Összes oldalmegjelenítés

2015. szeptember 29., kedd

Kritika

Állandósult a fiúk közötti verekedés. Legtöbbször Vinci a bajkeverő, de Kendét sem kell félteni(megszorongatja ő is a kisebbet vagy elgáncsolja, kifinomultabb technikát alkalmaz a tesója ellen: alamuszi nyusziként lök rajta egyet vagy rácsap)
Vinci meggondolatlanul rúg, csíp, harap. Bárhol, ahol éri.
Egy olyan bunyó(amikor nem látod hol kezdődik az egyik gyerek és hol végződik a másik) után mondta Kendus a következőt nekem:
"Te nem vagy jó Anya, nem vagy ott, ahol Vinci bánt engem!"
Valóban időnként úgy gondolom, oldják meg egymás közt.

Mi váltja ki köztük a vitát?
-az egyiknek ugyanaz a tárgy kell, ami a másiknál van
-az egyik nem veszi be a másikat a játékba
-az egyik szétveri, rombolja, darabokra szedi a másik játékát(esetleg széttépi az újságját)
-az egyik gyorsabban eszi a nasit, mint a másik és rákap a másik desszertjére
-az egyik lelöki a másikat a csúszdáról,  eszetlenül megpörgeti a másikat a hintába
-az egyik kiborítja a másik féltett, személyes dolgait
-és még sorolhatnám.

2015. szeptember 28., hétfő

Minipolis

Egy hely, ahol a gyerekek kipróbálhatják milyen tűzoltónak, rendőrnek, énekesnek, kertésznek, pincérnek, orvosnak, szakácsnak, pénztárosnak, bankárnak, fodrásznak , festőnek , postásnak lenni. Jó a koncepció, gyerekeknek egy élmény a szakemberek bőrébe bújni.

 A szakmáknak élethűen berendeztek bokszokat, be lehet öltözni pl festőnek: Kendus kapott egy Trilak-os pólót és hozzá való sapkát, cipővédőt. Maszatolt a falon, nehezen lehetett látni mit alkot, mert a sokadik réteg volt az övé.
A belépésnél a gyerekek kapnak egy névre szóló kártyát nyakpánttal együtt, az utóbbit kilépésnél le kell adni a kasszánál. Vinci egy ideig forgatta a kártyáját a kezébe, aztán büszkén ment vele mindenhová. 3 éves az alsó korhatár, de olyan sajtkukacoknak,mint az én kisebbikem sok mindent ki tud próbálni. Először egy kresz pályán rollerezett Kendus,
csak futóbicók és kicsiknek való rollerek vannak, nagy bicikli nincs. Itt figyelmetlenül kétszer átsiklott a piroson.
Szerintem nincs olyan gyerek, aki ne lesné és csodálná a kukások munkáját. Nálunk kedd reggel az a program, hogy állunk a kapuba és várjuk a kukásokat. A fiúk szelektíven válogatták a szemetet,
Vincit fel kellett emelni, hogy elérje a szortírozott, de nagyon élvezte(főleg, hogy billenthette a kukát)
Szépítkeztem a fodrászatban(csak azt kértem, hogy a mindenki által használt csupa hajas kefét ne tegyék a fejemhez), a kertészetben locsoltak és virágot kötöttek.
Hosszú sor állt a mini Aldi előtt, Vinci szinte minden sorról hozott valamit a kosárba,
Kendus volt a kasszás(kétszer húzta le a darált husit), igazi blokkot is kaptunk a végén.
Tűzet oltott Kende, itt Vinci háttérbe húzódott, a slag hangjától/erejétől félt.
A színpadon teljesen kinyílt. Kb. 30 perces táncikálás után mi szedtük őt le, egyszer annyira belejött a "pogózásba", hogy a színpad függönyébe kapaszkodva esett egyet.


Kendus elénekelte a kedvencét: "Van valami a levegőben!", félénken, a mikrofont szorítva, enyhe lámpalázzal küzdve, egyhelyben, mozdulatlanul énekelt.
Vinci vállalta a háttértáncos szerepét.
Sütöttek pizzát, felszeletelték és tálalták.
Postás részlegnél Kende leveleket bélyegzett, kézbesített, Vinci csomagokat pakolt be-ki az autóba,
olyan hévvel, hogy másnak nem engedett érvényesülési lehetőséget.
Az orvosos szekció egyiket sem érdekelte, nagy ívben kerülték.

Érdemes elmenni és kipróbálni a minipolist, kedves, mosolygós, fiatal animátorok segítnek mindenhol.
 A legtöbb szakmát itthon is játsszuk, de Aldis pénztárgépem és mikrofonom sincs:)
Záróráig maradtunk, utána a Király utcában ettünk egy ötcsillagos pizzaszeletet(nem pizzát, mert aranyárban mérték), fürdés után nem kellett senkit sem altatni.

2015. szeptember 26., szombat

489

489. sorszámmal előjegyzésbe vették Vincit a Beszédvizsgálóba.
Hogy ez mit jelent csak sejtéseim vannak.
Maga a szám nem valami biztató.
Talán ennyien vannak előttünk?
Talán jövőre sorra kerülünk?
A vizsgálat időpontjáról a későbbiekben levélben tájékoztatnak.
Hurrá!

2015. szeptember 25., péntek

Kende névnap

Keveri a szülinapját és a névnapját.
 "Akkor,most csinálunk nekem bulit?", "Megünnepelnek az oviban is?""Most december van?"
Számolta esténként vissza a napokat, kíváncsian várta mi lesz a reggelihez odakészítve az asztalra. Nem kért különösebben semmit, de megjegyezte, hogy játéknak örülne(annak mindig)
Kapott egy mágneses golyóvezetőt(a mozdulatokkal ügyesedik a keze, kitartásra ösztönöz)
, egy Firkálós-rajzolós foglalkoztató füzetet és egy csomag focis kártyát. Vincinek mindig az kell, ami a másiknál van. Az nem jó, hogy X ideig te játszol vele, aztán cseréltek, megy a vita, balhé, verekedés(Kende húzza a rövidebbet, Vince ma jól összekarmolta a szép pofiját, úgy néz ki, mint egy indián)
Volt sírés is, mert Vinci összegyűrte az egyik focis kártyát. Ritka pillanat, amikor egyetértésben, békében játszanak egymással. Vince a dackorszak közepén, akaratos. Még nem jöttem rá, hogy mi lenne a jó taktika: fusson el a tesója elől és szóljon nekem?védje meg magát?vágjon vissza?Sokat beszélünk a testvéri szeretetről, de a mai nap az bizonyítja, hogy hiába jártatom a szám.
Békülésként Vincivel sütöttünk az ünnepeltnek kakaós muffint.
Igényli, hogy legyen olyan minőségi idő, amit kettesben töltünk. Ezt nehéz megvalósítani, ha Zoli bevállalja Vincit, akkor lehet róla szó, délután a névnapossal ketten maradtunk és olyan nagyon hálás volt ezért: többször mondta, hogy milyen finomat főztem neki(sütőtökkrém leves levesgyönggyel, legalább neki ízlett, ha már az Apjának nem)és mennyire szeret. Lerajzolt.
Csatatérhez hasonlított a szobájuk, ketten gyorsan összepakoltunk és kezdődhetett a játék: Colorino, Lotti Karotti, Fekete Péter, utána vágtunk-ragasztottunk
(Kiara küldött nekünk egy állatkertes albumot, amiből vágni, hajtogatni, ragasztani lehet az állatokat)
Vinci felavatta az új esőnadrágját,(ugrálhat a pocsolyába, mert a nadrágról lepereg a víz) szereltek az udvaron(profin cserél rendszámtáblát), sétáltak a kiserdőig és vissza.
Esti mese a Bartoló, a markoló volt.


2015. szeptember 23., szerda

Távozz tőlünk vírus!!!


Már nagyon uncsi a matracmosás.
Már nagyon uncsi a napi háromszori felmosás.
Már nagyon uncsi a hasfájás.
Már nagyon uncsi a lázmérés.
Már nagyon uncsi a futás a budihoz.
Már nagyon uncsi, hogy bent vergődünk a házban, miközben ezer ágra süt a nap.
Már nagyon uncsi, hogy ha kinyitom a hűtőt, akkor Normaflore-t és kúpot is veszek ki.
Már nagyon uncsi a nemalvás.

2015. szeptember 22., kedd

Foci, labdajátékok, mozgáskordináció

Se az Apja, se én nem rajongunk a fociért, lehet, hogy genetikailag ez kódolva van(volt) Kendénél is.
Nem ismerjük a magyar és a külföldi focistákat, rangadókat, meccseket. Annyit sem tudok, mit jelent a les fogalma(mert nem érdekel, lehet ha Kendusnál továbbra is fennáll a  jelenlegi foci utáni érdeklődése, akkor utánaolvasok, érte mindent)
Az előző oviban a fiúk sem voltak "nagy" focisták, ha az udvaron voltak, akkor homokoztak, rollereztek, futkostak, soha nem láttam Kendét délután focizni. Tavaly az egyik kis pajtija elhívott minket egy focisuliba, ott ők voltak a legfiatalabbak és a lelkesedése addig tartott az edzésen, amíg futni kellett, futni nagyon szeret.
Itt, az új oviban a "nagy"fiúk(iskolaérettek, betöltötték a 6 évet)állandóan fociznak.
Még az első héten Kendus kezdeményezett náluk: megkérte őket, hogy  vegyék be játszani. Süket fülekre talált, elküldték.(óvónénik közbeléptek)Második héten már tagként kezelték őt. Itthon tőlem kérdezi, hogy mi a különbség a sárga és a piros lap között?!
Elég sok fakultatív mozgáslehetőség közül lehet választani az oviban. Az óvónéni ajánlotta, hogy menjünk focira: hetente kétszer 45 percben van, helyben, megfizethető áron.
Kendus először azt mondta, hogy ő bizony nem megy.
"Azért focizok, mert a nagyok is azt csinálják, de edzésre nem akarok menni!"
Ezzel lezártuk a témát.

Eltelt pár nap. Délutánonként a kapuban leskelődöm, mint valami paparazzo. Tényleg mindig focizik(ha nem látnám, a ruhái úgyis elárulják)és örömmel kezdett el mesélni arról, hogy ő tud "gólba"rúgni(azaz kapuba)és tud cselezni és tud passzolni.Legnagyobb sikerélményt talán az jelentette számára, hogy befogadták, hogy rúgják neki a labdát.
Hétvégén megkért arra, hogy kísérjem el az első edzésre, ha tetszik neki, akkor szívesen járna.
Elmentünk.
Az edző személye megnyerő, gyerekbarát, kedves, fiatal(és csinos:)
Az óra nemcsak abból állt, hogy a gyerekeket két csapatra osztotta és rúgjátok a bőrt, hanem volt sok-sok játék: tűz-víz, szobor játék, gyorsasági verseny, kidobós(mennyire utáltam gyerekkoromban...), ügyességi labdajátékok.
Két lány(az egyik lány a bátyjával jött)  és kb. 20 fiú.
Kispadon figyeltem őt, látható, hogy nem annyira ügyes a labdajátékokba, mint a "nagyok", de az igyekezetet és a kitartást láttam az arcán.
Sokat nevetett, jól érezte magát.
Az óra végét fekvőtámasszal zárták. Kendus először csak lesett, hogy miről van szó, aztán a felsőtestét hajlítgatta:)belejön ő, csak idő kérdése.

Réges rég vettem neki egy nike mez felsőt a turiba, azóta már Vinci hordja.
Kineveztünk egy piros pólót foci pólónak, büszkén feszít benne.
Hétvégi program lett a youtube-n a meccs nézés.

2015. szeptember 21., hétfő

Olvasókör

Kendus olvasmányélményei mostanában:

Berg Judit: Két kis dinó Budapesten(a könyvben Büdipestként szerepel, na ezen a fiam 10 percen át nevetett), Két kis dinó a zsírkrétakorban

Vadadi Adrienn: Leszel a barátom?

Igaz Dóra: Katonadolog

Verdák

Menő a Pókemberes újság, Tini nindzsa teknőcös matricás album.
Berg Judittól bármi jöhet, szeretjük!Pagony kiadó minőségi gyerekkönyveket ad ki, tőlük is bármi jöhet!

Vinci olvasmányélményei mostanában: kukucskálós könyvek, pl: Noddy, vagy amit oldalt tekerni kell, pl: Hogy ugat a kutya?Hova tűnt Albi kacsa stb.

Berg Judit: Maszat sorozat, Tűzoltós, járműves könyvek

A képek nem beállítottak:)
Vinci mindenben utánozza Kendét, az olvasásban, könyvforgatásban is

2015. szeptember 20., vasárnap

Fiús pipereholmik

Már az oviban is.....

Kendus újságolta, hogy XY-nak az oviban van neszeszere. Persze, ha már XY-nak van, ő is szeretne.
Kérdezem tőle, hogy mit tart benne a kisfiú: zselet(zselé helyett), parfümöt, arckrémet....
Mondom nem lehet elég korán kezdeni. Alap, hogy egy pasi legyen ápolt, de egy 5 éves fiúnak minek kell az oviba parfüm?!
Nagyvonalúan bevásároltunk a nagy fiamnak a Dm-be, ott lehet kapni pipereholmikból mini kiszerelést. Kapott Angry Birds papírzsepit, mini zselét és mini niveat, mellé került be mini törölköző, fogkefe tartóval.Oda volt tőle meg vissza. Többször eszünkbe juttatja, hogy egy parfümnek örülne:)
Régről volt itthon, kék cipzáros, áttetsző neszeszer.
Bevittük az oviba. Beletettem a zsákjába és szóltam az óvónéninek, hogy mit hoztunk be.
Első reakciója egy széles mosoly volt, aztán a következő reakció, hogy itt a csoportban senkinek nincs ilyenje. A gyerek élénk fantáziával rendelkezik, de ilyet nem talál ki.
Végül délután hazahoztuk(és a másik kisfiú is hazavitte)

2015. szeptember 18., péntek

Ezen is túl vagyunk

Vinci túl van egy hányás-hasmenős-lázas víruson.
2 napig lázas volt, megkapta a kúpot és virgonckodott tovább, nem úgy néz ki, mint aki 1-2 órűval ezelőtt 38.5 fokos lázzal ébredt. Vörös a füle és a pofija, akkor már tudom, hogy lázas(nem, nem fekszik le pihenni)
A lázat betudtam a fogzásnak. Piros popsi, ujjai a szájában, híg széklet, sírva ébredés.
Kb. 2 óra alvás után sírt, úgy sírt, mint még soha. Először azt hittem leesett az ágyról(saját ágya oldalt leesésgátlós), ezért is tűnt furcsának a szívbemarkoló sírása. Zoli ért előbb oda. Szegénykém sugárban hányt, megijedt(még soha nem hányt, ezt is kipipálhatjuk)aztán 30 percet üvöltött, toporzékolt, földhöz vágta magát, inni akart. Kapott egy pálinkás pohár felébe vizet, kb. 10 perc után már a mi ágyunkba is sugárba hányt. Zoli éjjel 2-kor indult ki a reptérre, előtte gyorsan elküldtem az ügyeletes gyógyszertárba Dedalon kúpért. Pechemre receptköteles, nem értem a felnőtt végy nélkül kapható.
Egy idő után már azért rúgott, csípett, harapott a kis betegem, mert nem vizet akart, hanem tejet(persze nem kapott)
Az első rókázásnál visszaköszönt a tej és a savanyú uborka. Tudni kell, hogy erős gyomrú Vinci, mint az anyja. Nála ha paradicsomot eszik és rá pl. kakaót iszik nem jelent gondot, nem úgy,mint a tesójánál. A tej és az uborka elfogyasztása nem egyszerre történt, az előbbit vacsihoz itta, az utóbbit ebédre ette. Jó lecke volt, erre legközelebb jobban odafigyelek.
Szinte egész éjjel ébren voltunk, hol hányt, hol fosott. Háromszor zuhanyoztunk, szegénykémnek még a haja töve is trutyis volt.
Reggel lemondtam a logopédust, hívom a dokinénit, továbbképzésen van.
Helyettese nem jön ki házhoz, bemegyünk. Megkapjuk a hányás elleni kúp receptjét, nincs kiszáradva.
Így vágunk neki a hétvégének, Apa nélkül.

2015. szeptember 16., szerda

Piroska és a Farkas zenés mesejáték

Kendus nehezen szokik be az új oviba, minden reggel megy a hiszti, az időhúzás, este ugyanez. Éjjel bejön hozzánk, közénk bújik, délutánonként kiborul a bili. Nem könnyű neki a már meglévő közösségbe feloldódni,sőt úgy látom, hogy mostanában jobban igényli az "anyaidőt", azt a minőségi időt, amit csak kettesben töltünk el. Olyan gyorsan elrepül egy nap, délután Vinci is velünk van, marad a hétvége, amikor lehet kettesben eltöltött programot szervezni.
Szombat este ránéztem a Kőrösi honlapjára, láttam, hogy vasárnap délelőtt a Pódium színház színészei előadják a Piroska és a Farkast. Ha már így rátaláltam(találtam kupont is hozzá), akkor menjünk. Este, ha fejből mesélés van, akkor mostanában azt kéri, hogy a mesében szerepeljenek malacok és farkasok.

Gyerekbarát időpontban kezdődött az előadás(10.30), soha nem értettem hogyan lehet gyerekeknek szóló műsort időzíteni 11.00-re vagy 14.00-re?!(Még ha nem is alszik a csemete, akkor is ebéd/uzsonna idő)
Csini ruhába vágtuk magunkat, Kendus kapott parfümöt és zselet(ahogy ő mondja a hajzselét),szerencsére érkezési sorrendben lehet a helyet elfoglalni, mi a másodikban ültünk. Egy régi színházteremben adták elő a darabot(az ülések egy szintben, nem úgy,mint a moziban, ezért ha egy nagyobb darab szülő beül a gyerek elé, akkor semmit nem lát)
Még a kezdés előtt Kende feltette a szokásos kérdést:"mit hoztál enni?"
Belakmározta a zabfalatokat, müzliszeletet.

Nagyon jó volt, hogy zenés feldolgozásban adták elő az ismert történetet. Piroska énekét időnként a hangosítás miatt nehezen lehetett érteni, szerepelt nyuszi és harkály is a mesében(én nem ismertem ilyen verziót, humorosak voltak)A farkas színészi játéka tetszett leginkább.
Amikor arra került a sor, hogy a farkas bekapja a nagymamát és Piroskát, akkor Kende befogta a fülét(nem gondoltam, hogy félni fog)
 Nagyon érzékeny, pedig úgy adták elő, hogy a farkas kihúzta a színpadról a nagymamát és Piroskát. Történet többi részén hangosan kacagott
Este elmesélte  a sztorit az itthonmaradottaknak

2015. szeptember 14., hétfő

Dolgos

Állandóan "munkában" van(ha mégsem, akkor biztos turpisságot csinál)
Mióta felújítottunk kedvenc elfoglaltsága a "költöztetős"játék. Ez annyiból áll, hogy lepakol a könyvespolcról, ameddig elér, felpakolja a székekre és tolja-húzza(karcolja fel az új parkettát)
Mosogató alatti szekrényben is szívesen dolgozik, megnézi mennyi van még a mosogatógéphez szükséges szerekből(tablettát, sót kiborít, öblítőn szerencsére kupak van), kukás zsákot, zsepit leszámol.
Krumplik, hagymák között is szívesen szelektál. Aztán ott vannak a fazekak, szűrők, edények és még a cipős szekrényről nem is írtam....
Mindent megszerel, kibont, szétszed, szétszerel. Én, naiv azt hittem a pakolási mánia 2 évesen abbamarad.
Főzésnél, kertészkedésnél,autószerelésnél, barkácsolásnál (is)számíthatunk rá!
Jó munkás lesz belőle, nagy a teherbírása
, keveset alszik és alapos munkát végez!

2015. szeptember 13., vasárnap

Nemzetiségi nap

Hét elején kint volt az ovis faliújságon egy részletes tájékoztató a szombati nemzetiségi napról.
Az ovis csoportból sokan eljöttek(furcsa volt , hogy két szót sem váltottunk az ovis szülőkkel), mi is feliratkoztunk: 1 gyerek+1 felnőtt részvételét jeleztem, a rendezvény kezdési ideje belelógott az ebéd utáni alvásidőben(ami Kendusnál hol van, hol nincs, de a pihenés mindenkinek jár)
Végül mindannyian elmentünk, sőt a német nemzetiségi sátornál kóstolhatták a járókelők az én linzerem is.
 Kérték az oviban, hogy aki tud, az járuljon a bulihoz 1-2-3-4-5 tepsi linzerrel. Úgy voltam vele, hogy újak vagyunk, linzert még soha nem sütöttem, de nem lehet nagy kunszt.(itt már nem mosom le magamról a buzgó anyuka címet), 1 tepsit sütöttem.
Nem lett német tájjellegű, mert nem tudom, hogy milyen lehet az, de az biztos, hogy finom lett, itthon teszteltük. Saját lekvárral készült, házi vajjal és szécsényi lisztből.
12.45-kor elszaladtam a sütikkel az óvónénikhez, ébredés után a fiúkkal visszamentünk.
Zoli a kerületben született,tősgyökeres, de még soha nem hallott erről a nemzetiségi rendezvényről.
Minden a kerületben és a környéken élő nemzetiség képviseltette magát, sátraikban lehetett nemzetiségi finomságokat kóstolni: szlovák, bolgár, örmény, német, roma, lengyel-ennyi jutott eszembe.
Nekünk a lengyel tánc tetszett a legjobban, az énekes-táncos fiú szívvel-lélekkel ropta és végig mosolyogtak a táncosok!Öröm volt őket nézni!
Kendus bal lábbal ébredt, egész nap durcázott, hisztizett, szemtelenül követelőzött(ő ugrálóvárazni akar, ezt vegyünk, úgy legyen, ahogy ő diktálja)sok-sok türelem kell hozzá, olyan,mint egy kamasz mini kivitelben.
Vinci az apja nyakából figyelte a műsort.

2015. szeptember 12., szombat

Rajzolás, színezés

Kendus is kb. 2 éves kora körül kezdett el érdeklődni a rajzolás, színezés után(akkor még "kiment" a vonalból, de olyan lelkesen csinálta/csinálja), most már Vinci is társul mellé.
Kisebbiket minden érdekli, főleg, amit a tesója csinál.
Eljött az idő, hogy mindenből kettőt kell venni: két filckészlet, két színező, két gyerekmenü abban a gyorsétteremben, ahol a menühöz színezőt, zsírkrétát és  Tini Nindzsás feladatlapot adnak.
Ceruzák háttérbe szorultak, helyette a filctollak(nehezen, de kijön a ruhából, lemosható az asztalról)nyerők.
Aldiban kapható olyan filc, aminek az egyik vége hegyes és kemény, a másik vége puha és vastagabb. Reggel színezéssel kezdik a napot, este azzal zárják.
Nem mindig van egyetértés köztük: Vincinek mindig az kell, ami Kendénél van...

2015. szeptember 10., csütörtök

Kendeszáj

Többen kérdezik tőle, milyen az új ovi, hogy érzi ott magát.
Válasz: "nem túl jó hely, nincsenek ott Anyukák!"

2015. szeptember 9., szerda

Ne szólj szám, nem fáj fejem

Túl vagyok az első szülői értekezleten az új oviban. Kb. 2,5 óráig tartott, annyira elgémberedett a lábam az ülésbe, hogy alig tudtam felállni az ovis székről, amit ovis méretekhez terveztek és nem az én hátsómhoz...
Lelkesek az óvónők, a szülők is aktívak: van köztük az óvoda alapítványának kuratóriumi tagja, több SZMK-s szülő(ezt a posztot nem szeretném soha betölteni), pénzügyes(csoport pénzeket kezeli), "beszerzők"(ha a csoportnak szüksége van valamire, ők veszik meg), szimpatikus, hogy nem egy(két)emberre hárulnak a feladatok.
Tobzódunk a programokban, több érinti a szombatot is(sok közülük nemzetiségi program)
Első alkalommal, amikor találkoztam az igazgatónővel jelezte, hogy itt a szülőknek is aktívan részt kell venniük az óvodai életben. Egye fenne, eddig is segítettem, tettem-vettem, ha tudtam/kellett.
Idén az Oktoberfestet az általános iskolában ünnepelik az ovisok. A fesztivál hangulatát az ovisok német tájjelegű ételekkel emelik.
Elmondták a szülőin, hogy az elmúlt években milyen ételeket készítettek. Megkérdezte az óvónő , hogy milyen kaják jöhetnének idén szóba. Én balga, bemondtam, hogy császármorzsa.
Kaptak is a többiek az ötleten. Olcsó, gyors, könnyű étel. Az óvónő mondta, ha már ilyen jó ötletem volt, akkor legyek én a megvalósítója...rábólintottam. Rákérdeztem, hogy hány emberre kell(ene)ezt kiviteleznem?A válasz: kb. 100.
Mi van?!Köpni, nyelni nem tudtam.
Csoportban gondolkodtam,, kb 25 fő.
Ezután kértem a kedves szülőket, hogy segítsenek: ki a munkájával, ki alapanyaggal, hozzávalók csoportpénzből.
Az ovi konyhájában nem lehet megsütni, mert ilyen-olyan engedély kell hozzá, maradt az én konyhám.
Jövőhéten a faliújságra kiteszek egy táblázatot: gyerek neve-hozzájárulás.
Egyedül én képtelen vagyok ezt a mennyiséget megsütni.
Utána persze fülem-farkam behúztam.

2015. szeptember 8., kedd

Vinci és a beszéd

Az ovi kezdésig 1 év van, ezt az 1 évet arra szánom(minden tőlem telhetőt megteszek), hogy beinduljon Vinci beszéde.
Megkésett volt a mozgásfejlődése, a lemaradását szuperül behozta, korát meghazudtolóan fut, mászókázik, hintázik, gurul. Minden mindennel összefügg: a mozgás a beszéddel, ezekhez jön a rossz alvóka, de még a késői fogzásnak is köze lehet mindezekhez. Gyengébb, éretlenebb az idegrendszere, mint egy 2 évesnek. Nyáron(is)sokat fejlődött, pl: bemerészkedik a medencébe, követeli, hogy vegyem le róla az úszógumit és könyörögni kell neki, hogy kijöjjön a vízből. Nagy áttörés, de már nem zavarja, ha melegebb vagy hidegebb a víz hőfoka a megszokottnál vagy több/kevesebb víz van a kádban.
Apai ágról örökölte a megkésett beszédfejlődést is(Balázs is speckó oviba, suliba járt, diszlexiás és satöbbi, a sógornőm lánya is hasonló problémával küzd), genetika. Olvastam, hogy az ilyen jellegű "másságot" apáktól nagyobb részt apáktól öröklik a fiúk.

Az igazi gagyogás, gügyögés kimaradt Vininél(már ez is okot ad arra, hogy gyanakodjak/kérdések merüljenek fel bennem)
Héten eljutottunk az ELTE Gyógypedagógia karjára, pszichológus-logopédus-korai fejlesztő egyszerre volt jelen a teremben és Vincit figyelték illetve beszélgettünk. Indokoltnak látták, hogy felvegyék a rendszerbe. Jövő héttől heti két foglalkozásra fogunk járni, egy egyénire és egy csoportos beszédindító tanfolyamra.


Kedvesek, szimpatikusak voltak a szakemberek. Nagyon fontosnak tartom, hogy Vinci is jól érezte magát(szinte otthon), nem úgy,mint tavaly a logopédusnál, ahol beállt az ajtóba és ordítva közölte, hogy EL!(vagyis menjünk innen el)A hely is barátságos, családias az atmoszférája.
Itt annyira jól érzi magát, hogy távozáskor felkapom és kiviszem a teremből.
Az utóbbi 1-1,5 hónapban kezdett el halandzsázni, a következő szavakat mondja: várjál, el, mama, baba, papa, Keje, Anya, Apababa.Ritmusra dobol, tapsol, utánoz a mondókázásban saját nyelvén.
Állathangot(kivéve a kutyát) nem utánoz, az első hang, amit kimondott az "ee"volt, A kutya ugatásra valami hasonlót mond.
Mindent megért, ha valamit el szeretne érni nálunk, akkor rámutat vagy odahúzza a ruhánkat.

Lesz még két-három körünk a Beszédvizsgálóban is(itt adják a beleegyezésüket arra, hogy államilag támogatottan kapjuk a fejlesztést)
Bízom a legjobbakban.

2015. szeptember 5., szombat

Kincsem Park

Egy régi vágyam teljesült azzal, hogy ma délután kimentünk a Nemzetközi Lóversenyre és a Food Track showra. Évek óta(főleg szilveszterkor)mondogattam Zolinak, hogy én még soha nem voltam a lovin és kimennék, apró pénzben fogadnék, megnézném a lovakat, érezném a versenyhangulatot, az ott lévő épületekről már ne is beszéljek.
A hétvégi programról a rádióban hallottunk. Ronit is elhívtuk magunkkal,
600 ft a belépő, amelyből 400ft lehet fogadni, megéri!Jegypénztárban kaptunk egy rövid tájékoztató lapot a versenyről, a fogadásról. Öten voltunk, öten fogadtunk. Hogy milyen döntés alapján?Jól csengett a nevük:)
Zoli és én is a New Generation lóra fogadtunk, Roni Romira, a fiúk magyar lóra tették fel a pénzüket. Az utolsó métereken Romi(szlovén ló) legyőzte New Generationt, övé lett a dicsőség. Fantasztikus volt a hangulat, drukk, kommentár. Vincivel sétáltam a verseny alatt,ő aztán nem ül egy percet sem a fenekén, de időnként megálltunk és figyeltünk. Kendus a lelátón ülve csodálta végig az egészet. Élőben látni és hallani az egész versenyfutamot izgalmas!
Bejáratnál feltöltöttük a kártyánkat, amiből isteni finomat ettünk
. Színvonalas étkezőkocsikkal vonultak fel: fish and chipset és marhatálat ettünk(csak magyar alapanyagokkal dolgoznak, még a vajas zsemléjük sem hétköznapi, van benne anyag rendesen), Roni krumpliszirmából is csipegettünk.
Hazafelé útba ejtettük az állatsimogatós részt,
ha Vinin múlt volna, akkor lebontja a kerítésüket, félve de etették a kecskéket,lámát. Nemrég épült "lovas"játszótér, kicsi, minden igényt kielégít, a játékok fából készültek.
A pónilovaglásnál végig sokan álltak sorba, Kendus szeretett volna lovagolni, hisztizett is érte, 19-kor már jobbnak gondoltuk, ha kifelé megyünk és nem a lovaglásra várunk. Egyébként az ilyen jellegű lovagoltatást mindig lehúzásnak érzem.
Kijáratnál meghallgattunk egy tehetséges utcazenészt, nem volt semmi a fickó: csörgő a lábánál, fújta a dudát, dobolt.

2015. szeptember 3., csütörtök

3 napja

3 napja jár Kendus az új oviba, ebből kettőn aludt ott és 3 körül már mentünk érte.
Tegnap egy dalból, német dalból énekelt részletet, ma megkérdezte tőlem, hogy egy kifejezés(német)mit jelent(nem tudtam).
Bent teszek-veszek a konyhába, ők kint játszanak. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy Vincinek mondja:"Danke schön!"
Tudtam, hogy szivacsagyuk van és fogékony az újra. Meglepődtem, hogy rövid idő alatt ennyi mindent "tanult". Jobban teszem, ha lépést akarok vele tartani(persze segíteni is szeretnék neki) leporlom a német könyvemet, szótáram és elkezdem felfrissíteni a régi tudásom.

Az előző oviban működött az, hogy kiírták az óvónők milyen "projekten"dolgoznak a gyerekekkel(Lépésről-lépésre pedagógia módszer alapján)és ha bárkinek volt hozzá anyaga, akkor bevitte a gyerek. Nekünk elsősorban könyveink(emlékszem családlátogatáskor az első megnyilvánulása az volt az akkori óvónőnek, hogy ő még nem látott olyan gyerekszobát, ahol annyi könyv van,mint Kendusnak) vannak, mi azzal tudtunk hozzájárulni az ovis élethez.
Itt is megkérdeztem, hogy könyvet, játékot hozhat-e be a csoportba.(Hála Krisznek és az Apjuknak)van belőlük.
A "teherautós"könyvet már kikészítettük a cipős szekrényre.

3 napja jár oviba, ebből kettő nap sápadtan jött haza, mától már folyik az orra.

2015. szeptember 2., szerda

Hajóval a Margitszigetre

Eredeti terv szerint a Kis- Dunára mentünk volna hajókázni(ha már itt lakunk Dél-Pesten), találtam egy oldalt, ami azt hirdette, hogy családi sétahajókázást indítanak minden vasárnap 14-től Pesterzsébetről. Írtam a megadott email címre, számíthatnak ránk. Gyorsan jött a válasz: 2 éve megszüntették a járatot.
B tervként BKV(azaz BKK)hajózást gondoltunk ki, még soha nem utaztunk rajta.
 Borárosnál letettük az autót és csak vártunk és csak vártunk arra a bizonyos hajóra,(pechünkre előttünk ment el) közben árnyékos részre húzódtunk a kánikulában.
Vinci mindenáron a kövekhez akart lemenni, nem lehetett rávenni arra, hogy türelmesen ücsörögjön a babakocsiban
(aminek ismét kilyukadt a kereke, 3 hónapon belül ez már a második)
Hungária nevű hajóval mentünk a Margitszigetig.
Első látásra Zoli megjegyezte, hogy nem tűnik túl biztonságosnak(csupa rozsda).Kapitány nagyon kedvesen beengedett minket a fülkéjébe, tavaly kapott új motort és mindig a Dunán járt a 40 éves hajó. Kendus menet közben fényképezett
(új hobbija, szülinapi ajándéknak szeretne egyet), Vinci végig a vizet bámulta.
Margitszigeten két helyen is megáll a hajó, mi az első megállónál szálltunk ki. Kiszállás után rögtön enni szeretett volna a csapatom(még jó, hogy 250 gr lisztből készítettem itthon gofrit, nagy részét benyomták, nem is értettem, hogy lehetnek megint éhesek?!)Melegszendvicset vettünk, amit betudtunk vacsorának is. Vinci a fél liter teát egy mozdulattal magára öntötte.
Szerencsére jó idő volt, egy szál pelusban sétált után, de annyi kritikus tekintettel találkoztam, hogy jobbnak láttam, ha veszünk egy pólót. Sehol nem kaptunk, hazafelé visszaadtuk rá a nedves ruháját(addig a babakocsi karfáján szárítottuk)Tanulság, hogy legközelebb pótruhával indulunk el itthonról.
Meghallgattunk két számot a szökőkútnál, Kendust nem kötötte le,
ő inkább fára szeretett volna menni vagy csak úgy felfedezni, nem hatok rá azzal, hogy "elvisz a cukros bácsi". Ilyenkor keményen ráparancsolok, hogy nem mehet el tőlünk semerre.
Vinci tátott szájjal figyelte a vizet, nekem is nagyon tetszett a "show".
Hazafelé már a 2-es villamossal döcögtünk.

2015. szeptember 1., kedd

Első nap az új oviban

Pontosabban, csak délelőtt.
Kb. 8.30-12.30-ig töltött az idejét Kendus az új oviban.
Úgy indultunk, hogy a két kezemen 3 nagyobb táska és egy kisebb a kézben+válltáska, kisebb költözésnél visznek ennyi cuccot az embernek. Ide szükséges az ágynemű huzat takaróval, párnával, lepedővel(a "kempingágy" méreteihez nem sikerült lepedőt vennem, találtam itthon két kisebbet, azt raktam be. Ahogy hallottam mások varrattak.) Benti cipő, váltás ruha, tisztasági csomag, meleg és hűvös időre pizsama, orvosi és anamnézis lapok, alvó állatka, tornazsák. Szerencse, hogy Zoli elvitt minket kocsival, hazabuszoztam, vissza már bringával tekertem érte.
 Ezalatt Vinci élvezte az Apja társaságát, fuvarban voltak, ügyeket intéztek.
9-ig kint várakoztam az előtérben, ahogy Kendus  és az óvónénik kérték. Háromszor-négyszer kijött hozzám, hogy lecsekkoljon, ott vagyok-e még. Szólt az óvónő, hogy szerinte leléphetek, nem lesz probléma(ha mégis, ott a telefonszámom) szófogadóan leléptem. Itt követtem el a hibát: köszönés nélkül:( persze szólt az óvónéni, hogy jelezzem Kendusnak ebéd után jövök.
Kendének minden új, nem ismeri a helyet, az óvónőket, dadust, gyerekeket.
Reggel összefutottunk egy ismerőssel, kiderült ő is egy csoportba fog járni Kendussal. Itt megnyugodtam. A fiam inkább félénk és nem kezdeményez, ha hívják őt, akkor szívesen részt vesz mindenben, barátságos.
Focizott az udvaron a nagyokkal(vegyes csoport), mászókázott.
Az elmondások alapján minden rendben volt vele: beállt egy csoporthoz játszani, majd kilépett tőlük és egyedül homokozott.
Megette az ebédet, használta a wc-t(többször mondtam, hogy hol találja és szóljon felnőttnek, ha mosdóba kell mennie)
Amikor mentem érte két kislány szívfakasztóan sírt,hiányolták az anyukájukat. Hangosan, már-már felhergelték magukat(Kendénél ilyen esetben hányás szokott a hiszti vége lenni), nem volt könnyű dolguk az óvónőknek.
Németül énekeltek nekik, ő mondta, hogy nem értett belőle semmit, azt tudja, hogy egy kutyáról szólt a dal. Itthon előadta halandzsa nyelven a hallottakat.
Holnap ott alvás lesz.