Várgesztesen kirándultunk

Terveztünk egy túrát Tamásékkal, Ilcsiékkel a Szuha völgyébe(én még soha nem voltam és állítólag gyönyörű), de az időjárás keresztbe húzta a terveinket.
Lett helyette, pár nappal később várgesztesi kiruccanás.
Tamásék jöttek Pannonhalmáról, Ilcsiék és mi is Pestről. Mi két fiúval, a többiek három gyerekkel.
Előző nap utánanéztem Várgesztesnek(elsőre az ugrott be, hogy valamelyik kuponos oldalon régebben a várgesztesi villaparkba lehetett kedvezményesen szállást venni:), olvastam, hogy a vár felújítás alatt(ami tulajdonképpen csak egy várfal), de körbejárható.

Belőttük, hogy 12 körül ott a faluban találkozunk, Pesttől 70km-re van, erre mondja Zoli, hogy nekünk 1,5 óra 70 km. Na jó, ő a sofőr. Elindultunk 10-kor, odaértünk 12 után!
Nem pályán mentünk, többször megálltunk enni-inni-pisilni-pelust cserélni-cumit keresni(állandóan kidobja Vini a cumit, aztán sír utána, mindig van tartalék a táskámba, de azt is elrepíti)
A fene tudja, hogy de Tatabányán gyár mellett lyukadtunk ki, mellette ki szolgálati házak, ember nem volt az úton. Mentünk-mentünk, találtunk egy nénikét(messziről látszott, hogy valami nincs rendben vele), de Zoli hajthatatlan volt, majd a néni megmondja nekünk a tutit, merre menjünk.(Mellesleg volt nálunk térkép, de a sofőr szerint Tatabányáról Várgesztesre földút vezet...hm)A néni egy bottal ingázott(vagy valami hasonlót művelt)azt mondta szó szerint: "Arra menjünk Várgesztesre, amerre testszik!"Második mondta:"menjenek be a Lidibe ott biztos tudják, merre van!"
Itt már annyira röhögtem(sírtam), hogy a fekete festék lefolyt a szememről.
Tovább mentünk, temetőhöz értünk. Két idősebb párt szólítottunk meg, ők nem tudják Szécsényből, Nógrádból jöttek(ááá, tényleg, én is!), de a bácsi(aki mellettük)áll, biztos tudja merre van Várgesztes!
Megkérdeztük a bácsit, aki ránézésre közel volt a 100 évhez, nem hallott, nem látott.
Eljutottunk egy Tescóhoz(mondom az uramnak, közel vagyunk a tűzhöz, itt biztos tudni fogják)és igazam is lett. Itt kaptunk érdemben útbaigazítást.
Ha már ott voltunk, rájöttem, hogy nekem egy harisnyára van szükségem a gatya alá, mert megfagyok. Kaptam az alkalmon és vettem egy termós cicanacit(Zoli meg a haját tépte, nem tudta, hol vagyok már -kellett volna egy pulcsit is venni hozzá,de nem volt nálam pénz-, a fiúk persze nem aludtak)

Várgesztesre nagyjából mindhárom csapat egyszerre érkezett.
Körbejártuk a várfalat, a fiúk és Mira(a csapat egyetlen lány gyermeke)szaladgáltak. A legkisebb fiú Ábel volt, karácsonykor lesz 1 éves.

 Tamás tűzet rakott, Zoli fát gyűjtött, Szabi szalonnát , kenyeret, almát vett, Ilcsi pillecukrot hozott, nyársaltunk.

Kendusnak(is) nagy élmény volt!

Azóta is emlegetjük, hogy milyen finom zsíros kenyeret és sült almát ettünk!Kendusnak hideg volt a kulacsban a víz, közel raktam a tűzhöz-aztán a nagy beszélgetésben elfeledkeztem róla- Tamás szólt, hogy olvad a kulacsom:)Kendus hempergett, vetődött a vizes talajon, a kocsiban már csak harisnya és pulcsi volt rajta, teljesen átázott a ruhája.
Vince 3,5 órát aludt a babakocsiban!

Ezek után nem hiszik el nekem, ha azt mondom, hogy nem alszik!Hazafelé indultunk, amikor kinyitotta a szemét!Mondták is, hogy meglesz ennek még a böjtje!

Éjszaka virrasztottunk.
Nagyon jól éreztük magunkat!Érdemes elmenni a várhoz, alatt tűzrakó helyek vannak és óriási sík terület, ahol lehet focizni, sárkányt eregetni, futkározni, piknikezni.