Cifra Palota

A Müpa közel van hozzánk, gyakran járunk oda gyerekrendezvényre,(a gyerekek születése előtt koncertekre, hangversenyre, színházba) ha jó az idő, akkor sétálni a parkba, játszóterezni. Valahogy mostanában vasárnapra mindig volt előre tervezett programunk, ezért kihagytuk az ingyenes, színvonalas Cifra Palotát. Eredetileg a múlt vasárnap Holnemvolt parkba mentünk volna keresztszülőkkel,

azt olvastam, hogy télre bezár, ezért újraterveztünk és mentünk Cifra Palotába.

A Kerekítő itt egyik fiút sem kötötte le(lehet, hogy a tömeg miatt), a könyvtárba, ahová járunk családias, baráti a légkör, mindenki ismer mindenkit.
Zenével, szolfézsal kapcsolatos játékok is voltak, de inkább kisiskolásoknak valók. Szólamokat, zenét kellett felismerni, ezt is kihagytuk. A felső emeleten belelendültek a fiúk, itt már az ovis és a kisebbeknek szóló sarkok/foglalkozások várták őket.
Kendus festett, kapott kötényt,

többféle ecset közül választhatott és egy speciális lapra(régi mosható tapétához hasonlít)alkotott. Közben próbáltam a babakocsiban altatni Vincét, de annyi újdonság és érdekesebb dolog volt, mint az alvás, ezért kb. 15 perc után feladtam és szabadjára engedtem.

4 felnőtt volt 2 gyerekre. Vini mindenhová odamászott, szétnézett és rövid időn belül lelépett: csörgőzött, elment a bábos lányhoz, mesekönyvet nézett, éneklős részlegen is járt.
Kendus a festés után a diavetítésnél leragadt,

3 mesét végighallgatott, ami közül csak egy a Misi Mókus nincs meg nekünk itthon. Találkoztunk ismerősökkel és ovistárssal is.

Ebédelni a Müpában lévő Bohém étterembe mentünk. Ajánlottam a többieknek, réges rég (amikor ott ettünk, még Kendus születése előtt jó volt a kaja,úgy emlékeztem)Kedves volt a pincér, összetolt asztalt nekünk, hozott etetőszéket, langyos colát:), szívószálat, de az étlapon 3 főétel szerepelt(egyik sem gyerekbarát és Dalma nem ehette azokat)és drágák voltak. Ittunk és továbbmentünk a Ludwig múzeum pizzériájába, ahol zsíros, ócska pizzát ettünk(de akkora már mindenki éhes volt)és megettük. Utána Vini bealudt.

Göndör fürtjeit mindenhol megdicsérik, itt is egy nő rácsodálkozott(biztos nem látott még göndör hajú fiút), kérdezi, hogy az Apukája göndör, mutatom Zolit, mondom nem, én, az Anyukája vagyok göndör, csak kiszárítom, ja...)

Müpában van a Vince kiadó könyvesboltja, jobbnál-jobb könyveket árulnak, és olyan ritkaságokat,mint Vackoros hűtőmágnest, népmesés képeslapot, különleges szakácskönyveket.
Boldog vagyok, hogy mindkét gyermekem könyvmoly, az izgága másodszülöttem is elvan egy képeskönyvvel akár 15 percet is. Kendus becsalta Lacikát a könyvesboltba, hogy nézzen szét(azzal a hátsó szándékkal, hogy vetett magának ezt-azt), alaposan körülnéztek és kijöttek(Kendus hisztizett egy sort, hogy végül nem kapott könyvet)
Zárásként volt tánctanítás, énektanítás. Két csajszi a következőket énekelte: OLÉ-OLÉ-OLÉ, de ezt előadták lassan, gyorsan, hangosan, halkan, dörmögve, 5 perc után már a fülembe mászott a dallam
Azok a gyerekek, akik a játékokon részt vettek és pontokat gyűjtöttek a rendezvény végén sorsoláson vettek részt, értékes nyereményeket sorsoltak ki. Volt drámajáték, interaktív színház, táncolás.
Nagyon jól éreztük magunkat!
12 körül érezhetően megcsappant a gyereksereg, 10-kor kezdődik, szerintem ideálisabb lenne, ha a gyerekrendezvényeket 9-kor kezdenék. Nem ismerek olyan gyereket, aki későn ébredne.