Összes oldalmegjelenítés

2018. november 11., vasárnap

Halloween buli

Az ovis halloween bulit kifejezetten utálom. Hogy miért?
Délután 17-kor töménytelen cukorkát(kemény, töltött, töltetlen, olvadós..)és csokit eszik meg a gyerek, péntek délután teljesen elfáradt(ki nem?), szülőkkel, testvérekkel együtt benyomulunk a csoportszobába, ahol mindenki kiabál, üvölt vagy sír.
Hét elején még úgy tűnt, hogy Zoli nem lesz itthon. Roni ment volna kezdésre az oviba, később Kendével csatlakoztam volna. Csütörtökön már tudtuk, hogy Zolival közösen megyünk a party kezdetére, a tökfaragást férfira bízom:)ezért én leléptem az iskolásért.
Több zacskó cukorkával készültünk, az egyik állomáson a dadus elkért egyet a közösbe, a célbadobásnál a másik dadus a többit(vagyis az összeset), ott maradtunk cukorka nélkül, ami akkor esett le, amikor a gyerekek verset mondtak és cukorkát kértek. Kicsit lecsüggedt a szájuk, amikor azt mondtam, hogy nincs semmim, Vince sírva fakadt. Ezt hallotta a dadus(aki az összeset elkérte)és megszánt minket:)
A ovivezető irodájában is egy állomást alakítottak ki: itt befőttesüvegből, halloween szalvétából mécsestartót készítettek(nálunk apuka). Miután besötétedett kint kincskeresés zajlott(a gyerek kezében mécsessel, féltettem Vince szuper macis kabátját), mindenkinek egy kincs járt. Mi két gyerekkel voltunk, a kisebbik nehezen értette meg, hogy ha egynél több édességet talál, az már nem az övé. Utána percenként sírta el magát, lámpás felvonulásra már nem emlékszem.
Örülök neki, hogy csak egy évben egy ilyen buli van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése