Mindkét fiú jött velem a szomszédos kerület gyerekszemészetére. Kendével kb. 3 éve voltam már a Heim Pálban, zavart, hogy túl közel nézte a tévét, a könyvekbe belebújt. Akkor nem találtak semmit nála, javasolták, hogy iskolába kerülés előtt nézessem meg újra. Tavaly elmaradt, idén pótoltuk.
(Zoli első házasságában született gyerekeknek nagyon erős szemüvegük van, a fiúnak 8,5!)
Pontosan nem tudtam hol van a szemészet, megkérdeztem az utcán dolgozó embereket, mellette álltam meg:) Időpontra érkeztünk(a vizsgálat előtt kb. 3 héttel jelentkeztem be), gyorsan behívtak. Kende mindenben együttműködő volt,de Vince kijelentette, hogy nem rakja bele a vizsgáló szerkezetbe az állát, mert az fájdalommal jár.(Gyerekként sírtam a fogorvosnál, a fogamra fújt levegőtől:)ha kérdezték nem felelet. Eltakarni nem hagyta a szemét. Átküldtek egy másik szobába, az ottani idősebb doktornő könnyen megtalálta vele a hangot. Bohóckodott neki, a szoba egyik sarkából mutatott plüssüket, képeket és azokra válaszolt. Beszélgetett vele, barátságosan közelített hozzá , ezt érezte is Vinci, rögtön megnyílt nála.Kérdezte, hogy Kendének miért, mikortól véres a szeme. Szerinte kezdődő kötőhártya gyulladása van, ez másnapra beigazolódott. Kapott szemcseppet.
Egy év múlva ismét elmegyünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése