A héten megkapta Kende az első meleg, bélelt bakancsát. Vince örökli, egy-két kivételtél eltekintve.
Ha elég figyelmes lennék, akkor megvehettem volna a hó elején, amikor a bevásárlóközpont rendszeresen akciózik, de akkor még plusz 15 fokban fel sem merült bennem, hogy egyszer még tél is lesz.
Supináltat hord a lúdtalp, befelé dőlő bokák miatt. Egy évben egyet felírnak neki tb alapon, idén egy őszi(félig zárt , fekete szandál volt), a többit már támogatás nélkül vesszük meg. Szamos, Salus, Bama, Richter a bevált márkák. Ezek nem olcsó darabok, de kell(inkább megspórolom a ruhán)Közben egy bélelt gumicsizma/hótaposó és egy váltás téli csizma is szükséges, plusz a bentik. Kész anyagi csőd.
Ahogy bejött a nyálkás, trutyis idő az osztályfőnök is kért benti szandált. Kende két nap múltán sem tudott egyet sem felmutatni(harmadik nap lett időnk este megvenni, ehhez már ő is kell), rákérdezett B. bácsi. Kende válasza:"Nincs otthon a méretemben!"
Az a helyzet, hogy akkorát nőtt a lába(meg mindene), hogy két számot ki is hagyott. 31-es volt az utolsó nyári szandi, most 34-est vett az Apja. Ovi, suli után tudunk bevásárolni. Pénteken az urológiai beavatkozás miatt 13.30-ra ment érte Zoli, utána ügyesen a két fiú megoldotta a szandál vásárlást.
Szokta mondani, hogy fáj a lába. Biztos a hirtelen növés miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése