Hógömb

Káposztásmegyeren voltunk vendégségbe, este vacsoraidőben indultunk haza, éhesen.
Zoli eldöntötte, hogy az utunkba eső első KFC-ben(szerinte inkább KFC, mint Meki) megállunk, Duna Plázára esett a választása(közben nosztalgiáztam, nem messze tőle dolgoztam, mindig oda jártunk át kajálni)

KFC mellett felállítottak egy óriási hógömböt, amibe be lehetett menni, DE! nem lehet benne ugrálni, csak fényképet készíteni(azt gondolom, a gyerekeknek az nem olyan nagy szám)A hógömb belseje az ugrálóváréhoz hasonlít.

Pózolás elmaradt

Vinci rögtön kiszúrta magának és már ugrott volna bele, ha hagyjuk. A fiatal animátorfiú kedvesen elmondta a szabályokat(ugrálni tilos), megbeszéltük, ha evett, mehet. Ez sem a legjobb, mert tele hassal ugrálni nem a legszerencsésebb(bár Vinci nem evett annyit, hogy ez gondot okozhatott volna)
Kendus is ment vele, önként, de őt annyira nem hajtotta a dolog. Ő inkább féltette az öcsét, minden mozdulatára vigyázott. Bepánikolt, amikor Vini ugrálni kezdett, a végén már sírt is, hogy most mi lesz...Kendére jellemző, hogy nagyon félti, odafigyel rá,szereti a testvérét.
Nagyobbik kijött, a kisebbik élvezte a bentlétet,csakhogy mások is szerették volna kipróbálni, sorban álltak. Ekkor mondtam az Apjuknak, hogy ki mászik be utána.....azért így utólag elég vicces lehetett..(a poént félretéve felnőttek nem mehetnek be)
Kendus magára vállalta a feladatot, mi kintről drukkoltunk neki, ügyesen megoldotta és kiterelte a tesóját.