Búcsú a gyerekorvostól

A gyerekorvosunk nyugdíjba vonul(kb. 1 hónap, amíg lesz), úgy hallottam, hogy lett volna a helyére egy fiatal férfi gyerekorvos, akiről kiderült, hogy a felesége várandós és vidékre költöznek. Így majd, amíg nincs jelentkező gondolom helyettesítésben oldják meg. Volt időszak, amikor szinte napi kapcsolatban voltunk, életünk részévé vált, előtte nem is gondoltam, hogy egy gyerekorvosnak milyen nagy szerepe van egy család életében.Mindig lehetett rá számítani, szakértelmével, tudásával, támogatásával mellettünk állt és segített. Nem a körzetes gyerekorvosunk, sőt a szomszéd kerületben rendel. Történetünk a következő: Kende 3650gr egészséges csecsemőként született, anyatejes baba volt, zavartalan terhességből. 6 hetes volt, amikor azt vettem észre, hogy megy a hasa. Előtte azért naiv, tudatlan, elsőgyermekes, nincs segítségem anyaként gondolkoztam rajta, hogy a kakival telerakott pelenkák száma meddig normális.Hívtam a gyerekorvost, jöjjön ki, mert szerintem beteg a baba. Ő nem jött, javasolta, hogy homeopátiás szerekkel kezeljem(amikor megszületett Kende akkor sem jött házhoz csak a védőnő), a doktornőről köztudott volt, hogy a homeopátiát használja, abban hisz, gyógyszert indokolt esetben sem ad. Végül, amikor már leírni sem merem(több, mint 30 valahány pelust telerakott rövid időn belül)felhívtam a mentőket(Zoli külföldön). A hasmenés mellett bágyadság volt rá jellemző, más nem. Bekerültünk a László kórházba, Kendéne már csak a fején volt szúrható vénája és 1 kg fogyott a születési súlyához képest. Azt hittem a kezeim között elfogy a gyermekem, a legrosszabb forgatókönyv is lejátszódott bennem. Vírus(is) okozta. A Lászlóba aztán úgy éreztem, hogy a helyzet nem változik, mértem a babámat, számoltam a pelusok számát. Olvastam a Kismama magazin gasztroenterológus rovatát, ahol Dr. Veres Gábor válaszolt az olvasói levelekre. Írtam a barátnőmnek, hogy mindent derítsen ki erről az orvosról, másnap már időpontunk volt a Gyerekklinikára hozzá.Nagyjából kb. 10 évvel volt idősebb nálam az orvos, kedves volt, hosszan kérdezgetett és hosszan vizsgálta Kendét, vizsgálatokat írt elő. Keményen kezdtem diétázni(látványosan lefogytam), Lactase tablettát anyatejbe oldottam fel. 3 éves volt Kende, amikor fokozatosan hagytuk el a laktózmentes termékeket. Dr. Veres Gábornak is sokat köszönhetek, a covid környékén kerestem Vincével kapcsolatban, sajnos elhunyt. A kórházból hazatérve(Gyerekklinikán maradtunk, de a Lászlóba is "bérletesek"lettünk sajnos)biztos voltam benne, hogy a gyerekorvost leváltom. Ajánlották aztán J. doktornőt és már az első találkozás után tudtam, hogy jó kezekben leszünk. Bármilyen kérdésem, gondom volt, kereshettem bizalommal, ha tudott ajánlott szakembert és továbbküldött.(Karácsonyra jelképes köszönőajándékot készítek neki, többször elmondta, hogy a kekszes sütiporom, amit kapott telitalálat) Kende decemberben 16 éves lesz, 2 év és felnőtt háziorvosa lesz(mi szerencsére nem járunk orvoshoz)