Rá kell vennem magam a tornázásra. Nincs kibúvó. Ha Vinci alszik, akkor csinálom, hétvégén Kende mostanában bojkottálta a szundit, ő épít, én "gyúrok":)(durva túlzással)
Két garázs építése közben rám néz és azt mondja:
"Anya, neked mozog az izmod!"
Erre én: nekem?!izmom?!jó vicc!
Be nem áll a szája, délutánra lefáradok tőle/tőlük. Teljesen kifacsarnak.
Álladóan követel valamit. Jobb esetben kér, de sokszor követel. Úgy adja elő magát, hogy elnyújtja a magánhangzókat. Rászólok, hogy beszéljen már rendesen.
Válasz: Miért, zavar a tájszólásom?
(Hoppá, ez a gyerek ismer ilyen fogalmat?!)
Idilli pillanat az, amikor együtt legóznak. (Tényleg csak egy pillanatig tart ez az állapot).
Mondja Vincinek, hogy ne jöjjön az ő területére, csak, ha szól, hogy jöhet. Persze Vinci megy, nem várja meg az utasítást.
Kende: "Nem megmondtam, hogy maradj a te helyeden!"
(Ilyet se hall itthon)
Sürget, hogy menjünk az udvarra fogócskázni.
Nem látod-mondja- ránk sötétedik és annyi nekünk.
Minden este elmondja, hogy ő aznap sem tévézhetett eleget.
Kérdezték az oviban, hogy neked mi a munkád.
Válasz: Vincit és engem nevelsz, játszol velünk és főzöl nekünk csokis sütit meg ilyenek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése