1 éves kora körül kapta meg(örökölte a tesótól) a piros-fekete autósülést(márkára nem emlékszem), annak a vatelin részét szedte darabokra. Hátul mindenhol vatta, vatelin volt. Nem tudom miért döntött úgy, hogy jobb neki bélés nélkül, a bélést a szájába vette, féltünk, hogy megfullad.
Aztán vettünk egy olcsó autósülést, amit csak a két lába között lehetett összekapcsolni. Ahogy nőtt, idegesítette, hogy nem keresztbe kapcsoljuk az övet, hanem a lába között, szűk is lett, végül megörökölte Kendus régi Römer ülését(használtan vettük, nem a méregdrága változat), úgyis mindig arra pályázott. Szabályosan kergettük őt az autóban, mert soha nem a sajátjába akart beülni(na jó ez ma is előfordult)
Kendus már olyan magas, hogy elég neki az ülésmagasító.
Römernek is szétszedte a belsejét, első lépésben leszedte a huzatot, majd a huzat mögötti hungarocellt tépte apró darabokra. Most se bélés, se huzat, csak a csupasz váz. Szerintem kényelmetlen, őt nem zavarja.
 |
| Ma már ennyi hungarocell sincs. Édesen, nyitott szájjal alszik. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése