Hétvége Szécsényben

Az elindulás a legnehezebb(már a pakolásban rutinom van, általában túlpakolok, mert négy évszaknak megfelelő ruhákat, cipőket, gumicsizmát rakok be).A pakolásban a fiúk is segítenek, a maguk módján.(előre nem jutok, csak hátra)

Reggel 9-re terveztem az indulást. Ember tervez.....A hét elején elromlott a riasztó aksija,miután mindenki elaludt elkezdett sípolni,aztán telefonáltak a biztonsági cégtől, hogy mi helyzet nálunk, mert nem látnak áramszünetet. Megbeszéltük, hogy reggel 8-ra itt vannak és kijavítják, amit kell 20 perc alatt. Ehhez képest reggel 9.30-kor telefonáltak, hogy nagy gond lenne, ha csak 11-re jönnének. Ennyit a szakikról. Ebéd után elindultunk.Még jó, hogy Dédi ebéddel várt.
Mindig megkérdezi, hogy mit szeretnénk enni, nekünk meg mindig az a válaszunk, hogy: húsleves, csirkepöri galuskával, ubisalival, kevert tésztás süti. Hagyományos menü, amit senki nem csinál olyan finomra, mint Ő.

Késő délután hagytuk Zolit pihenni az ifjúsági ágyon(utána 1 napig nem tudta kihúzni magát), a fiúkkal és
Keresztanyámmal tettünk egy nagy Szécsény kört(az útvonal mindig ugyanaz, nem hagytuk ki a helyi pékség frissen sütött kakaós tekercsét sem, játszóteret)Kende rollerral közlekedett(trükköket mutatott be), nem lepődtem meg azon, hogy Nógrádban jobb a burkolat minősége, mint nálunk.
Dédiről tudni kell, hogy gyűjtöget(mindent, Nők Lapjától a lisztes papírig), semmit nem dob ki.A kanapé, amin aludtunk(volna)kb. 55 éves darab. Nyikorog, csikorog, kényelmetlen, fa lábai vannak.Vinci utazóágyban aludt(volna), helyette maradt a babakocsi, a kanapé helyett a földet választottam(annyira vékonyak a falak, hogy a szomszéd összes csuklását, a helyi lakodalmat, bulit hallani lehet), Kendus maradt a kanapén(Dédi szerint az heverő)Zoli Dédi ifjúsági ágyán.
Minden nem lehet tökéletes. Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat és pihentünk(nem kellett főzni, mosni, takarítani)

Szombat délelőtt Kendus a Keresztapjával pecázott.

Már napokkal a nagy esemény előtt azzal álmodott!Felébredt éjszaka és mondta, hogy Lacival megy horgászni.
Sikerrel jártak, egy ponty(megpucolva) a fagyasztóban várja, hogy halászlét készítsek belőle.Érdemes volt kabátot is betenni, mert 18 fok volt!Kendus még így is többször mondta, hogy fázik. A víz mellett jobban érezhető volt a szél és az őszies idő.
Amíg ők horgásztak, addig mi a helyi turikban igazi kincsekre leltünk(jóval olcsóbb, mint nálunk és ugyanaz a minőség)
Szombat délután Varsányba mentünk lepényfesztiválra. A lepény(emlékeimben itt mindig finomat ettem)rossz volt(száraz, alig volt rajta feltét)Kendus a színpadon táncolt Csobot Adéllal(X. faktor, ahogy meghallják a zenét táncra perdülnek, Vini is!)

, kipróbálta a gagyi vonatot(csak ő ült rajta),
néztünk motoros kaszkadőröket.

A levegőnek köszönhetően a fiúk gyorsan elaludtak.
Itthon pedig csináltam áfonyás-szilvás lepényt,ami mindenkinek ízlett.

Vasárnap Szécsényfelfaluba voltunk hivatalosak Edina barátnőmékhez ebédre. Vadhúsiból készült a főétel(a vadat Tomi, Edina férje lőtte)isteni finom lett!A gyerekek játszottak,a felnőttek beszélgettek(mindig tudjuk ott folytatni, ahol előzőleg abbahagytuk:)
Hazafelé még Gödön megálltunk fagyizni. Dédinek hála hétfőn még tele volt a hűtő!
Annyi mindenről lehetett volna képet készíteni, de valahogy elfeledkeztem róla.