Szécsényben

Mama halála után fél év telt, azóta nem mentem Szécsénybe. Nyár végén egy tartalmas hétvégét töltöttem ott a fiúkkal.Ebédre értünk le Laciékhoz(nagybács

i), akik már ebéddel vártak(a fiúk itthon mondták is, hogy mennyi kaja van náluk és ők mindig kínálnak minket), délután kimentünk a temetőbe(Balassagyarmaton vettem művirágokat), este lesétáltunk a keresztanyámhoz. Másnap Vince és Laci lementünk a Robinson szigetre horgászni, Vince ragaszkodott ahhoz, hogy hozzanak haza halat(nem pucolom meg). Amg ők jorgásztak, mi Kendével elmentünk misére, szerint nagyon sötét és komor a templom. Szécsényben van egy zsidó temető, mondta, hogy megnézné, mert érdekli őt. Keresztanyám elintézte, hogy kinyissák, sajnos nagyon rossz állapotban van a temető: kidőlt sírok, elhanyagolt, legalább a fű le volt nyírva. Este a barátnőmékhez voltunk hivatalosak Szécsényfelfaluba. Ők mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak, a szárazságot ők jobban érzik a bőrükön. Még a patak is kiszáradt, ahová a vadak inni jártak, az állatoknak víz kell, ami kútról jön, de már egyre kevesebb volt abban is a víz. A barátnőm alkalmakra, lagzikra süt, kaptunk egy finom válogatásból álló sütiboxot. Este közös Géniusz nézéssel telt. Sokat beszélgettünk, Szécsénybe mindig jó érzés menni, ott mindig mindenre van idő, lassabban megy, mint itthon.Szécsény színei is mások, szívemnek a legkedvesebb. Sparban, gyógyszertárban, utcán sétálva ismerősökbe botlik az ember, kérdezik, hogy vagyok,anyám hogy van, meddig maradok, mikor érkeztem. Bársony vendéglőben ettünk és vittünk haza ételeket, amikor este kipakoltunk akkor vettük észre, hogy egy adag, amit kifizettünk hiányzik. Vissza gyorsan, csak szólni kellett és már hozták is sűrű elnézéskérés közepette. Mama lakására van vevő, ki van pakolva, a rokonok kérdezték, hogy fel akarok-e menni, mielőtt eladják. Akarom-e látni, ahol felnőttem, ahová rengeteg emlék köt, azt mondtam, hogy nem, maradjon meg úgy az emlékeim közt, ahogyan volt. Egyik este úgy parkoltam le, hogy a társasház hátuljához, pont ráláttam Mama lakására, fecskefészek lett a fürdő ablakánál. A sárga függöny még a kisszobában lóg. Lett volna lehetőségem tárgyakat elhozni(Mama kérte, hogy a könyvek legyenek nálam), nem hoztam el semmit. Úgya alakult, hogy a gyerekkori kis fehér pöttyös műanyag poharat elhozta a húgom nekem és az unokatestvérem felesége pedig egy olyan könyvet, ami egy szécsényi zsidó nő történetét írja le és megkaptam Mama egyik borostyán fülbevalóját(Gdanksban nagyon tetszettek, sajnáltam rá pénzt adni)így ha benne van a fülembe, mindig rá gondolok.