Összes oldalmegjelenítés

2016. január 30., szombat

Csintalan Vince ismét jelentkezik

Zoli: Itt olyan hideg van!
Én: Ja, én is érzem!Biztos hideg van kint is. Jó lenne nyáron megcsinálni a külső szigetelést.

Krisztivel skype-n beszélünk.
Én: Úgy fázom!!

Éjjelre dupla felsőrész, cicanaci, zokni.
Reggel fogjuk a radiátort. Ez jéghideg!Bemegyünk a másik szobába is, ott is.
A kis betyár minden szobában lecsavarta a fűtést, kivéve maguknál!

2016. január 29., péntek

2016. január 28., csütörtök

A nap vicce:)

Kérjük a kedves szülőket, hogy az akváriumba ne nyúlkáljanak!
Köszönettel: Vezetőség.

Mindez egy külvárosi óvodában

2016. január 27., szerda

Pá-pá cumi!

Már nagyon untam, hogy újabb és újabb cumikat kell venni. Mindig elnyelt egyet a föld. Éjszaka is gyakran felébredt arra Vini, hogy nincs meg a cumi. Sokáig nyugtatószerként használtuk, büszkén kijelenthetem, hogy vége a cumis korszaknak. Január elseje óta élünk nélküle. Új év, új élet.
Ha Vincin múlik, akkor még most is ott lóg a szájába, ha fáradt volt, ha beteg volt, ha nyafis volt, ha jött a foga, igényelte. Megkereste a táskámban, ha ott nem találta, akkor ment a konyhába.

Borzasztóak voltak az első napok, éjjelek. Tudtam, hogy a kezdeti nehézségen túllendülve, sokkal könnyebb lesz.
Napközben nem akart aludni nélküle, este a fáradság elnyomta, de éjjel kutatni kezdte. Előfordult, hogy a párnákat ledobálta, felemeltette az ágyát, hátha oda esett.
Úgy gondolom, hogy 2,5 éves kor a határ cumizásban. Logopédusunk is noszogatott, hagyjuk el a cumit. Fejlődik a szájszerkezete, talán jobban, gyorsabban beindulna a beszéde, ha elvesszük.
Lassan vége a januárnak és ő nem cumizik. Lát olyan gyerekeket, akinek van, de ránéz és továbblép. Nem egyszer előfordult a cumis korszakában, hogy mástól elcsente a cumit, ha nem voltam elég fürge, akkor meg is kóstolta.
Nagyfiúknak nincs cumijuk, szeptembertől intézményesítve lesz a drágám, sehol nem néznék jó szemmel, ha a szájában lógna.
A következő hasonló bejegyzés címe ez lesz: Pá-pá pelus!

2016. január 26., kedd

Karate

Mindegy, hogy mit csak örömmel sportoljon/mozogjon a gyerek-gondoljuk így. Kendus kipróbálta már az úszást, focit, lovaglást, korit(íjászathoz lenne még kedve), aztán egy idő után máshoz lett kedve.(De jó lett volna, ha gyerekkoromba ennyi lehetőségem lett volna...)

Szeptember közepe felé jött az ötlete(igen, ő kezdeményezte), hogy az oviban lévő karate edzésre elmenne és ha tetszik neki, akkor maradna. Hozzáteszem az ovis csoportból egy fiú jár még, vele nem pajtiskodik.
Az első edzésre elkísértem. Nem egy karate alkat, a látottak alapján azt szűrtem le, hogy a karatén túl(amit nem vesznek halálosan komolyan, lehet, hogy éppen ezért tetszik neki)van játékos mozgásfejlesztés, taktikázás, koncentráció fejlesztés.

Az edző, András bácsi(a kora alapján még nem bácsi)jófej, gyerekszerető, ért a gyerekek nyelvén,sokat viccelődik. Ami nekem kifejezetten bejött, hogy nem volt olyan, mint pl. a focin, hogy kiestél, ülj le/nem vagy elég gyors/ülj le.
Kendus karate "nyelven"számol, a legújabb mutatványait bemutatja. Csütörtökön és pénteken van karate, mi hétfőn úgy indulunk a hétnek, hogy mikor lesz csütörtök, várja. Nem hagyna ki egy edzsét sem, mert a karate szent és sérthetetlen.

Az óra nem az ő óvodájának épületében van, hanem a közvetlenül mellette lévőben, András bácsi összeszedi a gyerekeket és átviszi, mi szülők oda megyünk érte. Elméletben 30-35 perc egy edzés, a gyakorlatban 45-50 perces a karate. az óra vége felé bekukucskálok és azt látom, hogy Kendus issza András bácsi szavait, instrukcióit. Az első oktató, aki a pénzért tovább tartja a foglalkozást, nem mintha elvárás lenne, de a lovaglást azért is hagytuk abba, mert a 30 perc a végére 22 lett(mindez 3000 forintért)
Nincs karate ruhájuk(biztos van erre egy szakkifejezés), hanem a tornaruhájukba és mezítláb edzenek. Kendus felfázós, rajta tornacipő is van. Átöltözni egyedül kell(ami egy 5 évesnek nem jelenthet(ne) problémát, Kende ha a nap végére szétcsúszik, akkor felcserélődnek/kimaradnak ruhadarabok. Például atlétát nem veszi vissza vagy elhagyja a harisnyáját.
Szétszórt, legutóbb háromszor küldtem vissza a sapkájáért. Első körben feltűnt neki, hogy ottmaradt a felsőrésze is, persze sapka nélkül jött vissza, másodszorra visszament, de elfelejtette, hogy miért is...harmadszorra sikerült kézhez vennie a sapkát.
András bácsi megjegyezte, hogy már most kezdjen el az esküvőjére készülni:)
Ha megkérdezem Kendust, hogy mit szeret a karatéban, akkor azt mondja, hogy mindent, de leginkább a vetődést!

Vinci is nagyon érdeklődő. András bácsi van annyira kedves, hogy ha Vini velem van, akkor az óra utolsó 5-10 percében bemehet bohóckodni(nem egy szabálykövető, de próbálkozik...)

Február közepén lesz Shaolin bemutató, nagy lenne a boldogság, ha eljutnánk...

2016. január 23., szombat

Reggeli életkép

Megy a Megamax

Nagyobbik ágyában




Ziáéknál vendégségben

Zia barátnőm padtársam volt az iskolában 12-18 éves koromig. Szoros barátság a miénk, számíthatunk egymásra jóban-rosszban.
Jelenleg ő is gyesen van, Fanni decemberben lett 1 éves.
Tavasszal költöztek el a fővárosból Vácra, családi házba. Nyár elején voltam a fiúkkal háztűznézőben, most Zoli is velünk tartott.

Fanni 18 óra körül megy fürdeni, a fiúk akkor vacsoráznak. Az előző nap botrányos altatása után(mindent bevetek, csak aludjon már, alig tudja a szemét nyitva tartani, elesik a saját lábába, de ő akkor is lemegy az ágyról és műsorozik)úgy döntöttünk, hogy ebéd után nem altatunk itthon, hanem alszanak az úton. Vinci az első jelzőlámpánál már nyitott szájjal aludt, cirka 20 percet. M2-es úton gyakran megyünk, útközben van egy benzinkút, ahol mindig megállunk kávézni és grillezett hot-dogot enni. Ott már ébren volt.
Kende napközbeni alvásáról annyit, hogy az oviban nem alszik-mint a legtöbben a csoportban, de hétvégére annyira lefárad, hogy szombaton vagy vasárnap 3-4 órákat alszik ebéd után.
Ziával előre lebeszéltem, hogy ha Vini elalszik útközben, akkor nem veszem ki őt az autóból, hanem beállunk a garázsba, de erre már nem került sor.

Vinci féltékeny volt Fannira, az ottlétünk alatt többször belecsípett vagy belemart, leszidtam, később Fanni nem ment a közelébe sem(szerencsére Vini sem, bízom benne, Fanni gyorsan kiheveri)Már a végén fel se vettem a kislányt.
A nappalijukba felállítottak egy kisházat-olyat, ami az én ovimba is volt 30 éve(mire nem emlékszem, a vázáról egyből beugrott), Vincinek nagyon bejött. Ki-be szaladgált, talált magának egy tologató játékot, azzal is eljátszott.
Kendus labdázott, evett-ivott. Folyosón felejtett bon-bont rögtön észrevette:"Anya, nézd csoki!"
Fanni megvacsorázott, közben néhány mesét megnéztek a fiúk és hazajöttünk. Szóba került, hogy kimegyünk sétálni, mert aznap nem voltak a fiúk levegőn, végül az idő miatt nem lett belőle semmi.
Tudtunk beszélgetni, Vini miatt szemfülesnek kellett lennünk, egyvalakinek mindig mellette kell állni.

2016. január 22., péntek

Névnapos és szülinapos egyszerre

Ma van Vince névnapja, a naptárban több Vince névnap szerepel, de mi a januárit ünnepeljük!
Igen, ünnepeljük!A névnaposnak jár ünnepi reggeli, ajándék.
Reggeli álmos pofi
Ébresztés után-ami évente egyszer van nálunk, logopédiára siettünk és az éjszakázás után nehezen indul a nap-csokis muffin várta Vinit.
Délutáni kép:)
Csomagolás az apja reszortja, maradék karácsonyi, havas díszpapírt kapott a mágneses rajztábla és Bíró Eszter legújabb CD-s könyve(Állati zenés ABC 2).



Kendus felkiáltott: "húúú, ezen a cd-n, nagyon jó zenék vannak!"-tényleg jó ízlése van a gyerekőcnek:)
A rajztáblát vittük magunkkal Reni nénihez, leköti őt, igaz még csak firkálgat.

Ma lett 2,5 éves a mosolyalbumom!Készítettek a fejlesztésen róla néhány képet, "ő mindig mosolyog"-mondták. Valóban jókedvű, kiegyensúlyozott, harmonikus kisfiú, de világraszóló hisztiket is képes csapni.
Top 10-es lista arról, hogy miket szeret.
1. Dögönyözést, hancúrozást
, csikizést,
futkározást
2. Zenét, riszálja a popsiját, közben táncol a kezével is
3. Gyurmázni, festeni, rajzolni, újabban építeni,
legózni
4. Sütni, főzni, konyhában tüsténkedni
5. Szerelni, barkácsolni, fúrni-faragni
6. Bernardot nézni-csak az a kár, hogy néma mese
7. Lazacot sütve, párolva, natúr
8. Kutyát simogatni, sétáltatni. Erre csak a kutyaterápián van lehetősége, nagyon bátor!
9. Vetkőzni. Legszívesebben mezítláb, rövid pólóban közlekedne
10. Fürdeni nagy vízben sok habbal.
+1: Tesóját, az előforduló verekedéseket leszámítva

2016. január 19., kedd

Egyszer volt autósülésünk is...

amíg Vinci szét nem szedte.
1 éves kora körül kapta meg(örökölte a tesótól) a piros-fekete autósülést(márkára nem emlékszem), annak a vatelin részét szedte darabokra. Hátul mindenhol vatta, vatelin volt. Nem tudom miért döntött úgy, hogy jobb neki bélés nélkül, a bélést a szájába vette, féltünk, hogy megfullad.

 Aztán vettünk egy olcsó autósülést, amit csak a két lába között lehetett összekapcsolni. Ahogy nőtt, idegesítette, hogy nem keresztbe kapcsoljuk az övet, hanem a lába között, szűk is lett, végül megörökölte Kendus régi Römer ülését(használtan vettük, nem a méregdrága változat), úgyis mindig arra pályázott. Szabályosan kergettük őt az autóban, mert soha nem a sajátjába akart beülni(na jó ez ma is előfordult)
Kendus már olyan magas, hogy elég neki az ülésmagasító.

Römernek is szétszedte a belsejét, első lépésben leszedte a huzatot, majd a huzat mögötti hungarocellt tépte apró darabokra. Most se bélés, se huzat, csak a csupasz váz. Szerintem kényelmetlen, őt nem zavarja.
Ma már ennyi hungarocell sincs. Édesen, nyitott szájjal alszik.
Milyen lenne neki az ideális autósülés?Még nem találták fel:)

2016. január 18., hétfő

Baglyok a szobában

Nem vagyok egy gyűjtögetős típus, de a wc papír gurigákat mindig elteszem:)
Abból annyi mindent lehet csinálni!Most baglyok készültek. Vinci próbálja mondani az "uhút", több kevesebb sikerrel.
Fiúk szeretnek asztalhoz ülni és alkotni, Kendus alapos és kitartó, Vinci is minden részletre figyel, leköti a kézműveskedés. Aztán eljön az a perc, amikor a kisebbik azt akartja csinálni, amit a nagyobbik-ezzel még nincs baj-de azzal a ceruzával akar színezni, amivel a tesója, azzal a ragasztóval, ami a másik kezében van és még tudnék példákat hozni. Ismerem a forgatókönyvet, ezért már két ugyanolyan ollót veszek elő, Vincinek mind a kettőre szüksége van...
Ilyen esetben Kendus odaadja a tesójának és másba kezd. Nem harcol a tesójával.

A baglyokat teljesen egyedül csináltak a gyerekek, felügyelőként ültem mellettük:)
Elkészítésről: papírgurigák tetejét behajtani-ebből lesznek a bagolynak fülei-, aztán jó sok ragasztót kenni a gurigára. Vettem merített papírt, ebből lett a madárnak tolla.
A fiaim tetszés szerint tépkedtek a papírból és a gurigára ragasztották.
Mozgó szemek akciósak a Tescóban(van köztük színes szem és hosszú pillás is:), majd a szárnyakat papírból vágták ki és ismét kezdődhetett a ragasztás.
Orrot és szájat Kendus fekete filccel rajzolt nekik. Lehetne még tovább dolgozni rajta, pl: lábakat készíteni zseníliadrótból, de 25 perc után elfogyott a lelkesedésük. Nekem így is tetszik. Ügyes kezük munkáját dicséri!
Elkészült a mi kis bagolycsaládunk. Most a lámpánál tanyáznak.

2016. január 17., vasárnap

Csintalan Vince ismét jelentkezik

Ezzel a címmel, akár napi rovatot is indíthatnék:)
Eleven a kisebbik, rosszcsont. Kende "fénykorában"nem volt ennyire vakmerő, akaratos, türelmetlen, önfejű. Azt hittem, hogy a dackorszak lezárul 2,5 éves koráig. Hát tévedtem, későn érő bizonyos szempontból, ez is tovább tart. Csak legyen hozzá elég türelmem.
Arra rájöttem, ha fáradt, akkor verekszik, akkor jobb itthon maradni és nem programot szervezni. Kompromisszumot nem hajlandó kötni, alkalmazkodni képtelen, ezért már most félek az ovitól, mi lesz ezzel a gyerekkel, ha bekerül egy 22-25 fős közösségbe?!
Felköthetem a gatyám.

Az elmúlt napokból néhány szösszenet.
1. Várunk a dokinéninél. Egészséges rendelés, receptért megyünk. Harmadik emeleten van a rendelő. Futkározik. Állandóan a nyomában vagyok. Előfordul, hogy gyorsabb.
Beugrik a liftbe.
Szerencsére senki nem hívja le és nem éri fel a gombokat.

2. A fentiekből kiderül, hogy szeret liftezni. Egy emeletet megyünk lifttel-csak mert szereti és gyorsabb-, a logopédushoz. Tartom az ujját az egyeshez, de hirtelen kirántja a kezét az enyémből és a harmadikig utazunk.
Van, hogy nem elutasítja a segítséget. Gyorsan hívom én a liftet, behisztizik ezen és az orromba karmol.Azóta is ott a nyoma.

3. Babakocsink szétesett. Teljesen kiszolgált minket, egy szavunk nem lehet rá, három gyerek használta. Könnyebben közlekedünk metrón, villamoson, trolin, ha egy sportkocsit veszek. Német márkájú, új kocsira ruháztunk be, második legolcsóbb az áruházban. Használat alatt bebizonyosodik, hogy olcsó húsnak híg a leve. Nem forog a kereke rendesen, fém része elkezdett 3 hónap után rozsdásodni, Vinci kiköti magát. Előnye, hogy könnyű, van kosara, fektethető.
Piacon vagyunk, amíg kiszedem a táskámból a pénztárcám,addig ő szempillantás alatt kiugrik a babakocsiból. Futok utána-sprintelek-, már a forgalmas úton van...

4. Amíg ú aludt, addig vasaltam. Már kihúztam, amikor felébredt, de nem hagyhatta ki, hogy ne nyúljon hozzá...ugyanez a ragasztópisztollyal is.

5. Neki nem jó, ha én megkenem neki a kenyeret vajjal. Ő akarja. A bökkenő, hogy nem kenni, hanem kanalazni.

6. Még nem jöttem rá, hogy mi az élvezet abban, ha kiszedi a videó kazettákat a papírtokból és darabokra tépi.

7. Vásárláskor a kasszánál megvárom, hogy az előttem lévő elmenjen, mert ha a sorban álldogálok, addig ő teleteszi a kosarat csokikkal, rágóval, ezzel-azzal.

8. Nem akar felöltözni, amikor kimegyünk. Bejönni sem akar, levetkőzni sem szeret.

9. Mindig az kell neki, ami a másiknál van.

10.Ha valami nem úgy van, ahogy ő azt elképzeli, akkor ordít, visít. Három házzal odébb lévő szomszéd rákérdezett, hogy miért ilyen hangos...


2016. január 15., péntek

Titkos bunker


Hogy mitől titkos?
Számára féltett kincseket hoz ide.
Kitől félti?
Öcsétől.
Hol van ez a bunker?
Emeletes ágy tetején, ide még nem tud felmászni Vinci.
Mit csinál ő ott?
Rajzol, színez, házat épít a kinder figuráknak, autóknak. Köszönjük Kiarának a szép karácsonyi dobozt!Új funkciója van:)
Milyen ez a titkos bunker?
Rumlis:)

2016. január 14., csütörtök

Enni, enni, enni

Csak kaja legyen-mondaná Vinci:)
Az első szavai között a 'hama' szerepelt, imád enni. Gondolom emiatt (is)szeretni fogják őt az oviban.
Néhány hétig vega volt, semmilyen húsfélét nem fogadott el, hal bármikor, minden formában jöhet. Már most egészségtudatos!Baba kora óta kedvencei között szerepel a lazac(ráadásul rengeteg benne az omega3 és minden olyan anyag, ami kedvezően hat az idegrendszerre, csak azt sajnálom, hogy 10 dkg 700 forintba kerül)
Élvezet nézni, ahogyan eszik, rögtön beindul a pavlovi reflex nálam is:)Jóízűen, örömmel fogyasztja el az ételt.
Ügyesen használja az evőeszközöket, legújabb tudománya a kés használata-szigorúan vajazó kést kap.
Az utóbbi időben szemmel láthatóan nőtt(értelmileg is rengeteget fejlődött)állandóan éhes. Nem lépek ki az ajtóból csak úgy, ha a kis dobozkában van valami rágcsálnivaló, ez lehet kölesgolyó, gyümölcs, puszedli, répa, dörmi..tényleg bármi. Állandóan éhes, próbálom tartani a napi ötszöri étkezést, de van, hogy hatszor-hétszer is eszik, kéri.

Logopédián december 19-óta nem voltunk(betegeskedés vagy a logopédusnak nem volt jó az időpont)a héten fejlesztés szempontjából is elkezdtük az évet.
10-kor végzünk, akkor a váróba tízóraizik. Általában rajtunk kívül mások is vannak ott. Kedden egy fiú ikerpár és egy másik Vince nevezetű kisfiú várt a sorára. Minden gyerek evett, Vinci mindenkiéből kunyerált(a szomszéd fűje mindig zöldebb), az ő puszedlijéből is megkínálta a többieket. Ezen megdöbbentem, mert 'kaja irigy'.

Mindennap főzök, kenyeret, pékárut is gyakran készítek itthon, ő mindenben segít. Bárhová megyünk(játszóház, vendégség), ha talál magának egy játék konyhát, onnan nehezen lehet kirobbantani. Konyhafőnök. Ismét eljutottunk csecsemő színdarabra a KMO-ba, a darab előtt/után játszóház van, Vinci megtalálta a konyharészleget és nem enged oda senkit, nem hajlandó kompromisszumra, az előadásra bementünk és gyorsan ki is jöttünk, inkább a főzést választotta.
Apjával beszéltünk arról, hogy kellene neki itthonra egy kis konyha, végül arra jutok, hogy ő nagyban 'nyomja', velem együtt kavar/fűszerez/pucol, akkor meg minek.
Kíváncsi vagyok, meddig fog ez a lelkesedése kitartani, tesójának is volt 'főzős'korszaka, de hamar lecsengett nála.

2016. január 11., hétfő

Dami

Kende volt ovis társa Dami, Damján.
Tavaly év közepétől talált egymásra a két fiú és kötött szoros barátságot. Dami maradt a kacsa csoportban, januártól ő is csoportot váltott, de maradt az ovi falain belül.
Kendus visszahúzódó, halk típusú fiú, szeret egyedül játszani és sokáig képes molyolni néhány legóval vagy kinder figurával, szerepjátékozik, könyvet olvas. Alkalmazkodó, ha a közösségben/csoportban talál magának hozzá hasonló habitusú gyereket, akkor ő ahhoz nagyon tud ragaszkodni. Hasonló hasonlót vonz, Dami természete, habitusa is hasonló a Kendééhez. Verekedés, csintalanság mindkettőtől távol áll.
Szoros barátság lett az övéké. Minden héten találkozunk, hol nálunk bandáznak a fiúk, hol náluk. Nyáron, a felújítás végeztével, miután hazajöttünk Vali-Dami anyukája-felajánlotta a segítségét: elvállalják Kendust egy délelőtt vagy egy délután. Tegyem itthon a dolgom, egy gyerekkel mégis könnyebb, mint kettővel(ilyen esetben érzi leginkább az ember)
Kendus szívesen ment, tárt karokkal várták, belemerültek a játékba, Kende kikerekedett szemekkel nézett rám, amikor megjelentem érte. "Már annyi az idő?"
Nyugodt szívvel hagytam ott, biztos voltam benne, hogy jól érzik magukat.
Azóta többször is segítettük ki így egymást. Hol nálam volt három gyerek, hol náluk(Dami nővére, Virág 12 éves)
Kánikulában elvitték  Kendust a kerületi vizes játszótérre

(mi előtte még soha nem jártunk ott), Kende azóta is emlegeti.


A két fiú majdnem egyszerre született, 1 héttel idősebb az enyém. Dami szülinapja volt a második gyerekzsúr(Noelé volt az első), ahol otthagytuk a gyerekünket bulizni.
Az ottani társaság ismerte egymást-régi" kacsások "voltak Dami vendégei.
Decemberben a két ünnep között, Dami vendégeskedett nálunk.
Hogy minél több idő jusson játékra, wc-re sem akartak elmenni, úgy kellett őket noszogatni.
Örülök, hogy barátok lettek, az már csak hab a tortán, hogy mi szülők is hasonló gondolkodásúak vagyunk.

2016. január 9., szombat

Szeretem

Nemzeti színház mögött készült, különleges szikladarab háttérrel
Tornázás után, a háttérben az örök darab(mászóalagút)


2016. január 8., péntek

Kendeszáj

Gyűjtötte a stekeez-t.
Későn kapcsolt, kb. 2 héttel az akció lezárulta előtt döntötte el, hogy ő felhalmoz néhány darabot a mütyürökből(az ovis csoporttársak majdnem mindegyikénél bekattant a stekeez mánia). Hozzáteszem Lidl-be ritkán járok. Okos marketingesek kitalálták, hogy legyen zsák, amibe gyűjthetik a gyerekek, legyen társasjáték, tengeralattjáró és még nem micsodára lehetett pontot gyűjteni.
Kendus rájött, hogy a nagyobb áruházakban műanyag 'labdákban' 100 forint bedobása után is kiad a gép egy stekezzhez hasonló figurát.
Itt például kockákból házat épít a mütyüröknek.
Mondja: "Anya kérek egy 1000-est, ígérem otthon visszaadom!"- egy nullával több vagy kevesebb, nem mindegy.

Vinci túrja a hajam, fésű nélkül is "frizurát" készít nekem.
Megjegyzem: Vinci, ne csinálj belőlem madárijesztőt, Apa szerint úgyis gyakran járok fodrászhoz.
Erre Kende: nem is szoktál űrbe járni. Képzavar.

Olvassuk Bartos Erika: Együtt lenni jó! könyvét. Családfáról, rokoni ágakról szól.
Az egyik szereplőnél leírja a neve jelentését.
Kérdezi: "Anya, a te neved mit jelent, úgy értem az Anya szó mit jelent?"

Anya, te hány éves vagy?
Ugye 12?

Ha Vincinek megy a hasa,akkor hova megy?!

Státuszvizsgálaton a védőnőnél.
Meg tudod mondani hogy hívják Anyukád?
Válasz: Anya!
Később kérdeztem, miért nem mondta el a nevem.
Válasz: úgyis tudja a védőnő, akkor meg minek kérdezi?

2016. január 7., csütörtök

Esik a hó!

Pontosan emlékszem, hogy tavaly hóesést(is)kaptam a szülinapomra, aznap esett, aztán se előtte , se utána. Akkor elővettük a szánkót és mentünk néhány kört. Nagy mennyiség nem hullott, hóembert pl. nem tudtunk építeni. Még egy télre emlékszem, amikor Visegrádon pihentünk, akkor már Vinci pocakban volt és a hegyekben tudtunk szánkózni.
Viniben most tudatosult igazán az,
hogy milyen a hó tapintása, milyen, amikor hull nagy pelyhekben, amikor lehet csúszkálni az utakon.
Ebéd után, amikor ébredt felhúztam a redőnyt és ő mereven megállt az ablaknál, nézett kifelé, csodálta a hóesést. -8 fok lehetett napközben. Felöltöztünk és kimentünk az udvarra, persze kesztyűt nem húz fel, ezért rövid ideig bírta a mínuszokat, a végén már sírt, pirosak voltak a dundi, hosszú ujjai, mutatta, hogy fáj neki. Szeretem a hideget, télen legyen hideg és hó, nyáron legyen meleg és napsütés.
Következő alkalommal, amikor kimentünk(persze akkor is kesztyű nélkül),húzni szerettem volna őt a szánkón, ellenkezett és a rollerra mutatott, inkább azt válassza.(Milyenek ezek a gyerekek, ha szánkózhatnak, akkor roller kell, ha mézest sütünk, akkor nyuszi formában...ki érti ezt?!)
A kintlétet hamar megunta, hógolyózni nem akart, hóemberhez kevés hó volt, szánkózástól is elzárkózott.
Késő délután, amikor látta, hogy Kendus szívesen ráül a szánkóra, akkor már ő sem hagyta ki. Egészen a könyvtárig és vissza húzta őket Zoli. Hazafelé külön utakon akart jönni, sétálva, már mindannyian szétfagytunk, mert Vinci minden kapunál megállt, gondolt egyet és visszafordult...
Apja a nyakába vette, én húztam Kendust, így értünk haza.
Az oviba is hógolyóztak a gyerekek, mindig örülök annak, ha kimennek az udvarra. száraz, meleg a levegő a csoportszobába. Kendus boldogan újságolta, hogy kit dobott meg...óvónénit és egy kislányt...itthon a tesóját is nyakon dobta, ordított is Vini ,mint a sakál(érthető, én sem csípem a hideget a nyakamba...

2016. január 6., szerda

Kavicsfestés, kavicsgyűjtés

A teraszon van egy tálka, abban gyűjtjük a formás kavicsokat. Szemfülesen közlekedünk:)
Kendus betegeskedett, 2-3 napig levegőre sem ment(időnként láza volt, gyengélkedett), bent kellett lefoglalni őt/őket.
Behoztunk néhány kavicsot és festeni kezdtük, a festésre bármikor rávehetőek.
A kézműves dobozba találtam egy bontatlan tempera dobozt, minden színből nyomtam ki egy erős kartonpapírra, két színt vízzel is kikevertünk, ezt a részét Vinci díjazza. Vini akaratos, állandóan azt kellett neki, ami a tesójánál volt, ebből aztán kisebb vita alakult ki, a kisebbik lökdösődött, jutott festék a radiátorra és a parkettára is(gyorsan letakarítom és nem hagy nyomot)
Kendus fejben kiszámolta, hogy ő hány embernek fest követ, annyit különrakott. Jószívű, másra is gondol, rögtön az ugrik be neki, hogy amit alkot, azzal másnak is örömet szerez. Vitt be néhányat az ovistársaknak is(remélem díjazták)
Készült mosolygós kavics, halas kavics, Yoda kavics(!), Angry Birds, állatos kavicsok. Vinci több réteg festéket visz fel a kavicsra, nála konkrét elképzelés még nincs. Csak fest, kikapcsolja őt(felnőtteknél most nagy divat a színezés:)Ha már így belelendültünk a festésbe, gondoltam előhozom a gardróbba gyűjtögetett wc papír gurigákat, rénszarvasok készültek, Vincinek kürt(beszédgyakorláshoz kiváló, észre sem veszi, játszva tanul vele és filléres dolog)
Másnap Kendusnak megszűnt minden búja-baja,elmentünk a Müpához sétálni, anyagbeszerző körútra:)Kende szerint az utcánkba szebb köveket találni, mint a Müpa és a Nemzeti színház környékén, a helyet én választottam, nagy a tér, lehet futni, nincs autó és a környezet sem utolsó... Szép kövek, szikladarabhoz hasonlók közül tudtunk volna választani. Kende mindenhová viszi magával a hátizsákját, Vincinek is van, de ő mindig ajándéktáskával indul útnak. Az egyik szikla hasonlított egy dinó fejéhez. Nagyon-nagyon hideg volt, hiába öltöztünk fel rendesen, úgy éreztem 10 perc után, hogy nem tudom a lábujjaimat mozgatni. Zikkurat tetejéről gyönyörű a kilátás, felfelé a fiúk versenyt futottak. 1 órára szólt a parkolójegyünk(elméletileg a Müpa mélygarázsában 1 óra ingyenes, gyakorlatilag nem), nem töltöttük ki az 1 órát, mert mindenki megfagyott, Vinci sírva fakadt, annyira fázott a keze, így jár, aki nem hord kesztyűt. Itthon befeküdtek a puha ágyba és tévéztek. Eddig Vincit nem érdekelte, nem kötötte le a tévés mese,mostanában a tesójával együtt nézi. Ez azt jelenti nekem, hogy leköti, koncentrál rá, figyel. Kedvence persze a néhány perces néma Bernard.

2016. január 4., hétfő

KABOOST székmagasító

Erről a fantasztikus(csak szuperlatívuszokban tudom jellemezni)székmagasítóról soha nem hallottam, nem láttam bababoltokban egészen addig, amíg Andiékhoz el nem mentünk vendégségbe.
Ő mondta, hogy réges-régen a Brendonban lehetett venni, de már nem forgalmazzák, ő is használtan jutott hozzá.
Hazajöttünk és rákerestem a neten, egy használtat találtam, de a vevő nem jelzett vissza(akkor minek árulja?! ő eladni akar, én venni...), két budapesti cég árulja a honlapján, megrendeltem és két napra rá már a konyhánkban figyelt.
Hogy mitől annyira menő ez a székmagasító?
Bármilyen szék lábához lehet igazítani(a mi antik székünkhöz is jó), két magasságban állítható.
Vinci korán kinőtte az etetőszéket(kimászott belőle), a nagy asztalnál eszik velünk együtt, de a feneke alatt a párnát nem viseli el, így szinte alig érte el az asztalt.
 Emiatt az étel nagy része a ruháján kötött ki és/vagy a földön. Egy biztos minden étkezés után söprés/porszívózás/felmosás következett(legalább formában tart a fiam)Napi 4-5 étkezésnél már uncsi a takarítás.
Így megfelelő magasságban, kényelmesen feléri a tányért.
A székmagasító mobil, könnyű. Nem kell összeszerelni, a színével nem vagyunk kibékülve(de nem lehet minden tökéletes)
Kende is benyújtotta az igényét egy magasítóra.....

2016. január 3., vasárnap

Vinci a jégen!

Kende 2 éves elmúlt, amikor először jégen volt. arra is emlékszem, hogy(akkor) az utolsó darab 2 élű jégkorcsolyát vettük meg neki a Decathlonba. Nagy előnye, hogy a gyerek lábméretéhez lehet igazítani. Még mindig jó rá, pedig már 28-as a lába. Talán annyira nem fogja a lábat, mint az "igazi"kori, de kezdetnek megteszi.
Azóta nem telik el tél, hogy ne mennénk jégre. Kendus évről-évre ügyesedik. Már magabiztosan csúszkál(egy-két esést leszámítva)Kerületünknek saját jégcsarnoka van(fedett), az ovisok-már akik tanköteles korúak hetente egyszer ingyen részesülnek korcsolyaoktatásban. Kedvet csinálnak a téli sporthoz(mellesleg jól fejleszti az egyensúlyt is)
Arra gondoltunk, hogy Vinci is megérett a korihoz:)
Először nem a Jégcsarnokba vittük(fizetős), hanem a Bálna mellett felállított ingyenes pályához. Jóval kisebb, mint a Jégcsarnok, sokan voltak(nincsenek fizetős szekrények, a holminkat szabadon hagytuk) Ha 5 perc után unja a banánt, akkor kár kifizetni több ezer forintot. Vincinek nem vettünk még korit, de ami késik, nem múlik:)
Zoli ment Vincivel, Kendus velem. Nagyon élvezte a kis fürtösöm!Zoli szorosan fogta a kezét, nem is esett. Kende esett, a több réteg ruha, anorák megvédte őt, nem sérült.
A hideg kicsípte a pofiját, mintha tömény arcpirosító került volna rá. Gyakorlat teszi a mestert, ha hetente egyszer-kétszer kori kerül a lábukra, akkor tél végére teljesen belejönnek.




2016. január 2., szombat

Hógömb

Káposztásmegyeren voltunk vendégségbe, este vacsoraidőben indultunk haza, éhesen.
Zoli eldöntötte, hogy az utunkba eső első KFC-ben(szerinte inkább KFC, mint Meki) megállunk, Duna Plázára esett a választása(közben nosztalgiáztam, nem messze tőle dolgoztam, mindig oda jártunk át kajálni)

KFC mellett felállítottak egy óriási hógömböt, amibe be lehetett menni, DE! nem lehet benne ugrálni, csak fényképet készíteni(azt gondolom, a gyerekeknek az nem olyan nagy szám)A hógömb belseje az ugrálóváréhoz hasonlít.
Pózolás elmaradt
Vinci rögtön kiszúrta magának és már ugrott volna bele, ha hagyjuk. A fiatal animátorfiú kedvesen elmondta a szabályokat(ugrálni tilos), megbeszéltük, ha evett, mehet. Ez sem a legjobb, mert tele hassal ugrálni nem a legszerencsésebb(bár Vinci nem evett annyit, hogy ez gondot okozhatott volna)
Kendus is ment vele, önként, de őt annyira nem hajtotta a dolog. Ő inkább féltette az öcsét, minden mozdulatára vigyázott. Bepánikolt, amikor Vini ugrálni kezdett, a végén már sírt is, hogy most mi lesz...Kendére jellemző, hogy nagyon félti, odafigyel rá,szereti a testvérét.
Nagyobbik kijött, a kisebbik élvezte a bentlétet,csakhogy mások is szerették volna kipróbálni, sorban álltak. Ekkor mondtam az Apjuknak, hogy ki mászik be utána.....azért így utólag elég vicces lehetett..(a poént félretéve felnőttek nem mehetnek be)
Kendus magára vállalta a feladatot, mi kintről drukkoltunk neki, ügyesen megoldotta és kiterelte a tesóját.

2016. január 1., péntek

Szilveszter, Újév első napja

Programunk lett volna bőven szilveszterre és új első napjára, de mindent keresztülhúzott Kendus lebetegedése.
Már 30.-án gyanúsan könnyes volt a szeme, délelőtt hét ágra sütött a nap, kiküldtem őket az udvarra, szívják magukba azt a kis d vitamint, amit most lehet(és persze legyenek egy kicsit levegőn is). Kendusnak nem volt kedve semmihez, megállt a teraszon és nézett ki a fejéből. Ebéd után gyorsan elaludt, vörös füllel, pofival ébredt, ami nála a láz egyik jele.
Éjszaka nem telt el eseménytelenül: láz, hányás, hasmenés, torokfájás és mellékesen megjegyezte, hogy a füle is fáj. Szilveszterkor már hagyomány nálunk, hogy múzeumba megyünk, január elsején a Normafához(nem zavar, hogy repkednek a mínuszok, több réteg ruhát veszünk magunkra és mozgunk)
Szilveszterkor délelőtt a megszokottnál több mesét(inkább tini sorozatot, West Hill Gimi nézhetett, nekem nem jön be, de ő odavan érte, Megamaxon adják)nézett, aludtak(csodával határos módon mindketten egyszerre), délután meglátogatott minket Nóri. Beszélgettünk, ettünk, játszottunk.
Este ismét lázas lett, éjjel egykor ébredt, 38.5 volt ismét a hője(ahogy kimegy a kúp hatása, rögtön felugrik a láza. Tiltakozik a kúp ellen, de más nem viszi le neki a lázát, gyorsabban hat,mint a szájon át adható szerek)
Éjjel egykor mondta, hogy ha már felébredtünk mindannyian, bontsuk ki az almás gyerekpezsgőt(stílusosan dinós az üvege), koccintottunk, aludtunk a nagyágyban négyen, majd átmentünk a gyerekágyba(még jó, hogy olyan széles, egy felnőtt+egy gyerekre tervezve). Reggel mégis mindenki a hálószobában kelt.
Kendus lábadozik, bízom benne hétfőre kutya baja se lesz. Már csak attól tartok, hogy Vinci is elkapja tőle a nyavalyát. Kb. 2 nap különbséggel szokták átadni egymásnak a trutymót.
Mi így kezdtük az évet.