Estére Zolira hárult az altatás vagy legalábbis az, hogy a fiúkat ágyba tegye(a fürdetést megoldottam).
Semmi csajos, agyat kikapcsolós programom nem volt(már 4 éve:), szimplán egy bevásárlás zárás előtt.
Az apjuk gondolta, ha már megfürdettem őket, akkor ő nyugiba megnézi a Híradót("soha nem tudom mi történik a világban!"). Kendus sokáig képes magát lefoglalni (pl. autókkal, építéssel, színezéssel, könyvekkel), Vinci viszont állandó figyelmet igényel.
Apja, hogy pár perc csöndhöz jusson odaadta neki a telefonját(kárt nem tesz benne), de sikerült beállítania rajta az ébresztőt úgy, hogy 30 percenként éjjel 2-től riasztott minket(erős sípoló hangon).
Vinci egyébként is gyakran ébred(most a középfülgyulladásra fogom, hajlamos rá szegénykém, ezt viszont tőlem örökölte), nehezen alszik vissza. Előfordul, hogy csak felsír, cumi be és alszik vissza.
Miután letudtunk egy iszunk-pisilünk-orrot szívunk-pelust cserélünk kört és mindenki visszatért az ágyába, megszólalt a telefon ébresztője:)
Zoli kinyomta, de nem kapcsolta ki csak, akkor amikor leesett neki a tantusz, hogy jó lenne kikapcsolni, ha 2-3 órát szeretnénk aludni.
Egyébként Kendust ügyesen elaltatta(Apa mindig halandzsa mesét mond Juliskáról meg Mariskáról), de nem öltöztette pizsamába(minek bajlódjak vele, reggel úgyis átöltözik:)
Vince megvárt. Zoli mondta, hogy többször letette a fejét, de nem aludt el(ja várta a gyerek a tejet, amit kikészítettem az asztalra, apja könnyen felejt)
:) :) Ismerős, csak nálunk fordítva van. Reggel minek öltöztessük át pizsiből, úgyis otthon van :)
VálaszTörlés