A teraszon van egy tálka, abban gyűjtjük a formás kavicsokat. Szemfülesen közlekedünk:)
Kendus betegeskedett, 2-3 napig levegőre sem ment(időnként láza volt, gyengélkedett), bent kellett lefoglalni őt/őket.
Behoztunk néhány kavicsot és festeni kezdtük, a festésre bármikor rávehetőek.
A kézműves dobozba találtam egy bontatlan tempera dobozt, minden színből nyomtam ki egy erős kartonpapírra, két színt vízzel is kikevertünk, ezt a részét Vinci díjazza. Vini akaratos, állandóan azt kellett neki, ami a tesójánál volt, ebből aztán kisebb vita alakult ki, a kisebbik lökdösődött, jutott festék a radiátorra és a parkettára is(gyorsan letakarítom és nem hagy nyomot)
Kendus fejben kiszámolta, hogy ő hány embernek fest követ, annyit különrakott. Jószívű, másra is gondol, rögtön az ugrik be neki, hogy amit alkot, azzal másnak is örömet szerez. Vitt be néhányat az ovistársaknak is(remélem díjazták)
Készült mosolygós kavics, halas kavics, Yoda kavics(!), Angry Birds, állatos kavicsok. Vinci több réteg festéket visz fel a kavicsra, nála konkrét elképzelés még nincs. Csak fest, kikapcsolja őt(felnőtteknél most nagy divat a színezés:)Ha már így belelendültünk a festésbe, gondoltam előhozom a gardróbba gyűjtögetett wc papír gurigákat, rénszarvasok készültek, Vincinek kürt(beszédgyakorláshoz kiváló, észre sem veszi, játszva tanul vele és filléres dolog)
Másnap Kendusnak megszűnt minden búja-baja,elmentünk a Müpához sétálni, anyagbeszerző körútra:)Kende szerint az utcánkba szebb köveket találni, mint a Müpa és a Nemzeti színház környékén, a helyet én választottam, nagy a tér, lehet futni, nincs autó és a környezet sem utolsó... Szép kövek, szikladarabhoz hasonlók közül tudtunk volna választani. Kende mindenhová viszi magával a hátizsákját, Vincinek is van, de ő mindig ajándéktáskával indul útnak. Az egyik szikla hasonlított egy dinó fejéhez. Nagyon-nagyon hideg volt, hiába öltöztünk fel rendesen, úgy éreztem 10 perc után, hogy nem tudom a lábujjaimat mozgatni. Zikkurat tetejéről gyönyörű a kilátás, felfelé a fiúk versenyt futottak. 1 órára szólt a parkolójegyünk(elméletileg a Müpa mélygarázsában 1 óra ingyenes, gyakorlatilag nem), nem töltöttük ki az 1 órát, mert mindenki megfagyott, Vinci sírva fakadt, annyira fázott a keze, így jár, aki nem hord kesztyűt. Itthon befeküdtek a puha ágyba és tévéztek. Eddig Vincit nem érdekelte, nem kötötte le a tévés mese,mostanában a tesójával együtt nézi. Ez azt jelenti nekem, hogy leköti, koncentrál rá, figyel. Kedvence persze a néhány perces néma Bernard.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése