Összes oldalmegjelenítés

2016. július 31., vasárnap

10 év

Házassági évfordulónk volt a héten.
Kereken 10 éve történt a nagy IGEN kimondása.


2016. július 29., péntek

Tele reménnyel, hittel, bizalommal

Lassan szeptember és itt van az ovi.
Kendust kivettük abból az oviból, ahol a középső csoportot töltötte. Visszamegy a "régi oviba" a "régi, szeretett óvónénihez". Kinyitjuk a pénztárcánkat és fizetünk.
A "régi, szeretett óvónéni", akihez Kendus ragaszkodik, bizonytalan ideig nem lesz.
Keresik az utódját, de még nem találták. Szeptemberig még megtalálhatják, optimista vagyok.
Vinci óvodai beíratásánál kifejezetten két óvónénit kértem, szerettem volna, hogy az ő csoportjukba kerül. Mindkettő fejlesztőpedagógus is, személyes tapasztalat alapján döntöttem.
Az egyiknél teltház van, a másikról kiderült(persze beiratkozás után), hogy intézményt vált.
Keresik a helyettesét, a jelenlegi helyzet szerint egy óvónő lesz a gyerekekkel egész nap, ami valljuk be elég kimerítő. Bízom benne, hogy az ígért fejlesztéseket(ami jár neki)Vinci megkapja.
Így állunk most. Reménykedem, hogy sikerül kiváló szakembereket találni, a gyerekeim jól fogják magukat érezni, a napjuk nagy részét ott fogják tölteni.

Zoli nosztalgiázott

Zoli kitalálta, hogy menjünk le sétálni a csepeli Duna partra. 6 éves volt, amikor oda költöztek, rengeteg sztorija van, ami Csepelhez kötődik. Nem véletlenül a Hollandi út(talán egyetlen, ezt nem tudom)cukrászdája előtt parkolt le. Mesélte, hogy a rendszerváltás előtt nyáron kígyózott a sor a cuki előtt, nagyon menőnek számított az ottani fagyi is.
Sütit kértünk, friss volt, de az íze nekem nem jött be. A fiúk repetaként fagyit is ettek, karamell ízűt, de valamiért nem nyerte el a tetszésüket. Bepróbálkoztam egy tejes kávéval, na az valami borzasztó volt: rengeteg tejszínhabot nyomott a tetejére a hölgy és hideg volt(utálom a tejszínhabot, nem kérdezett, amikor észrevettem, már késő volt).Az egésznek olyan retró hangulata van. Az én kedvenc tortáim közül egy sem volt(barackos-köleses, pándi meggy, mákos guba)
Lementünk a partra, Zoli visszament az időben és csak mondta és mondta(töviről-hegyire ismerem a sztorikat már), imádom, amikor mesél. Gyerekkorában a nyarakat a csepeli strandon és a Duna parton töltötte.
Elfelejtettem száraz kenyeret berakni a táskámba, a gyerekek lecövekelnek egy résznél és etetik a kacsákat és a hattyúkat
. Egy kedves néni nagy szatyor száraz zsömlét, kiflit adott nekik. Rengeteg hattyú van!
Nem is gondoltam, az erzsébeti résznél ritkán látni hattyút.Valamiért a másik oldalt jobban kedvelik. Futókkal, bicósokkal találkoztunk és tini kajakosokkal-ők edzettek. Itt van Kolonics György emlékére épített stég is.
 Kende egy darabon futott a sportolók után. Jól bírja a futást, sokat és sokáig, kitartóan tud futni.
Végig új padok vannak kitéve, tiszta a sétány és jó volt nézni a vizet(engem a víz bambulás is feltölt), egészen addig, amíg Vinci nem kezdett el hisztizni. Kende kitalálta, hogy fussanak versenyt, de Vinit nem engedte előre.
A sétány tele van vadszilvafával, érik az édes csemege, pár marokkal szedett Zoli, a játszótérig kitartott. Csak "kalózhajós"játszótérnek emlegetik a kb. 1,5 hónapja nyitott igényes Duna parti játszóteret.
Nagy bánatunkra zárva volt, kiírták, hogy karbantartás miatt bizonytalan ideig szünetel...a biztonsági őrön kívül mást nem látunk bent. Az őr kedvesen mondta, hogy mielőtt célba vesszük a játszóteret a Csepel infón tájékozódjunk. Így jártunk.


2016. július 28., csütörtök

Kendeszáj

Nagy könyves Kende, ennek persze örülök. A házból úgy lép ki, hogy vagy egy könyv vagy egy újság van a kezében. Előfordult, hogy játszóterezni is könyvvel ment.
Kedvencek között van a Történelmi Atlasz is:)
Kérdezi: "Anya vihetem magammal a Töri Atlantiszod?"

Zoli szerelő haverja több állatot tart(kacsákat, macskát, kutyát, birkát!, kecskét)mindezt Budapest agglomerációjában.
Kérdezi: "Ők farmon laknak?"

A húst nem eszi meg, csak a prézlijét!
(vagyis a bundáját!)

Újságosnál. Kér egy Minimax magazint. "Tudod rá vagyok tapadva!"

Vakációról énekelnek a tévében. Hallod Anya, énekelnek a Calciumról!

Olyan iskolába akarok tanulni, ahol megtanulom, hogy kell házakat építeni!
(hoppá!)

2016. július 27., szerda

BULI

Az a szokás nálunk, hogy a szülinaposnak ünnepi reggeli jár.
Ez általában könnyű desszert szokott lenni. Előző este elkészítem a nasit, reggel csak díszíteni kell. Van egy szuper autós sütőformánk, abban képzeltem el a csokis, piskótához hasonlító édességet. Előmelegítettem a sütőt, Kende kiabál a szobájából, hogy "mi ez a tűz szag???"-odanéztem a sütőre és ömlött belőle a füst. Hogy nekem ez miért nem tűnt fel???Nagyon megriadtam, gyorsan kikapcsoltam, forró volt a sütő kapcsolója és alaposan kiszellőztettem.(Ez volt csütörtök este, kedden látta szerelő, 8 éves Bosch  alapgép, mindennap használatban van, a szerelő végül nem talált semmi komolyat....talán valami ráégett a fűtőszálra...)
video
Maradt az gofri. Emeletes gofri, nutellával töltve, cukormázzal a tetején. Annyira édes lett, hogy a fiúk sem bírták megenni az egészet. Jó kis cukorbomba. Az ének végén azért potyogtak a könnyeim, Apja nem egy elérzékenyülős típus, de ő is a szemét törölgette. A mi kisfiúnk 3 éves lett!

Vinci már egy ideje(1 éve) a szülinapi tortáját és a buliját várta.Annyira izgatott volt, hogy semmit nem aludt, ha mellette feküdtem, akkor becsukta a szemét, de ha kijöttem mágnesként jött utánam. Én pedig készülni szerettem volna, mellette nem könnyű.Itt volt Roni, aki dekorált helyettem, elment a piacra grillkolbászért, virsliért, becsomagolta az ajándékokat. Kendus kérdezte, hogy ő mit adjon az öcsének. Mondtam, hogy valami apróságot keressen a kincsek között, végül Igaz Dóra: Katonadolog c. könyvét adta ő át.
Bográcsban főtt a babgulyás(előző este kifejtettem a babot). Nem mondtak esőt, mégis 14 körül nálunk leszakadt az ég, úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. A bográcsot behoztuk, szerencsére minden megfőtt, megpuhult benne, mégsem lett valamiért az igazi. Mindig finomra sikerül a gulyáslevesem, most, hogy vendégeket vártunk, ízetlen lett, olyan semmilyen.

15.30-re vártuk a vendégeket, addigra hét ágra sütött a nap. A leves nem sikerült, de a virslik, kolbászok,(a grillel Zoli szenvedett, nehezen gyulladt be) gyümölcssali megmentett:)
Vinci izgatottan várta a tortáját. Öt vendégünk késett(sokat és nem szóltak, hogy bocsi ne várjatok, 16.30-kor hívtam őket, hogy mi a helyzet...ők akkor indultak)A hűtőben nem volt helyem, a tortát bevittük a hálószobába és a klíma elé tettük-félő volt, hogy megolvad a kánikulában.
17 körül körbeültük az asztalt és a várva várt tortát Zoli felszeletelte.
Vincinek énekeltünk, beraktuk Halász Judit Szülinapos zenéjét, de ordítva tiltakozott ellene(pedig előző nap még semmi baja nem volt vele, gondolom az álmosság jött rajta ki)

A jó időnek köszönhetően
a gyerekek vízibombáztak,
trambulinoztak,
kihasználták az udvar adta lehetőséget, nyári születésű gyerekeknek ebből a szempontból könnyebb partyt csinálni. Szuper ajándékokat kapott!

2016. július 26., kedd

Vinci szülinapi szerszámos tortája

Ari Éva, a barátunk készítette

Málnás ízű

Minden része ehető:)

Mindenkinek jutott belőle:)

2016. július 25., hétfő

Visegrád

Kendus születése előtt eldöntöttük, hogy a szülinapokra a gyerekek élmény ajándékot kapnak. Mindenük megvan, egy kirándulással, csavargással felejthetetlen élményt adunk-vagy legalábbis bízunk benne.
Vinci harmadik szülinapi ajándéka a visegrádi bobozás lett. Jó pár évvel ezelőtt, amikor Erika és Balázs kisiskolásak voltak, akkor voltunk bobozni utoljára. Emlékszem, hogy nagyon tetszett nekik.
Vinci autómániás, szóba jött még a gokard és a dodzsem is, de majd legközelebb.

Reggeli után gyorsan bepakoltam és már indultunk is. Nem egy nagy táv, kb. 50 km tőlünk Visegrád, de 1,5 óra alatt tettük meg, araszoltunk a dugóba, Vinci miatt többször meg kellett állnunk. Az a helyzet, hogy kiköti a biztonsági övét és jön előre vezetni vagy csak ugrabugrál hátul, ami nagyon balesetveszélyes. Rá lett szólva erélyesen, de nem használt semmit.
még indulás előtt bemászott a csomagtartóba

Étterem előtt, csodás környezetben van

Állandóan mozgásban

Sziklát is cipelni akart

Apa-Fia, Kende pózol
Mire megérkeztünk, teljesen szét volt esve, vettünk egy hat alkalmas bérletet. Jó fej volt a pénztáros, mert három éves kortól számolnak fel gyerekjegyet, Vininek pont aznap volt a szülinapja.
Nagyon bejött nekik,  a szülinapos Apjával csúszott végig, az első kör után egyedül szaladt vissza a jegyellenőrzőhöz. Utána egy kisebb hisztit csapott, amiért vége lett a bobozásnak.
Kendus először azt mondta, Anya tudnál gyorsabban menni, ha gyorsabban mentem, akkor lassítani akart. Az első körben nagyon félt, aztán sikított a kanyarokba velem együtt.
Ha már szülinap, akkor fagyiztunk is. Vinci imádja a fagyit, nyalja körbe a száját-ez jelenti nála a fagyit. Néhány jelet maga talált ki-mi meg rájöttünk a jelentésére. Ilyen a fagyi, enni, inni, kakilás.
Amikor Vini abbahagyta a hisztit, akkor kezdett bele Kende. Okos gyerek, tudja, hogy mit tehet meg nálam és az Apjánál. Nálam a vásárlási lázát egy rudira, csokira korlátozom, az Apjánál több minden belefér.
Nagyon sok gagyiság volt abban a büfében-persze jól látható, elérhető nagyságban-a kínai bolt ahhoz képest...(láttam wc formájú cukorkát(!), műtaknyot...)Kendus nem tudta mi az a műtakony, de nagyon akarta, azzal jött az Apjának, hogy ő gyűjti azt!!Mondom, hogy okos, taktikás a gyerek!Apja még vissza is kérdezett, hogy te gyűjtöd a műtaknyot???!!!
Itt már elég hangosan kommunikáltak, lett is nézőközönségünk.

A bobozás után ebédelni indultunk az Ördögmalom erdei étterembe. A kb. 5 perces autóúton Vinci elaludt.
Az étteremhez egy hídon kell átmenni, ha kiülünk sem látunk rá az autóra. Abban maradtunk, hogy keresünk egy olyan éttermet, ahol ki tudunk ülni, rálátunk a kocsira és még hűs is van, mert sajnos mikor romlik el az autója klímája, ha nem a legnagyobb kánikulában?!
Mire megtaláltuk a megfelelő helyet és leparkoltunk, Vincike fel is ébredt(aludt kb. 15 percet), vissza az eredeti helyhez. Az étterem specialitása a pisztráng. A nem messze lévő pisztrángos tóból hozzák a halakat, finomat ettünk, a gyerekek kaptak színezőt, hogy ne unják magukat. Vákum csomagolva haza is lehet vinni a halacskákat. Vincinek sikerült a limonádéját rám önteni, aznap ez volt a második. A fiúknak mindig teszek be pótruhát, magamra nem gondolok. Ragadtam, mint a csiríz, közben volt vagy 31 fok...

Elmentünk a pisztrángos tóhoz, de zártkörű rendezvény miatt nem tudtunk bemenni, pedig Kendus szeretett volna "halászni".Onnan sétáltunk az Apáthy völgybe. Mondanom sem kell két gyerek kétirányba szaladt, Kende gyíkokra vadászott, Vinci kődarabokat cipelt. A hely gyönyörű, a tó vize tiszta, több nyugdíjas turistával találkoztunk. Vinci hirtelen ötlettől vezérelve eléjük futott és elállta az útjukat.
Két nagy kődarabbal akartak hazajönni, de beérték volna egy-egy szarvasbogárral is:)

Hazafele is ültünk a dugóba, de legalább aludtak az autóban.

2016. július 24., vasárnap

Ilyen Vinci 3 évesen

Ha idegen rá néz, rögtön azt mondja, hogy:"jééé, még csak három?!"
Sokkal nagyobb, mint egy átlag hároméves. 27-es a lába(!), ez nagyon durva szerintem. Kb. 1 hónapja vettem neki egy tornacipőt(játszóra, szaladgálni, nem márkás), ami 26-os. Már szorítja őt.
98/104-es a ruhamérete, alsógatyából a 110-es kell(a pocakja miatt). Kendustól a ruhákat már fel sem viszem a padlásra, csak átrakom Vini szekrényébe.
15,5 kg. A héten voltunk státuszon a dokinéninél és 99cm!
Olyan lapátkeze van, mint egy rendes munkásembernek. Széles válla, hosszú keze.
Apja mindig azt mondja, hogy vízilabda alkat és igaza van.
Nagyon helyes, a fürtjeit továbbra is én igazítom:)
Hézagos a fogsora, teljesen , mint nekem volt.

Állandóan jár a keze, mindig 'munkát' kell neki adni, különben keres magának. Imád az Apjával szerelni. Ma pl. az autó bőrülését összekarcolta, nem díjazta az Apja. Előfordult, hogy összefújta fekete spray-vel az ezüst autót(ott majdnem szívrohamot kapott a nagyfőnök), de a sziloplasztot is rendszeresen a kezébe veszi. A kék kismotor fekete pöttyös, ő dekorálta.
Hiába van már saját szerszámos ládája, fúróval, csavarokkal....a szomszéd fűje,mindig zöldebb.
Főzésben is szívesen segít.

Mindig mozgásban van, a tévé mese rövidebb ideig( kb.15 perc)köti le. Azokat a könyveket szereti, amik ovis mesék, mondókás, verses könyvek vagy gyerekekről szólnak, állatos mesék iránt még nem érdeklődik.

Az utóbbi időben felvette azt a rossz szokását, hogy nem elég, ha mese után ott maradok mellette egy kicsit az ágyban, ő azt akarja, hogy vele aludjak. Ha elalszik és várok egy kicsit, akkor sem könnyebb kiosonnom az ágyából, mert minden mozdulatomra felébred. Éjjel is felkel, akkor a nagyágyba akar feküdni. Mi ragaszkodunk a nagyágyunkhoz és egymáshoz, a gyerekágyat mégsem az én méretemhez .
Jó evő, kedvenc gyümölcse a görögdinnye, kedvenc étele a vajas pirítós, hamburger, sült krumpli, fagyi, tészták.  Bármikor , bármennyi mennyiségben jöhet kukorica, gabonapelyhek és tejföl magában.
Nem leveses, de talán ebben a korban még nem is baj.

Akaratos, ha valamit akar, abból nem tágít. Nem tud alkalmazkodni, türelmetlen.

Bárki jön hozzánk autóval, Vinci nem hagyja ki, hogy ne üljön bele. Ügyesen lecseréli a rendszámtáblát, jól kezeli a váltót, kormányt. Bekapcsolja a rádiót az autóban és felkapcsolja a lámpákat.

Utálja a csigákat. Felszedi a földről őket és eldobja, a bogarakat eltapossa.(Ellenben a tesójával, aki menti őket a járda egyik végéből a másikba)Szép virágaimat megtépi.

Egyértelműen a nyár az ő évszakja. Reggeltől-estig kint van az udvaron, egy kis gatyában. Locsol velem, málnát szed, szerel. Gyönyörű napbarnított bőre van. Sajnos allergiás a szúnyogcsípésre, imádják a bőrét a dögök.
Játszótéren ő választ magának pajtit, általában lányokat.

2016. július 19., kedd

"Nem alszom, nem pihenek, nem fekszem le az ágyba!"

Mondja ezt Kendus, Vinci bőszen bólogat mellé.
Ennek ellenére, mindketten alszanak ebéd után 2 órát.
Nem értem miért kell előtte balhézni?!!

2016. július 18., hétfő

Beszédfejlődése 3 évesen

Mindent megért és mi is megértjük őt!Kéréseket, utasításokat végrehajtja. Gyakran használ kifejező gesztusokat, ezek egyértelműek és szituációhoz köthetőek.
Két szót mond:BABA, HAMA.
Babának hívja az Apját, régebben volt Apababa, de egy idő után az Apa elkopott, talán mert nehezebb mondani, mint a babát. A másik hama szó jelentése a kaja. Nagyon-nagyon fontos neki az étel, folyton enne, éjjel is felébred még enni. Tudom ebben a korban már nem ébrednek enni. Hiába eszik 19, 20óra körül, ő akkor is ébred 1 és 3 között valamikor. Különleges jelelést talált ki magának a kajára, ez pedig úgy néz ki, mint a kacsacsőr(nyitja-zárja a kezeit).
Ezzel a két szóval kezdi az ovit, nagy reményeket fűzök a szeptemberhez. Mindenkinek van olyan ismerőse/rokona/barátja, aki még 3 évesen nem beszélt, aztán oviba kerüléskor megeredt a nyelve és onnantól fogva be nem állt a szája.
Genetikailag benne van a pakliban, hogy 4-5 évesen kezd el beszélni, a suliban pedig emiatt lesznek nehézségei.
Mindenre nyitott Vini, figyelmét nehezen, rövid ideig tudja fókuszálni. A korai fejlesztésen is úgy látták, ahogy én: beszédkedve erősödik, egyre változatosabban gagyog, hangadással fejezi ki az érzelmeit.
Ismét elmentünk fül-orr- gégészhez(tavaly is voltunk), a hangképző szerveivel minden a legnagyobb rendben, beszélgetés során úgy tapasztalta, hogy nagyfokú halláskárosodása biztos nincs. Tavaly is a kulcsra, dobra, nevére odafigyelt. Most viszont beadtam a derekam a BERA vizsgálathoz, szeptember 22-én végzik. Ez ad teljes képet a hallásáról. Tavaly a gyakori éjjeli evészet/ivászat és az altatás miatt elleneztem. Nem kell előző este befeküdni, ambulánsan végzik, 8.30-ra megyünk, éjszaka nem ehet és nem ihat. Utána pihen az osztályon, még aznap meglesz az eredmény és ha minden rendben(márpedig minden rendben lesz), akkor jöhetünk haza.

Sokan azt mondják, ha a beszédfejlődésben elmaradás van, akkor a  mozgásban is. Vince mozgása korának megfelelő, nagyon ügyesen biciklizik, váltott lábbal lépcsőzik, trambulinozik, egyedül felmászik a csúszdára, hintázik.

2016. július 17., vasárnap

Betegszabin

Három napot a hét elején Zoli kórházban töltött. Egy nagy kivizsgáláson van túl(mindent rendben találtak), kapott értágítót infúzióban-fülzúgás miatt-, szombatig bejárt még(még jó, hogy két saroknyira lakunk tőle, reggeli sétája letudta vele:) 11 körül ért haza.
Szerdától én robbantam le. Még nem tudom, hogy valamilyen vírus vagy romlott étel okoz/ott erős hasmenést, hányingert, alhasi görcsöket, puffadást. Két nap maga volt a pokol, nem kívánom senkinek. A legnagyobb szerencse, hogy a fiúk nem kaptak el tőlem semmit. Az ilyen betegségekben Kende gyenge láncszem.
Kendusra lehet már támaszkodni, apró dolgokat kérni tőle, megbízható. Vinci nagy csibész, állandóan monitorozni kell őt.

Gyakran és villám gyorsan zuhanyoztam, addig megkértem Kendust, hogy figyeljen az öcsére.
Szalad be a fürdőbe. közben kiabál, hogy:BUKTA!!!
Már nem emlékszem honnan vette ezt a beszólást, de ha baj van, akkor úgy kiabál, hogy BUKTA vagy BUKTA RIADÓ!!
Alváshoz még Vinci kap pelust(gyakran szárazzal ébred, teljesen jó úton halad)felébredt, kakilnia kellett-én zuhanyoztam-levette a pelust magáról, szobában volt a bili, rá akart ülni, de a végtermék ment mindenhová, a szőnyegről Vincike az ujjával takarította...amit aztán bevett a szájába is.
Régebben soha nem vettem észre, hogy mindent(tényleg mindent) megkóstolna. Most letépi a leander levelét és a szájába teszi...vagy a legót vagy az apró mütyürt, mosogatótablettát(!) Egyébként tudja, hogy nem szabad. Beteszi a szájába, megmutatja és röhög.

Amíg lábadoztam, hosszabb ideig ment a tévé. Minden délelőtt megnéztünk három részt(hármat adnak egymás után) a MIA és Én c. meséből.
Olyan játékokat találtam ki, amihez ágyban maradhatok. Újra felfedezték a könyveiket


, elveszettnek hitt játékaikat, építettek bunkert
, társasoztak, kockáztak, szerepjátékoztunk.
Két nap volt nagyon durva, Zoli mire hazaért, délután vitte őket magával. Kifőzdéből hozott nekik meleg ételt, esténként felsöpört, bepakolt a mosogatógépbe(a beindítást rám hagyta:) Egy szavam nem lehet rájuk. Esténként viccesen átköltötte a mesét, a hangos kacagásra figyeltem fel.
Kendus azért megjegyezte, hogy miért van az, hogy tapad a talpa a parkettához????
Fel kellene mosni...

2016. július 14., csütörtök

Egy másik vizes játszótérről

Még a vihar előtt elmentünk a kerület másik vizes játszóterére(az egyik a Duna parton, a másik-ahol most jártunk a sétálóutca mögött van), Damiékkal.
Ezeket a játszótereket kánikulában lehet igazán kihasználni. Érdemes váltóruhát vinni, esetleg fürdőruhát, mert a vizes-saras dagonyázás után haza kell menni....
Nem tudom, hogy mikor építették ezt a játszóteret, de az idő és a gyakori használat látszott rajta(a játékok összefirkálva)
Kendus olyan 1,5 éves lehetett, amikor először jártunk itt, akkor nem pocsolyázott. A homokos terület fölött van egy "szerkezet", több kis káddal, bele lehet mászni, a csapot irányítva kisebb vödrökhöz lehet irányítani a vizet. A betonos részen magas csúszda, mászóka, hinták is vannak, hűvösebb időben is lehet használni. Teljesen zárt a játszótér.
A gyerekek nagyon élvezték, időnként kellett csak odamennem segíteni vizet nyomni. Pár nappal ezelőtt valaki ott tartotta a szülinapját(a szemetet nem szedte össze a homokozóból), a fiúk találták két original vizibombát, Kendus a fejébe vette, hogy az egyiket hazahozza. Szerencsémre indulás előtt kidurrant, utána volt durci, pedig nem tehetett róla senki. Azt mondja: "ha kilyukadt, akkor most rögtön induljunk másikért a boltba!"
Rajtunk kívül még egy testvérpár volt, a környék legjobb játszótere szerintem. Ez a nyár a nagy játszóterezések nyara lett!

2016. július 11., hétfő

Vendégségben Hannáéknál

Ritkán találkozunk, nehezen tudunk időpontot egyeztetni, pedig nem nagy a távolság köztünk.
Hanna anyukájával akkor ismerkedtem össze, amikor elkezdetem Kendével baba-mama tornára járni(Előttem van a kép, ahogy Kendus ott forog hasról-hátra és én irtó büszke voltam rá!)
Rögtön megtaláltuk a közös hangot. A második gyermekünk születése között 5 hónap különbség van.
Neki két lánya,nekem két fiam van.
Vinci születése után nem ismerkedtem össze olyan anyukával, akivel később bandázhatunk volna. Neki nincs olyan kis pajtija, mint Kendusnak anno ennyi idősen. De majd az oviban!

Ha lányos családhoz megyünk vendégségbe, akkor kihagyhatatlan ajándék a virág. Most valahogy egyik fiú sem akart lovag lenni és azt akarták, hogy én adjam át a csokrot.
Kendus Hannával és mi felnőttek is mindig ott folytatjuk a beszélgetést,ahol abbahagytuk(nem probléma, hogy kb. 4-5 hónappal azelőtt találkoztunk)
Fodrászkodtak
A gyerekek szaladgáltak,Vinci rákapott a hintázásra, Hanna bemutatta az akrobatikus mutatványait(hihetetlen mennyire hajlékony). Időnként felbukkant a szomszéd kiscica, nyüstölték rendesen. Vinci is a kezébe vette simogatni és onnantól fogva nem eresztette. A négy gyerek leült a bejárat előtti lépcsőre és mindenki kezébe vehette egy kis tapira(simogatásra) a cicust.
 A legkisebb(Vinci)úgy gondolta, hogy amíg ott vagyunk,addig a macska maradjon nyugton az ölébe, másnak nem adja oda, hiába kérték tőle szépen. Ő odacsapott Sárika arcára. Verekszik, az első eszköz, ha valamit nem kap meg vagy valami nem úgy van, ahogy ő azt elképzelte.Ad feladatot rendesen.
Már nem emlékszem, de valahogy el lehetett onnan csalogatni , elengedte a macskát.

Előkerültek a "lányos"játékok. A legnagyobb sikere egy olyan gyurmakészletnek volt, ahol a baba haja-gyurma és azt kell fazonra vágni, igazítani.
Volt kincskeresés, evés-ivás, dínom-dánom.
A limonádénál is volt harc-talán a pohár/szívószál színe miatt. A végén borult minden a teraszon.
Vinci imádja a hasát, amikor végigkóstolt mindent-a keksztől a gyümölcsig, akkor még két nutellás, tejszínhabos palacsintát benyomott, a házigazdák csak ámultak, hogy fér el benne a felnőtt adag...pláné, hogy kér még(nem éheztetjük őt)
A két nagy elmélyült színezésbe kezdett, nehezen lehetett hazacsalogatni őket.

2016. július 9., szombat

Egy

Jól látni a képen, hogy egy, azaz összesen 1 sárgabarack lett a fán!
Talán idő kell neki,  4 éve ültettük.
Talán lesz idő, hogy annyi termést hoz, hogy lekvárt is tudok főzni belőle vagy legalább egy barackos pitét.
Cseresznyefánk idén hozott annyi gyümölcsöt, hogy nem győztük szedni. Lett belőle több üveg lekvár, befőtt, süti, leves és tele a fagyasztó vele. Tavasszal már látni lehetett, hogy bő termést hoz, gyönyörű virágba borult. Szóltunk barátnak, rokonnak, ismerősnek, hogy már nem tudjuk hova tenni, nem szeretnénk ha kárba veszne, jöjjenek szedjenek. Mindenki azt mondta, hogy inkább megveszi a piacon. Nem telik el úgy nap, hogy ne söprögessek össze néhány lapátnyit a lehullott cseresznyéből. Zamatos, édes, nem kukacos!Most a madarak csipegetnek belőle.
6 bokor ribizlink van-őszinte leszek, utálom pucolni és mindig rám marad-évről-évre tele van!Magában, sütiben, limonádéba is bármikor jöhet!
10 bokor málnánk van, folyton termő. Annyi van rajtuk, hogy minden délután a gyerekek elindulnak málnavadászatra, eltenni nem tudok belőle,amit leeszegetünk róla, az is ép elég.
Meggyfánk is jól érzi magát a helyén, egy délután alatt leszedtük az összes meggyet. Közben szólt a szomszéd néni, hogy menjen már át Zoli és szedjen nekünk meggyet, örömmel ment, hazajött 5 kg-val.
Gyümölcsből el vagyunk látva télire.


2016. július 8., péntek

Elköltöztek a szomszédaink

Elköltöztek a kedves szomszédaink.
 Kende születése után lettünk jóba, előtte én dolgoztam, keveset voltam itthon, ők a nagyobbik lány születése után költöztek ide a nagymama házába.
Három gyermekük van, két lány és egy kisfiú. A gyerekek életkora: 6, 4, 2,5, ebből következik, hogy a mi két fiúnkkal nagyon jól kijöttek. A legidősebb lány Kendével kezdte az ovit, egy csoportba jártak. Reggel gyakran együtt mentünk, délután együtt jöttünk haza.
A középső lányt főleg Vinci kedveli, kiválasztotta magának. Legutolsó közös játszóterezésünkkor nem engedte el a kezét és leste E. minden mozdulatát.
Legkisebb gyerkőc és Vini között 4 hónap van. Nagyjából pocakosok is egyszerre voltunk, jól emlékszem, hogy a férje után én voltam az első, akinek elmondta babát vár. Az ő terhessége nem volt problémamentes, én mentem uh-ra a kórházba, utána beköszöntem neki.
Nem telt el nap a második terhességemnél, hogy ne kérdezzenek rá, hogy egyben vagyok- e még.
Megszületett Vinci, hazajövetel után megkérdezte az anyuka, hogy főzzön-e nekünk.
Vinci születése után akadtak új kihívások az életünkben: Zoli külföldön, Vinci hasfájósan ordított, közben Kendus hányt. Emlékszem, hogy gyógyszertárba mentek nekünk, de ha kellett, akkor néhány dolgot hoztak a boltból is. Segítettek, ahogy tudtak.
Minden elutazásunk előtt szóltunk nekik, kapukulcsot adtunk át. Figyeltek a házunkra, kiürítették a postaládát és a kukát is kivitték. Teljes bizalommal tettük ezt.
Kisfiú betegen született, nehéz év áll mögöttük. Ugyanúgy nem beszél, ahogy az én fiam sem, nagy csibészek mindketten.
Csütörtök-szombat megyünk a piacra, ami az utcánk végén van. Csütörtökön általában közös program volt. Vinci már állt a kapujuk előtt és kiabált be nekik.
A napirendjük is hasonló, mint a miénk. Tudtuk, ha kijövünk, akkor nagy valószínűséggel ők is kint lesznek.
Mindig azt mondtuk, hogy  az ő gyerekeik a mi gyerekeink visszhangjai. Az biztos, hogy valamelyik gyerek az öt közül hisztizik. Engem ez nem zavar, de a kettőnk között lévő(a szomszédék házrészben laktak) nyugdíja, egyedülálló férfi szomszéd szóvá tette többször.
Most elköltöztek. Nagy a csend, a fiúk többször emlegetik és nekünk is gyakran eszünkbe jutnak.
Ráckevére költöztek, építkeztek.
Helyettük gyermektelen 55 év körüli házaspár jött.


2016. július 7., csütörtök

A nap képe

Vidámak

Kint fociznak az udvaron. Megadják a módját, mezt húznak magukra. Vincinek nincs, felveszi a több számmal nagyobb Kendéét, még jó, hogy kettő van belőle, nincs vita. Másnap reggel megy a hiszti, mert ragaszkodnak hozzá, hogy újból magukra vegyék a koszos-foltos-izzadt felsőrészt. Összesúgnak és a hátam mögött kicsempészik a szennyesből:)
Tart a fociláz. A kapu a szomszéd Margit néni házának oldala, hiába mondom, hogy nem szabad....

2016. július 5., kedd

Élete első tábora

Kendus a héten karate táborban van. Ez élete első tábora, már 5,5 éves, nagyfiú.
Reggel rövidnadrágban ment, délután pizsamában várt
Természetesen még nem 'ottalvós'. Az oviban van-ahova idén járt-, András bácsi, a karateedző és két segítője tartják(a másik felnőtt sem ismeretlen Kendusnak).
Kedden, pénteken lovagolni mennek Szigethalomra az Enese parkba(Kendének a hely nem ismeretlen, jártunk már ott, a vadaspark mellett van). Este kikészítettem neki két kobakot, olyan rég volt a fején, nem voltam biztos a fejméretében(bezzeg kb. 3 éves koráig tudtam:)
András bácsi két oviban és iskolában is tart edzést. A táborba annyi gyerek jelentkezett, hogy augusztusban is tart egy hetet. Kendus régi ovijából is jöttek fiúk, van két közeli pajtás is a csoportban.
7.30 körül viszi Zoli, délután 16 körül megyek érte. Tornateremben vannak kempingágyak, ott pihennek ebéd után. Tegnap mondta, hogy nem tudott aludni, mert nem volt párnája/takarója. Ma vitt magával. Ebédelni a közeli Csilibe mennek, húsi volt tésztával és palacsinta a menü. Kendének nagyon bejött, mondta is itthon, hogy menjünk oda majd vacsorázni!
Tegnap a karatén kívül volt lövészet és íjászkodás. A két utóbbiról többet mesélt, mint magáról a karatéról. Apró golyócskákat hozott haza-állítólag az volt a lövedék-, az udvaron kiszórtuk a táskából, gurult mindenfelé, még ma is találtam belőle(persze bent, amit egyszer kint kiöntünk valamilyen rejtélyes módon bekerül a szobába/szőnyegbe/asztal alá is)Vinci persze rögtön a szájába vette.
Nagyon elfáradt, reggel volt olyan ötletem is, hogy vigyük a biciklijét és délután hazateker. Így is 17-től konkrétan minden tizedik percben sírt/üvöltött.
A sok rohangálás, a gyönyörű napsütéses idő, koncentrálás után nemcsak fizikailag fárad el, hanem agyilag is.
Amikor mentem érte az itthoni pizsamagatyája volt rajta!Kérdőn néztem rá, hogy lehet ez?!
Erre ő: nem kell két rövid gatyát egymásra venni!
Fel sem tűnt neki, hogy az pizsamanadrág és abban alszik.Ezek a pasik.....
Hazafele jövet gondolkoztam rajta, hogy lehet ez. Ki volt neki készítve a ruhája, reggel sürgettük, ő meg félkómásan rávette a pizsamára a rövidnadrágot!

Reggel ébreszteni kell, a szünet alatt 8 körül ébred, a héten 6.45-kor már keltegetjük.

Tízórait és uzsonnát nem kapnak. Csomagoltam háromfélét és egy müzlit, mind a kedvencei.
Mit evett meg belőlük?A müzlit.


Az látom, hogy a különböző táborok reneszánszukat élik. Túl hosszú ez a nyári szünet. Ha népszavazást tartanának arról, hogy több, hosszabb szünet legyen év közben és rövidebb nyári szünet, akkor arra szavaznék.
Szülők dolgoznak, sok esetben nincs nagyszülői segítség(pláne 2,5 hónapra). Arra emlékszem, hogy a nyarakat(is)végig Szécsényben Mamánál töltöttem(1 hét Balatont leszámítva), jó érzéssel tölt el visszaemlékezni rá.
Baromi drágák a táborok, főleg a fővárosban. Két vidéki barátnőm mesélte, hogy náluk konkrétan feleannyiba kerül egy hét, nem ottalvós tábor, mint Budapesten. Nem hiszem, hogy szolgáltatásban, színvonalban annyival többet nyújtanak a fővárosi táborok.
Kendus ment volna 1 hét sakk táborba is, de sajnos csak 4 gyerek jelentkezett, azért az oktatónak nem éri meg megtartani.

2016. július 4., hétfő

Sukorói Arborétum-és Szabadidőpark

Velencei-hegység déli hegyén a Mészeg-hegyen van a Sukorói Arborétum, a fővárostól 50km-re.
Akár félnapos aktív időtöltésnek is tökéletes kirándulóhely. A magasabb részekről csodálatos a kilátás a tóra, vannak tűzrakó helyek, bográcsozni, sütögetni is lehet.
A fiúk jól bírják a túrázást, nem jelent gondot, ha folyamatosan gyalogolni kell vagy a kisebb szintkülönbség. A túra elején magukhoz vesznek nagyobb botokat és arra támaszkodva sétálnak, ha elfáradnak(régimódi nordic wolking:)
A főúthoz közel- a Doni emlékkápolna mellett- hagytuk az autót-ott ettünk, sajnos nincs kihelyezett kuka, sok az eldobott szemét-biciklisekkel találkoztunk, túrázókkal nem. Lehet a nagy meleg elriasztotta a természetjárókat. A területen van erdei iskola, erdei tornapálya, tanösvény, kalandjátszótér, kicsik játszótere, tó, tájmúzeum, kilátó.
A pénztárnál a kedves hölgy térképpel és tájékoztató lappal engedett el minket(szerintem eltévedni nem lehet)
Mi először a kilátóhoz mentünk fel, a Velencei tó panorámájában gyönyörködtünk, onnan a játszóterekhez. A kalandjátszótér eszközei 120kg-ig bírják a strapát, a csúszkahintát többször kipróbáltuk mi felnőttek is:)
Olyan 'erődítményszerű' toronyba lehet felmászni,
mozgó farönkökön, onnan csúszni is lehet, de kötélpályán lemászni is.
Az kicsik játszótere Kendusnak is ugyanolyan örömöt nyújtott, mint Vininek, főleg persze a hintázás.
A többi játékot is kipróbáltuk, minden fából készült.
Tiszta az arborétum, wc-k felújítottak, szappan, papír volt. A területen több helyen kihelyezett kuka, aminek a zsákját cserélték. A nagy szaladgálásban, hőségben gyorsan elfogyott a vízünk, de több helyen ivókút van!Szerintem a gyerekek most ittak életükben először a markukból:)
Különleges fákat láttunk, érik a szilva,
szedtek tobozt,
figyeltek szarvasbogarat, madárcsicsergésben kirándultunk egész nap!

2016. július 2., szombat

Gárdony

Zoli már egy ideje mondogatja, hogy menjünk le fürödni a Velencei tóhoz. Most, hogy itthon van és 11-16 között nem tud kint dolgozni, elterveztük, hogy pénteken pancsolós napot tartunk.
Nem sikerült elindulni 9-kor, mert ő még ezt meg azt megnézi a neten, 10.45-kor mondtam, ha nem indulunk most rögtön, akkor maradjunk itthon. Egyébként is rossz a kocsiban a klíma és Vinci nyűgös. Elég volt egyszer elmondani:)
Útközben beszélgettünk arról, hogy a fiúk születése előtt mennyit jártunk az Agárdi strandra koncertre. Meghallottuk napközben a rádióban, hogy melyik együttes lép fel este és az estét ott töltöttük. Ha jó hekket, rétest(parttól nem messze a nádfedeles házikóban árulják a 10-15 féle rétest), magyaros ételeket (Nádas étterem)akartok enni, akkor is jó hely Agárd.
Menet közben Vinci elaludt,
Továbbra is székmagasítóban hajlandó utazni
Kende is csöndben szemlélődött. A 7-es úton autóztunk, nincs matricánk. Álltunk a dugóban, szó szerint kb. 60 percen keresztül csak araszoltunk-mi lehet ott hétvégén?!
Sajnos útközben két kavics brutálisan felverődött az ablakra, ami betört és tovább repedt. Először azt hittem elütöttünk egy nagyobb testű madarat. Ennél nagyobb bajunk ne legyen, útközben láttunk balesetet is.
Ebédidőre felébredt Vinci is, rögtön mondta, hogy "nyam-nyam"(ezt tisztán, érthetően ejti).
Agárdon ebédeltünk,
aztán átmentünk Gárdonyba(kb. 5 perc autóval Agárdtól), ott gyerekbarát strand van.  Fizetős, 3 éves kortól kell Vincére is fizetni-tehát nem sokáig élvezhetjük az ingyenességet:), a felnőtt belépő olcsó.
Mitől gyerekbarát?3 lépcső-több helyen gumival fedett-után Kendének is kb. a hasáig ér a víz. Gondozott a strand: szappan, wc papír a mosdóban, külön pelenkázó, tiszta öltöző. Játszótér. Fiúk mezítláb szaladgáltak a parton, nincs eldobott szemét.
Két sárkányhajó állt a parton,
Vinci többször felkérezkedett rá, élvezte, hogy az enyhe hullám löki a hajót. Kendus az úszószemüvege nélkül nem megy be a vízbe. Folyamatosan hozta fel a hínárokat és azzal nyaggatott, hogy vigyünk haza belőle...
Ahhoz képest, hogy az autóban 31 fokot mutatott a hőmére, ahogy beléptünk a strandra beborult és szemerkélt. Napot nem éreztünk, enyhén fújt a szél, dideregve jöttek ki a vízből, Kendének már lilult a szája,
de akkor is bent akart maradni a tóba(elején volt a Velencei tó Balaton és Duna is)
Amikor már jobban elkezdett esni, összekaptuk magunkat és eljöttünk.