Fiúk nélkül

leléptünk moziba.
Kincseinket Roni vigyázó szemeire, kezeire bíztuk.
Nem volt konkrétum, hogy mit szeretnénk nézni, inkább az dominált, hogy délután 15-kor mit vetítenek.(Kamuzsaru c filmet néztük, egyszer megnézhető), ketten voltunk pár órát, ami mindkettőnknek jól esett.
Mielőtt beültünk volna a moziba, ettünk egy gyorsat. Kérdezi Zoli, hová üljünk?Válaszom: gyerekesek mellé. Benéztünk egy-két üzletbe, de a fiús részlegnél mindig leragadtam, bementünk egy könyvesboltba a lábam automatikusan a gyerekirodalomhoz vitt. Hazafelé vettünk kaját, Kendusnak Paulát, Vincének lazacot.
20-30 percenként azért ránézek a telefonomra, kétszer felhívom Ronit, 18 körül már mondta, hogy Vini random ordít, húzzunk bele. Zoli néhány közlekedési szabályt áthágva villámgyorsan hazarepített engem(őt még hívta a munkája)
Pár óra nélkülük, de csak ők jártak az eszembe.