Apró lábak tornája utoljára

Még friss élményként írok a mai utolsó tornánkról. Múlt héten torna után két kisgyerekkel és szüleikkel ott maradtunk a parkban, dumcsizni, a gyerekek motoroztak, szaladgáltak. Kendus jól elfáradt.
Ma már bevittük a terem elé a futóbicót, ha vége lesz a foglalkozásnak, akkor megint megyünk a parkba(Marci is így gondolta, ők is motorral érkeztek)

Kendus úgy gondolta, hogy beviszi a terembe a bicót, kicsit hisztizett, de megértette, hogy a bicónak nem a parkettás teremben a helye. Aztán többször bement és kijött, utoljára sírva jött ki, hogy menjek be a tornára.(Közben Orsi néni hangosan megjegyezte, hogy a Kendus "ilyen" gyerek, ki-be rohangál...pedig nem jött ki soha, ja és Kendőnek szólította egyszer, ami emberi tévedésnek sem tudható be, mert ilyen fiú név nincs...)

Bementem, óriási könnycseppek hullottak az arcán, szorította a kezem, csak velem akart futni.
Időközben megjött a kislány, akit kedvel, de ő is szorította az anyukája kezét és nem vett részt a tornán(legalábbis addig nem még bent voltunk)
Aztán volt egy pont, amikor azt mondta Kendus, hogy menjünk haza. Mi kijöttünk, kint bicózott, játszótereztünk és kifelé jövet mondta, hogy ő nem akar többet tornára jönni Orsi nénihez.
(Nem tudom, hogy mi történhetett bent, amikor nem voltam ott, de elfogulatlanság nélkül állíthatom, hogy a fiam egy kedves, közvetlen, mosolygós gyerek)Lehet,(biztos) hogy valamit megérzett Orsi nénin, lehet, hogy Orsi néni nem dicsérte őt(elég katonás a stílusa), sőt inkább leszidta, ha nem jól végezte a feladatot. (talán ezzel szidással akart motiválni, jó kis pedagógia...)

Amikor először mentünk, akkor kapott Kendus matricát, azóta nem. Pedig mennyire várta....mindig azt mondta, hogy azért nem kapnak a gyerekek matricát, mert a kocsiban felejtette.
Nem sikerült megtalálni közte és Kende között a közös hangot.
Volt, hogy behívott Orsi néni, hogy nem bír Kendével(pedig óvónő), piszkálja a lányokat.Hiszek abban, hogy a dicsérettel, sikerélménnyel rengeteg mindent el lehet érni. Szegénykémet valószínű, soha nem részesítette elismerésben(pedig tudom, hogy futásban(is) tényleg jó!és csapatember!)

Egyszer megjegyezte Orsi néni nekem a torna végén, hogy Kendus nem tud a feladatra koncentrálni....hm...még 2,5 éves sincs!és azt gondolom(tőlem okosabbak is), hogy ebben az életkorban nem egy adott feladatra kell koncentrálni a gyereknek 45 percen keresztül, hanem játékok segítségével a figyelmét lekötni.
Így alakult, annyiban sajnálom az egészet, hogy Kendust jól megsiratta. A mai napra a jegyszedő néni visszaadta a foglalkozás árát!!