Bárhová megyünk, mindenhol megjegyzik, hogy mennyire beszédes és választékosan beszél, gazdag a szókincse. Legutóbb, amikor a Csiliben befizettük a néptáncot( ő az egyik leghangosabb, legaktívabb gyerek) még az irodából is kijöttek, hogy pár szót váltsanak az én kommunikatív kisfiammal.
Megkérdezték tőle, hogy hívják. Erre válaszolt, hogy Kende. Kérdezték, hogy milyen Kende. Varga Zoli Kende:)
Öltözik(próbál egyedül), amikor megjegyzi: "Anya simogatom a cicim!"
Miért Kendus?
Ott van nekem a Vinci babám!
Az a kérdésem Anya, hogy hol van a szandim?
Mostanában rákapott a "Hol van?" kérdésekre. Nála a "miért?" elmaradt. Hol van a kisautóm?Hol van Apa? Hol van az APG könyv?
A közelünkben lévő templom parkjában bicózik, amikor észreveszem, hogy leszállt a bicóról és nekitámaszkodott a fához és elkezdte nyomni a kakit. (Erre én mondom neki, gyere Kendus, ha kakilni kell, akkor gyorsan hazamegyünk)
Anya, de itt nem látok wc-t!
Írtam már arról, hogy mennyire válogat a kaják között. Paradicsomlevest kiköpte, a gyümölcslevest elé raktam, de azt mondta, hogy ez nem leves, mert nincs benne husi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése