Vuk a Madách színházban

Kb. egy hónappal ezelőtt vettem a jegyeket. Szomszédasszonyom és a kislánya is eljött velünk. Vinci addig Zolival "dolgozott".
Parkolni nem tudok-ezt fel is vállalom-mindig olyan helyet keresek, ahol nagy a hely(lakótelep, bevásárlóközpont, mellékutca stb) és nem kell fizetni. Úgy döntöttük, hogy a központig autóval megyünk, ott letesszük és onnan buszozunk, villamosozunk(felháborító, hogy milyen drága a vonaljegy!)Már maga a tömegközlekedés is egy élmény az autóhoz szokott gyerekeknek.
9 után indultunk itthonról(10 után értünk oda a színházhoz), nem gondoltam volna, hogy a buszon annyi ember lesz, hogy préselődve férünk fel(pedig a reggeli csúcs már lement). Kendus fáradt volt, pedig nem ébresztettem reggel, magától kelt, mégis azt néztük, hogy mikor csukódik le a szeme(a busz ringása még hozzátett.
Kezdés előtt elmentünk mosdóba, Kende kérlelt, hogy a férfibe kísérjem....vettünk perecet(a színházi perec mindig fincsi és puha).

Az előadás hosszú volt, több,mint 1,5 órás, egy szünettel. A gyerekeknek kértünk székmagasítót, egy darabig a helyükön maradtak, aztán mindketten anya ölébe ültek.

A darab szerintem fantasztikus!Látványos(a meséből kivetítenek részleteket), nagyon-nagyon jók a zenei betétek(az első ének szövegét nehezen lehetett érteni, de utána nem volt ilyen gondunk), kiválóak a színészek. Kende nem ismerte ilyen részletesen a  történetet eddig, szerintem pont az ő korosztályának szólt. Követhető a sztori, aranyosak a jelmezek. A felnőtt Vuk zseniálisan énekelt(többiek is), Székely Józsefet soha nem láttam még színpadon, fantasztikus!Na és a macska!Ő is szuper volt!Áradozni tudok róla, óriási élmény.

Ami bosszantott az az, hogy olyan gyerekeket is elhoztak, akik abszolút nem tartoznak a célközönséghez és a hangoskodásuk folyamatosan zavart. Nem szoktam szólni, de most a határon voltam.(szólt helyettem más)
 Mögöttünk ült egy család: apa, anya és 3 csemete. A legkisebb kb. 7 hónapos(!)lehetett egy 2,5 éves körüli és egy 5 év körüli. A baba szegény folyamatosan mászott volna előre(ezért is ült az ölembe Kende), zsibongott, a 2,5 éves éhes volt, nyafogott, ráadásul a szülők nem a szélére ültek, hogy könnyebben kimehessenek legalább a babával, hanem középre(!)ott volt apa, anya. Miért nem úgy oldották meg, hogy egyikőjük kint marad?!vagy annyira akarta nézni a szülő is a Vuk-ot.

Itthon Vinci a déli alvással megvárt!Állt a konyhaablak párkányán és várt minket.