a fiúk. Egyébként is a hisztit, nyavalygást megtartják nekem(anyának edzettek az idegei), idegen társaságában viselkednek! Összeírtam egy(kezelési) útmutatót a fiúkhoz. Ebben leírtam mikor,mit egyenek, mire figyeljen oda T. néni(pl. Kende ne felejtsen el inni, menjen wc-re), hol találják az udvaron a focilabdákat, libikókát, hol van váltás ruha, pelus, mivel szeretnek játszani, hol találja a benti homokot(stb). Nem kisregényt írtam, de több mindenre kitértem.
Mondtam, hogy egyszer felhívom majd, érdeklődök minden rendben van-e. Persze, rendben volt. Voltak udvaron, ettek-ittak, sokat játszottak. A vacsora T. nénire maradt, a fürdetést is szívesen vállalta volna, de addigra hazaértünk.

Már a múlt héten pontos tervünk volt, mivel fogjuk a kimenőnket eltölteni. Kis adagos ebéd után elmentünk a kedvenc éttermünkbe(Duna Garden), szerettem volna a teraszon enni és bámulni a kis-Dunát(a víz látványa mindig pozitívan hat rám), de Zoli szerint "megfagyunk", engedtem neki,nyugiba, lassan, minden falatot kiélvezve elfogyasztottuk a levesünket/salátánkat.
Sétáltunk kb. 1 órát a parton(új, vizes játszótér épül), majd felhoztuk a korit a lábunkra, a közönségkorcsolyázás végéig maradtunk.
Aktívan töltöttük az időt, mégis kipihenten jöttünk haza. Nehéz napokon szoktuk azt mondani, hogy mi vagyunk a "kiszolgáló személyzet" vagy "hozunk egy tölcsért"és azon keresztül beszélgetünk, kellenek az ilyen órák. Biztos lesz folytatása.

2016. március 14., hétfő

Húsvétra készülünk

Egy ideje minden este megkérdezi Kende, hogy akkor holnap jön a nyuszi?Ha igen a válaszom, akkor ő rögtön, frissibe látni szeretné, mit hoz neki és hozzáteszi, nem úgy,mint karácsonykor, amikor este 8-kor elaludt. Hiába mondom neki, hogy az ajándék éjszaka és reggel is ugyanott lesz. Nem viszi el senki.
Már figyelmeztetett, hogy nem diktálta le az óhajait. Borítékolhatom, hogy úgy kezdené: kérek egy Star Wars-os legót...és úgy folytatódna: "Chima legendái legónak is örülök". Tesójának a kívánságát is megfogalmazza: Vinci kis konyhát kér vagy játékpénzt(de abból jó sok legyen), szőnyeg alá, ágy alá is jusson belőle:)

Sokan nem szeretik a húsvéthoz kapcsolódó locsolkodást. Az én fiaim mennek és locsolkodnak. Unokatesóhoz, Dédihez, Barátnőhöz. Kendének már 3 éve ugyanaz a kölnije(biztos lejárt már a szavatossága, egy eurós boltban vettem), már felírtam, hogy idén újat vegyek.
Idén Dédi szülinapját összekötjük a húsvéttal. Dédi már feltöltötte a kamrát csokinyuszival:)
Kendének új locsolóverset tanítottam(az Apja a hagyományos, kétsoros, uncsit mondja évek óta. Nem gondolja, hogy bővíteni kellene a repertoárt)

Mióta gyerekek vannak, dekorálunk húsvétkor(is).
Festett tojástartóba várják a finomságokat
Évről-évre nő a készlet.
Nyuszik is saját készítésüek
Tavaly az oviban sok remekmű született,(mindent gondosan elteszek emlékbe) idén itt az "új"oviból még semmit nem hozott haza. Talán majd ezután, nem vagyok túl bizakodó.
Szokásunkhoz híven idén is saját készítésű képeslapot készítettünk.
A fiúk testvérisen megosztották egymás között a melót: Kende vágott(ezt még az iskoláig kell gyakorolni),
Festett nyuszi
Vinci ragasztott(annyi a kis tubusos ragasztónak), Vinci nyomdázott, Kende színezett.
A konyhaasztalunk dísze a húsvét fa.
A szobájuk ajtaján is nyuszi lóg, párkányukon két mini nyuszi figyel.
A nyuszi teste kaspó, feje hungarocell, füle filc(inkább hasonlít a rókáéhoz, mint a nyusziéra), ruhája csipke, kezük munkáját dicséri.

Lesz sonkás-főtt tojásos, kalácsos , nyuszi sütis kiadós reggeli. Ha az idő engedi, akkor kincsvadászat(azaz tojáskeresés az udvaron). Felöltözünk szép ruhába
Gyönyörűségem
(Vinin nem volt a keresztelője óta élre vasalt nadrág, fehér ing) és remélem templomba is eljutunk.

2016. március 13., vasárnap

A fiú, aki varr

Két olyan férfit ismerek, aki tud varrni. Az egyik közülük a férjem, a másik Tamás barátunk. A fiúk kézügyességüket egyértelműen  az apjuktól örökölték(mint, ahogyan Erika is-ő Zoli előző házasságában született lánya. Emlékszem gyerekkorában a szakadt farmerjéből mobiltartót, karkötőt készített)
Felújítás után tanakodtunk azon, milyen szőnyeg illene a fiúk szobájába. Eszünkbe jutott, hogy a padláson van egy kék(ami színben, vastagságban tökéletesen passzolna a szobába), régi szőnyeg(ami egykor Erika és Balázs szobájában volt), csakhogy az alsó réteg több helyen levált. Zoli kezei alatt újjá született a szőnyeg. egyik kedves vendégünk megjegyezte, milyen szép darab. Vasarely mintás?!
Valóban hasonlít rá, de nem az.

Kende régóta érdeklődik a varrás iránt, kb. 3,5-4 éves lehetett, amikor először arra kért, hogy menjünk el a varrónők boltjába(nem hétköznapi kívánság egy kisfiútól). Hát legyen. Bementünk, legeltettük a szemünket és vettünk néhány érdekes gombot(autós, állatos), csipke szalagot(sokféle módon lehet felhasználni).
Nem ápolok szoros barátságot a tűvel, cérnával,(tudásom a pelenkaöltésben, gombvarrásban kimerül) Kende egyre többször kéri/kérte, hogy varrjunk, ezért rendeltem egy kezdő varrószettet.
Mindjárt itt a húsvét, nyuszi formákat varrtunk.
Két nyuszi formájú filc anyag közé vattát tettünk és összevarrtuk, majd kapott szemet, orrot, bajszot, szájat a kis állatka.
Erősen odafigyel és fűzi a cérnát a tűbe, egyik lyukba be, másik lyukba ki.
A két nyuszi a konyhaasztal fölött figyel ránk. Minden vendégünknek megakad rajta a szeme, dicsérik az alkotóját!
Biztos eljön az az idő, amikor ez már kevés lesz neki, ott majd az Apja fog neki segíteni.(lehet majd tovább lépni: horgolni, kötni) Mehetnek a méterárú boltba, szebbnél.szebb anyagokat vásárolni:)
Szeretem a kézzel készített felsőrészeket!

2016. március 12., szombat

Sárkányeregetés

Szeles időben gyakran kimegyünk sárkányt eregetni a közeli "prérire"(valójában a forgalmas autóút, kiserdő, Tescó mellett van)
Koncentrál, gödrök a háttérben.

Mióta itt lakunk és kijárunk a mezőre, azt tapasztaljuk, hogy évről-évre egyre több a szemét(letörném annak a primitív embernek a kezét, aki a háztartási/építési és egyéb hulladékot az erdő mellé rakja le)10-15 méterenként áll a kupac. Soha nem csatlakoztunk még a nagy szemétszedési akcióhoz, amelyben részt vesz a közeli kiserdő is. Utána sajnos csak rövid ideig szemétmentes a terület.
Ezt a területet többen használják sárkányeregetésre, kutyasétáltatásra és többször láttam mér Nordic Walking-os csoportot is.

Aznap, amikor kint jártunk, mások is kijöttek "sárkányozni"(ahogy Kende mondja). Figyelni kellett arra, hogy máséval ne akadjunk össze.
A sárkány mérete gyerekhez szabva
Naplementekor-nem volt tudatos döntés- mentünk ki, a fiúk  megálltak pár percre-nem szokásuk-és gyönyörködtek a látványba.
Mellette a templom
Több kb. 10 centis gödör volt azon a szakaszon, amit mi foglaltunk el, ezért az egyik szemem mindig arra figyelt, hova lépnek.
Csodálattal néztük a profi sárkányeregetőket, amikor párosan lengetik a magasba a sárkányt, szép látvány.
Kende szerint a miénk felszállt a repülők mellé:)
Karácsonyra a fiúk kaptak egy menő sárkányt, most avattuk fel.
Így legalább nem volt vita, kinek a kezébe legyen a madzag,
Be nem áll a szája
a másik sárkányt Zoli megismerkedésünk idejében vette.
Kipirulva mentünk haza.

2016. március 11., péntek

Szobatisztaság rögös útján-csak erős idegzetűeknek!

Vinci magától döntött úgy, hogy elhagyja a pelenkát.
Kendénél máshogy volt, ő nem vetkőzött, nem zavarta a pelus tartalma, de úgy láttam, hogy készen áll  a szobatisztaságra  az idegrendszere. Sokszor ébredt száraz pelussal, felült a wc-re. Bilit soha nem használtuk. Kihagytuk, egyből wc-re szoktattam őket. Kendénél az is szerepet játszott, hogy nem akartam két gyereket pelenkázni. Kb. 3-4 nap után már éjjelre sem kellett pelus(nem mondom voltak balesetek)
Vinci imád meztelenkedni. Vetkőzni.
Továbbra sem beszél, de jelez(leveszi magáról a pelust és wc-re megy), ha esemény van. Napközben, itthon nincs pelenka, házon kívülre kap(harcol ellene)Ha tartósan 12 fok fölé megy a hőmérséklet, akkor kintre sem kap és mindig lesz nálam váltóruha.
Tegnap történt két bekakilás is. Az egyiken Zoli jót nevetett, én nem.
Történet a következő: bablevest főztem, babbal kézműveskedtünk is(nyuszit vágtam ki erős kartonból és a testére babot, lencsét, szezámmagot ragasztottunk). Ülök a laptopnál és Vinci hoz egy babszemet. Gondoltam, naivan, hogy a földön találta és nekem adja, hogy dobjam ki. Hát nem bab volt...kiszedte maga alól a babra gyanúsan hasonlító 'bogyót'. Akkor döbbentem rá, hogy mit fogok a kezembe, amikor szétmajszoltam az ujjaimmal.
A másik fürdés közben történt. Ott már nem csak egy 'bogyó'került a vízbe.
Eddig mindig tudtam időponthoz kötni a kakilást, pér napja felborult a 'rend'.
Van, hogy csak azért megy el wc-re, mert imádja lehúzni és kezet mosni is szeret(akkor, amikor ő akarja, ha én mondom, hogy menjen kezet mosni, akkor tiltakozik)
Logopédián is levetkőzik és kifut a mosdóba a kis wc.hez, ott még paraván is van(ez újdonság neki).
Így állunk most, mindenesetre biztató a folyamat!

2016. március 10., csütörtök

Sakk

Kende "rákattant" a sakkozásra.
Itthon eddig a 'malom' és a 'dáma' játékot használtuk, a sakk először az oviban került elő, mégpedig úgy, hogy az egyik csoporttársa bevitte játszani(7 éves a fiú).
Zoli is ügyesen játszik(én nem), van is sakkunk. Fatáblás, fabábus, igényes kivitelezésű. Csakhogy az átalakítás után nem találtuk, persze ott volt a szemünk előtt, csak rápakoltunk.
Fiam kedvében jártam, amikor rendeltem neki sakkot.Megvettem az újat és rá pár napra megtaláltam a régit:) Piatnik márkájú, olcsó változat, papír tábla, műanyag figurákkal. Vinci közelében nem lehet játszani, örömét leli abban, ha rombolhat, ha szétdobálhatja a figurákat(persze nem egy irányba). Nehéz olyan időszakot találni, amikor nincs mellettünk Vinci(hétvégén az alvás időt kihasználjuk)
 Kende ötlete, hogy menjek fel vele az emeletes ágy tetejére(boldog lennék, ha elbírná a súlyomat) és játszunk ott, amíg Vinci valami mással elfoglalja magát a szőnyegen.
Okosít a sakk, fejleszti a figyelmet, koncentrációt, türelemre tanít(és még annyi másra)
Sajnos az ovinkban nincs sakk szakkör, utánanéztem a kerület egyik ovijában sincs, pedig milyen jó lenne!Létezik sakk ovi, de tőlünk messze van.

2016. március 9., szerda

A kis huncut

Fülig ér a szája, barna szemei csintalanok, huligános loknikat hord, erős testalkatú, óriási kezű-lábú kifiú Vince. Apropó loknik: egy ideje rövidebb frizurát kell(ene)neki kreálni. Fodrászhoz egyszer vittem el, kalimpált, keze-feje más irányba járt, így nem vállalta el őt a fodrászhoz. Nem alszik mélyen, neki álmában nem lehet frizurát készíteni(kaptam ilyen tippeket:), de ki az, aki nem ébred fel arra, hogy vágják a haját?! Most nő a lobonc, Apja szerint vagány, olyan,mint a viselője...
Az utóbbi időben egyszer mondták azt, hogy "kislányos", pedig állítom nagyon pasi, nagyon jó pasi!

Ha nincs lekötve az energiája, akkor tuti rosszban sántikál.
Amíg a mosogatógépet pakolom-kb. 5-10 perc, addig ő kinyitotta az ágyam mellett felejtett körömlakkot és kikente magát, az ágyat, sőt még bele is kóstolt a lakkba(szerencsére nem nagy mennyiséget), kinézetre utána rózsaszín vámpírra hasonlított. A szájából folyt ki a rózsaszín lakk. Nem voltam abban az állapotomba, hogy lefotózzam.
Elbújt a függöny mögé:)

Arról már többször írtam, hogy előszeretettel használná a mosógépet. Megkérem, hogy közösen indítsunk be egy programot, akkor a füle botját sem mozdítja.
Minden érdekli, ami tiltva van. Kávé, cola. A savas vízért odavan. Élménykereső gyerek.
Telefon, laptop, tablet, tv távirányítója veszélyben van, ha Vinci a közelükbe megy. Apja soha nem teszi magasra a telefonját, így megesik, hogy a gyerek reggel 6 után felhívja Zoli ismerőseit.

Kende néhány lego kockát keresett este az építkezéséhez. Tesója volt persze a ludas, benyomta őket az ajtó és a perketta közé.

4-es  méretű motoron feszít, örökölte a bátyjától. Igaz ütött-kopott, már a kereke is ferdén áll, de azt szereti. Anno ráírtam az elejére, hogy Kende. Erre Vinci aszfaltkrétával átfirkálta és mutatta, hogy most már az ő neve szerepel a járgányon.
Nőnapkor vittünk a logopédusnak virágot. R. néni olvadt tőle, mondtam neki, hogy a lovag kék motoron és sárga tulipánnal érkezik.
(Kende is vitt az óvónéniknek, dadusnak. Egyedül ő a fiúk közül. Szégyen)
Bunkert épít földön párnákból

Elszedi Kendustól a menő oldaltáskáját és felveszi a 3 számmal nagyobb Star Wars-os pólóját. Csinosan szeret öltözködni, elég sokat pucérkodik.

Pénzmániás. Pakolgatja a  játék papírpénzt(Élet játékából való) Ilyet tőlünk nem látott.  Mentünk vásárolni, elmondtam előtte itthon, hogy a 100-asból tud rudit venni. Naivan azt gondolta, hogy a sok játékpénzből, ő majd a fél édességsort a kosarába teszi. A kasszánál annyira dühös lett, hogy kivágta az összes pénzt a kasszás szeme elé.

2016. március 6., vasárnap

Fővárosi Állatkert

Délelőtt még esett nálunk, megérte beruházni gumicsizmákba. Vinci örökölt Kendétől rögtön hármat is-nem értem, hogy lehetett neki egy méretből három darab-, Kendének vagány világító talpas, rikító, bélelt lábbelije van(Aldiból)nekem fekete-fehér mintás, Zoli még nem állt be a sorba:)
Vinci mostanában éjjel 2-3 között felébred. Ilyenkor eszik, iszik, pisil(!). Az ivászattal(tejet kap)csak-csak kiegyeznék, na de az éjjeli etetésről valahogyan le kell(ene)szoktatnom. Ezzel elmegy kb. 1 óra,nem alszik rögtön vissza, ezek után 6-kor már húzza le rólam a takarót. 10 óra után kezelhetetlen, hisztizik. Emiatt 10.30 körül már ebédelünk(fiúk bármikor képesek ebédelni)utána csendes pihenő. Kendus a hétvége egyik napján szokott aludni, általában szombatra teljesen kiüti magát és 2-3 órát is durmol. Vinci 2 órát is alszik kint az udvaron, babakocsiban(valahogyan erről is le kell(ene)szoktatnom. A babakocsi teljesen kiszolgálta őket.
Sikerült egy gyors uzsonna után elindulnunk a Városligetbe. Uzsonna nélkül nem teszik ki a lábukat:)
Már az autóban rákérdez Kendus, hogy mi a nasi...

A Városligetben valamilyen csoda folytán simán találtunk parkolóhelyet. Mégis volt egy fickó, aki mutatta hova álljunk(nem nézett ki hajléktalannak), megköszöntük, de ő pénzt is várt...
A belépőjegy megvásárlása után Zoli kisebb sokkot kapott...rég volt állatkertben(legutóbb tavaly télen Bécsben), hazafelé sétálva belátta, hogy megéri az árát a családi jegy. A mi állatkertünk ezerszer szebb,mint asz osztrákoké!
Rengeteg újdonságot láttunk,a Varázshegy részre nem jutottunk be, mert 17-kor bezár. Így is mi voltunk az utolsó látogató, aki elhagyta a terepet.
Kende váltig állította, hogy ő már járt itt
(és tényleg, olyan 2 éves kora körül), emlékezett a Thomas-os vonatra(Holnemvolt park), minden nagyon tetszett nekik, csak kevés volt az idő, amit ott töltöttünk, mert pl. a "malacokhoz nem jutottunk el". Erre rákérdezek, hogy mire gondol. Válasz:"Nem tudom, a játszótéren mondta egy Apuka, hogy nem messze vannak a malacok!"
Kende mondta, hogy legközelebb a játszótéren kezdünk:)
Nem láttuk pl. a zsiráfot, tevét, elefántot(nem jutott rá idő)


Vinci minden vízbe be akart menni, nemcsak a fókákhoz, hanem pl. a kacsákhoz is. Vonzódott az 'üzemi terület', 'idegeneknek belépni tilos', 'zárva'feliratú ajtókhoz.
Jó döntés volt, hogy ő motorral jött. Kende rollerrel, ezzel sem lett volna baj, ha a kijáratnál nem zakózik egy óriásit. Vinci esik-kel, olyan,mint egy gumimaci, igaz őt védi az anorák is.
Kendus nem látta, hogy a sík terepen ökölnyi nagyságú lyuk van, ebbe esett bele a rollerrel és szegénykém pont a csuklójára esett. Nem egy sírós fajta, de elkékült neki és bedagadt. Rögtön mondtam, hogy Baleseti lesz ennek a vége, Zoli higgadtan javasolta, hogy menjünk haza, együnk, fürödjenek meg(nézzen egy-két mesét a Megamaxon:) és ha ezek után is fájlalja, akkor induljak vele bárhová is. Végül itthon maradtunk.

Élmény volt az állatkertezés. A tigriseknél volt egy dzsip, aminek a platóján pihent a tigris, de a kocsi eleje a biztonsági ablak/tükör/fal túloldalán volt. Látványra olyan volt, mintha vinnék a tigris valahová. Vinci rögtön felmászott a dzsipre és vezetni kezdte(nem érdekelte a nagymacska). Itthon is mindig vezet, Niva (volt)a kedvence:)
A wc-k tiszták, van szappan és kézszárító is(nekem fontos szempont, ha valahová megyünk, tiszta legyen a budi), pedig sok ember megfordul az állatkertben, mégis vigyáznak a tisztaságra.
Soha nem hallottunk még élőben oroszlánt üvölteni, biztos kajára várt.
Kende alaposan szemrevételezte a majmok hátsóját. Cuki kis majom anya-kicsinye párost láttunk. Kendének meséltem az ősemberről, hogyan jött létre a mai ember. Beszól: "Nézd Anya, most lesz a makákóból ember!":)Csak figyelni kell!

Nyílik a hóvirág több helyen is, gyönyörű a látvány.
Érdemes 'nyitott szemmel'sétálni, a régi épületek, faragott-és kőszobrok is szépek.

2016. március 4., péntek

Kendeszáj

Elhívtuk hozzánk az egyik lány ovistársát játszani.
Zoli megjegyezte, hogy milyen helyes lány. Kende-mondja az Apja-olyan 15 év múlva elhívod majd moziba (is).
Nem, Apa, nem moziba hívom el, hanem legó boltba.

Vitamint reklámoznak a tévében, amelytől állítólag jó kedvünk lesz.
Kéri, hogy vegyek neki, mert az oviban mindig rossz kedve van. Talán a vitamin segít rajta:(


Nem szereti azokat az ételeket, amiben vöröshagyma van. Ki lehet őt játszani, ha nem látja, akkor megeszi vagy, ha nem olyan intenzív a hagyma íze.
Csináltam rántott hagymakarikát. Két pofára ette. Ízlett neki.
A végén elmondtam, hogy egyébként vöröshagymát eszel, magában.
Válasz: ha ezt tudtam volna, nem veszem be a számba!

A legjobb barátom tudod ki?
Na?
L. Lili!Az unokatesóm!

Planetárium után mondta: "az is nagyon jó volt, hogy forgott velünk a szék!"

Nekem soha semmi időm nincs játszani!Egész nap csak legózni akarok!

Elcserélte az oviban az egyik legófigurát. Itthon vettem észre pakolás közben, hogy olyan emberke is van a dobozban, ami nem a miénk. Utána mondta el a cserét.
Kende és te mit adtál helyette?
Soroljam?!

Meg akarok tanulni varrni!(Nem új a téma, tavaly elkezdtünk pelenkaöltéssel dinó ruhát varrni, gombokkal díszíteni a kinőtt ruháját)
Pár hét múlva olyan ügyes leszek, hogy varrok magamnak egy Super hősös felsőt!

Kéri, hogy kapcsoljuk be a tévét(magától nem kapcsolja be, mindig kéri) Rögtön az 56-os csatornára Anya!(Megamax)


2016. március 3., csütörtök

2016. március 2., szerda

Menni vagy maradni?

Mióta Anya lettem átalakultak az éjszakáim. Anyatejes babák voltak a fiúk, kezdetben a szoptatás/fejés miatt nem aludtam, majd jött a fogzás, betegségek, stb. Mostanában az ovikérdés foglalkoztat, annyira, hogy éjjel felébredek, agyalok, gondolkodok, nem tudok kikapcsolni.
Szeptemberben Kendus ovit váltott, az oka az volt, hogy az ovin belül indult egy magán angol csoport, ahová a szeretett óvónénink átment. A másik óvónéni-akit nem kedveltünk, pl. erőszakos altatás miatt sem-átment egy budai intézménybe.

Anyagi okok miatt nem követtük az óvónénit. Tavaly úgy gondoltuk, hogy egy évet-Kendének az utolsót, Vincinek az elsőt-közös csoportba töltenék a fiúk. Ha ezt az évet az angol csoportba töltenék a fiúk, az ovi költségeit nem tudnánk finanszírozni. Havonta talán bírható lenne egy gyereknek az ovi fizetése, de akkor 2 évet számoltunk Kendusra és ha összeadjuk a havi összeget, éves szinten nagyon magas összeg jönne ki. Úgy gondoltam, akkor inkább fundamentát fizessünk ebből a gyerekünknek, ne ovit. Most, hogy látjuk Vincinek mi az útja, dönthetünk másképp.
Az angol csoport legnagyobb előnye, hogy 4 pedagógus van most a 16 gyerekre!
Ebből 3 nehéz eset(egynek van papírja róla, de a másik kettő is nehezen integrálható)
Kende pajtásai követték az óvónénit(ők jövőre iskolába mennek, Kende év vesztes, ezért ő még marad)

Nagy reményekkel váltottunk. Már a második hónap után sejtettük, hogy nem jól döntöttünk. Semmi nem történik az oviban foglalkozás, nevelés címszó alatt. Nem tanulnak verseket, nincs dalolás, nincs mese, körjáték, drámajáték, kirándulás, program, rajzolás és még sorolhatnám. Fél év alatt egyszer sem hozott haza Kendus olyan rajzot, amit úgy készített volna ott, hogy leült az asztalhoz és rajzolt vagy színezett. Helyette van szabad játék, azzal a játékkal,amit itthonról bevisz. Az itthonról bevitt játékokat nem támogatom, de amikor elmondta, hogy a "nagyok"nem engedik az ottani játékkal játszani, akkor megengedtem. Az óvónő(k)nem partnerek a segítségnyújtásban.

A legnagyobb aggodalmam, hogy mióta ide jár Kende bepisil. Csak ott az oviban fordul elő, nem teljesen engedi el a vizeletét, hanem csak néhány csöpp, de gatyát kell cserélni. Emiatt (is)szóltam már az óvónőknek, hogy beszéljünk, kérek fogadóórát. November elején szóltam először, aztán mindig lett részükről kifogás: megdöbbentem, amikor azt mondták decemberben, hogy adnak március közepén időpontot(első fogadóóra), mert nekik az iskolába menő gyerekekkel kell foglalkozniuk. Nem találjuk a közös nevezőt, van egy problémám, amit az óvónők szerint nem súlyos, ezért adnak 4hónap múlva fogadóórát.
A bepisilés miatt már beszólt neki az egyik csoporttársa, amit én is hallottam. Rögtön szóltam az óvónőnek, aki elbeszélgetett vele, aztán a piszkálódás nem maradt annyiban, szóltam a fiú anyjának is.

Kende "vegyértékei"nincsenek kihasználva. Okos gyerek, szivacs a memóriája. Ennek ellenére mindig a "Vajas Pánkó" a mese és a "Süsü". Már vittünk be mesekönyveket, diavetítőt, csak, hogy történjen valami...
Közben lecseszett az óvónő, amiért nem megyünk az alapítványi bálba!Megáll az eszem. Mindig mondják, hogy mennyit fizessünk ezért-azért, amivel nincs gond, ha látnám, hogy valami történik és az összeget a gyerekre fordítják.
A farsang 8-10-ig tartott, 10-kor mondta az óvónő, hogy vegyék le a jelmezt.(Kende dinó jelmezét az óvónő úgy ledobta a sarokba, hogy letörött a dinó feje)

A másik, hogy az óvónő mindig a gyerekektől távol ül, soha nem mellettük. Általában telefonozik a fiatal, az idősebb beszélget a dadussal.Kende a karácsonyi műsoron szeretett volna önállóan verset mondani, nem engedték. Azt mondták szokjon be a csoportba, utána kap verset....szerintem aki szerepelni akar, az már beszokott. A műsor alatt halkan mondta mindenki szövegét.
14.30-ra megyek érte, megkérdezem az óvónőt, hogy minden rendben volt, hogy telt a mai nap. A válasza borítékolható: "minden rendben van"-aztán kimegyek és látom a pisis csomagot....
Állóvíz, gyerekmegőrző.

Felvetődött bennünk, hogy lépünk. Visszamennénk a szeretett óvónénihez, akihez Kende ragaszkodik a mai napig, pl. azt kérte szülinapjára, hogy jöjjön el hozzánk játszani a lányaival. Biciklizzünk a régi ovi felé. Próbálkoztunk az új ovistársak felé nyitni. Két fiút elhívtunk játszani hozzánk, el is jöttek, de az egyik folyamatosan kereste a balhét...
Kende barátai a régi kacsacsoportból valók.

Menjünk?Maradjunk?Újabb változásnak kitegyük Kendust?
Ha itt marad, akkor szeptembertől 4 nagycsoportos lesz, jönnek a kicsik. Eddig sem volt"foglalkozás", ha jönnek a 2,5-3 évesek, akkor még inkább elkallódik.