November 12-től van az oviban új logopédus.
Vince szakvéleménye alapján minimum heti két logopédiai fejlesztés van előírva.
Először azt hittem, hogy Vince csak tréfál, amikor azt mondja, hogy nem aludt a többiekkel, nem hallgatott mesét, mert M. néni, akkor vitte ki őt fejlesztésre. Délután kutyafuttában rákérdeztem az óvónéninél, ő is megerősítette Vincét, hogy 12.30-kor jött érte(ebédről mégse vigye már el).
Az, hogy egy fáradt, kajakómás, nyűgös gyereknek mennyire hatékony, mennyire eredményes 12.30-tól egy "intenzív"logopédiai óra, arról megvan a véleményem. Főleg, egy SNI-s gyerkőcnek, akinek ráadásul a napirend is nagyon fontos, egyfajta biztonságot nyújt. Az élőszavas mesehallgatás nagy pártolója vagyok(Boldizsár Ildikó meseterapeuta szakmai előadásán ittam a szavait), hogy ez mennyire fontos egy beszédhibás, beszédértési gondokkal küzdő gyereknél vitathatatlan.
Írásban kértem a logopédust, hogy alvásidőben ne vigye semmilyen fejlesztésre Vincét, mert eredménytelen és haszontalan lesz, nem éri el célját(akkor meg minek?)
Válaszként beragasztotta Vince szekrényébe, hogy ő 12.30-14.00 ig tartózkodik hetente kétszer az oviba. Utánanéztem az ovi pedagógiai programjának javasolt napirendjébe(12-től ebéd és alvás. Erre is hivatkoztam).
Beszéltem ma telefonon az utazó gyógypedagógiai hálózat vezetőjével. Tényleg mindent megértek: nincs szakember, sok a papíros gyerek. Most megfogalmaztam, hogy ha alvás időben van a fejlesztés(engem nem vigasztal, hogy más gyereket is akkor visznek foglalkozásra), akkor elzárkózom előle. Nyugodt, kipihent gyerekkel sokkal többet el lehet érni(kevesebb idő alatt akár), mint egy olyannal, aki a meséhez és az alváshoz szokott ebéd után.
Számomra az lenne a logikus, ha csinálunk valamit, akkor azt jól csináljuk és eredményesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése