Dzsungel könyve a Pesti színházban

Anya-nagyfia programot szerveztem vasárnap délutánra. Színházba jártunk!
Augusztus 20.-án Zolival volt moziban(Eliott a sárkány c. filmet nézték meg), most a vasárnap délutánt Kende velem töltötte. A családi programokon túl csinálunk Anya-fia(i), Apa-fia(i) délutánokat is.

Az egész 'Dzsungel könyve'onnan jött, hogy veszekedtek egymással, aztán elkezdtem énekelni a nagy pofonofon dalt, annyira bejött nekik, hogy abbahagyták a bunyót és a  darab szövegeit többször meghallgattuk a youtube-n. Egyébként nagy rajongója vagyok Gesztinek és Désnek is, bármihez hozzáfognak, nálam nyerők., Gesztesi szövegeit imádom.
Zoli szokta a fiúktól kérdezni utazás közben , ha visítanak, hogy akarnak-e Maugli jelöltek lenni?
A színházba metróval mentünk, kocsihoz szokott gyereknek már maga a tömegközlekedés is szenzáció(ahogy a jegyvásárlás automatából is).
17. sorba tudtam már csak jegyet venni, ami leghátul volt(talán 20 soros a nézőtér), miután elfoglaltuk a helyünket, jutott eszembe, hogy kérhetnék ülésmagasítót(középen ültünk), Kende azt mondta, anélkül is jól látja a színpadot. Iskolás korúaknak, pontosan 10 év felettieknek javasolják a darabot, a közönségen végignézve, ez látszott is, hosszú kb. 2,5 órás az előadás, egy szünettel. 1000 előadás ment le eddig a Pesti színházban!
 Kendus ismeri a történetet, a dalokat itthon hallgatjuk, egy-két kérdése volt előadás közben, pl:
"Az igazi tűz?"
"Az igazi fegyver?"
"Most már megnőtt Maugli?"
Zavaró volt, hogy folyamatosan dumáltak mellettünk/előttünk/hátunk mögött. Végig valaki azt mondogatta, hogy "pszt!!"
Előadás végén feltűnt neki, hogy az őzike és Balu nem jött ki a tapsra.

Vannak benne félelmetes részek, pl., amikor a farkasok jönnek a színpadra, emberek vadászatra indulnak. Szomorú jelenet, amikor meghal Balu(egyik legszebb dal ekkor hangzik el: Amíg őriz a szemed című), Kendus nehezen rakta össze, hogy nem jött elő az előadás végén meghajolni Reviczky Gábor. Az ő hangja lehangoló, alig lehetett érteni, mit énekel, elharapta a szó végeket, olyan volt, mintha már nagyon unná a dolgot, mintha belefásult. Kútvölgyi Erzsébet nem játszott a darabban-anno én vele láttam-ő hiányzott.

Szilvásgombóc

Minden augusztus utolsó szombatján van Kétbodonyban Gombócfesztivál. Tavaly nem tudtunk elmenni, mert Kendus a Lászlóban gyógyult, de előtte voltunk és nagyon jól éreztük magunkat, ráadásul most az idő  csodálatos volt.
Kétbodony a Cserhát lábánál fekszik, egy kis nógrádi gyöngyszem, mint ahogy a környékbeli falvak is.

Reggel lassan készültünk el, nehéz és sűrű volt a hét, még elmentem piacra, olyan 10.30 körül indultunk. Gondoltam, hogy ideális időpont az indulásra, majd csend lesz a kocsiban, mert kidőlnek.(Kende hétköznap 5.30-kor ébredt, délután egy alkalommal aludt), hát nem lett igazam. Helyette közéjük kellett ülnöm, mert Vinci kikötötte magát, ordított, lefeküdt a lábtörlőre, kitépte a tesója kezéből a könyvet, az ajtót próbálta nyitogatni(gyorsan rájött, hogy le van zárva), aztán az ablakhoz nyúlt...Végül hátra ültem az ölembe vettem, simogattam, nem aludt el, nyitott szemmel pihent.

Ebéd időre érkeztünk meg, megváltottuk a szilvásgombóc jegyünket. Zoli valamiért bográcsgulyásra volt rákattanva(mindig más kell neki, mint ami van:), bablevest vett magának, amiben elmondása alapján kemény volt a bab.
Mi a fiúkkal mákos, diós, prézlis gombócot ettünk és ajándékként kaptunk nudlit is a tányérunkra. 600 forint volt egy nagy adag gombóc, szerintem ez nagyon baráti ár, 300 a kóstoló jegy.
Több környékbeli település sátor alá áll és a legtöbben népviseletben gyúrják a finomságokat, nem irigyeltem őket a 32 fokos kánikulában főzni. Ott helyben készült minden(ott főzik, gyúrják), a legtöbb szilva Kétbodonyból való.
Kaja után felpörögtek a gyerekek, hol az egyik ordított, hol a másik. Csak az ő hangjukat lehetett hallani. Gyönyörű kézműves portékákat árultak, kaptam egy üveg fülbevalót(csüngő, kék-sárga)és egy papírtáskát. Nem olyan ajándéktáskaféle papírtáskát, hanem női válltáskát, ami újrahasznosított papírból készült, rögtön kiszúrtam magamnak, kétszer elsétáltam előtte, de a szemem rajta maradt, harmadszorra pénzzel mentem vissza:)(WAM Designon szoktak hasonlót árulni)
Az eladó a tartósságáról annyit mondott, hogy az övé 2 éve megvan, rendszeresen használja, a lényeg, hogy víz ne érje. Az enyém ehhez képest 5 perc után megadta magát, beletettem Kendus sapkáját és egy 0,5 literes vizet, aztán leszakadt. Visszavittem, kapok helyette egy másikat, remélem egy strapásabbat.

Volt ugrálóvár, népi játékok, óriás trambulin, agyagozás, állatkertezés, a színpadon folyamatosan műsor, ékszerkészítés, pólófestés és még sok minden.
Az ugrálóvár, mint a legtöbb programlehetőség ingyen volt. Annyi bibivel, hogy a tűzőnapon ugráltak a gyerekek, az enyémek a sapkát nem tűrik a fejükön, velem ellentétben.(Volt aki megjegyezte, hogy piknikezősre vettem a figurát)Sokadik felszólítás után sem jöttek ki az ugrálóból, pedig vörös volt a fejük és csurgott róluk a víz. Zoli egy jó pillanatban benyúlt értük és kihozta őket.
Kendus levegőre száradó anyagból készített medált nyakláncra. Szív alakút magának. Ott maradt egy népművelő hölggyel, ő segített neki, amíg mi külön utakon voltunk. Mire visszamentünk készített egy lovas medált a tesójának is. A hölgy mondta, hogy ez milyen ritka. Kedvesen elmesélte, hogy az öccse szereti a lovakat és készíteni neki egyet meglepetésnek.
Elmentünk a falu mini állatkertjébe, a bejárattól Vinci rögtön a lovakhoz rohant, mindenki csak lesett, mint a szélvész. Úgy szóltak utána, hogy ne nyúljon be hozzájuk. A fáradság látható és hallható jelei már ott próbára tettek minket.....Kende összeveszett egy idős bácsival, hogy neki milyen páva toll KELL és MENNYI, lehetőségként felajánlották, hogy választhatnak 1-1 darabot...Kende örömmel kergette a tyúkokat, Vince állatürüléket szedett fel a kezével....
Visszamentünk a színpad elé, leültünk a fűbe, egy fiúbanda játszott gyerekszámokat is, Vinci külön ült tőlünk, csak azt vettem észre, hogy dől. Mondom az Apjának, szerintem elaludt. A hangfalak előtt..

Idén nem nyertünk semmit a tombolán, pedig olyan jó díjak voltak: wellness hétvége, vacsora, szálláshely....na majd legközelebb. Vacsorára is hoztunk haza gombócot, isteni!
Itthon felejtettem a fényképezőgépem.

Tapasztalat, közvéleménykutatás

Ha van valakinek, a következő kérdéseimmel kapcsolatban tapasztalata, véleménye és nem rejti véka alá, akkor kérem ossza meg velem:)

1. Nem beszélő gyermek(a mi esetünkben megkésett beszédfejlődésű)idegennyelvi környezetben. Hátráltatja vagy elősegíti a beszéd beindulását(függetlenül attól, hogy ez magyarul vagy idegennyelven indul be)?

2. Testvérek egy ovis csoportban(persze tudom, hogy ez nagyon egyéni, függ a gyerekek habitusától, egymással való kapcsolatuktól)minden véleményre, tapasztalatra kíváncsi vagyok, minden érdekel:)

Nem, nem költözünk. Kendus angol csoportba jár, ide vinnénk Vincét is.

Kendeszáj

Reggel kérdezi, hogy  maradok megint bent velük az oviban.
Miért maradjak?Te már nagycsoportos vagy!
Azért maradj, mert féltékeny vagyok!
Kire és miért?
Tudod, olyan félénk vagyok.

Első nap az óvodában

Hétfőtől Vinci ovis lett!Kende elkezdte a nagycsoportot.
Hihetetlen milyen gyorsan eltelt ez a három év, pedig most született. Újabban kérik, hogy vegyünk le a könyvespolcról fényképalbumot, azt nézegetik. Ilyenkor én is belelapozok és feltűnik, hogy tavalyhoz képest mennyit nőttek, változtak.
Vinci nagyon várta már az ovit, vettem neki ágyneműt, belerajzoltam a jelét, kivasaltam, aztán leterítette az ágyra és betakarta magát. Egyedi ovis zsákot, tornazsákot kapott, Meskáról rendeltem, szerintem gyönyörű!

Ez a hét tulajdonképpen a beszoktatásról szól, szeptember elsején tudnak csak ott aludni, mert nincs ebédjük, nekem elkezdődött a munka, logisztikázni kell rendesen.

Vinci boldogan ment be a csoportszobába, rögtön kérte, hogy vegyem le a pénztárgépet a polcról, építőkockázott a többi gyerekkel. Ellenben Kendusnak nagyon nem akarózott belépni a csoportszobába, az Apja és én is segítettünk neki, mert elszaladt. Mára már más a helyzet, ott szeretne aludni, mert ahogy mondja, "olyan jó hely az ovi, mindig tanulunk franciául":)
(Ami angol)

Reggeli indulás az oviba

Kende vitt magával egy könyvet, leült egy asztalhoz és azt lapozgatta, szeretett volna rajzolni, de nem mert papírt kérni, megvárta, hogy átmenjek Vincitől és kérjek neki én. Miután bejött a kis barátja, onnantól kezdve nem volt baj. Tízóraira sárgadinnyét evett, amit itthon semmilyen körülmények között nem vesz a szájához, de ott jóízűen falatozott.
Vinci leült a többiekkel tízóraizni, de, amíg nem került gyümölcs a tányérjába, addig borogatta.

Őszibarackot nem fogadta el, pedig ő itthon megeszi, de ott fel volt vágva, talán azért választotta helyette az almát. Abból viszont legalább ötször vett(ami kb. egy kis almának felel meg, mert gerezdekre van vágva)Vizet kaptak, de ő észrevette az óvónő gyümölcslevét és azt mutatta, hogy azt szeretné, nem értette meg, hogy ő miért csak vizet kap. Ma vittünk be görögdinnyét, Vinci imádja, Kendusék csoportjába pedig ananászt.
Egy alkalommal lazán kisétált a csoportszobából, pisilni nem akart elmenni. Előző este azt álmodtam, hogy bekakilt...reggel mesélem Zolinak, hát a bekakilástól tartok. Mondtam az óvónőnek, hogy előfordul, figyelni kell rá. Annyiszor kérleltem, hogy jöjjön pisilni, már az agyára mentem, végül észrevette az óvónő, hogy kérlelem és elvitte őt. Rengeteget pisilt.
Amikor átmentem a másik csoportba Kendushoz észre se vette, nem tűnt neki fel, teljesen belefeledkezett a játékba. Leült a rajzolós asztalhoz is, ollót vett a kezébe, vágott, rajzolt. Kevesen voltak a csoportba, kb. 11 gyerek, rögtön megtanulták Vinci nevét. Olyan boldog lennék, ha szeretne oviba járni!
Ma Zoli vitte őket, volt sírás-rívás. Hétfőn kérte az óvónő, hogy ne 8-ra menjünk, hanem 8.30-re, hogy jobban kibírja a tízóráig, éhes volt, mondta mindenkinek, hogy nyam-nyam és persze mutatta hozzá a kacsacsőrt. 8.30-ra mentek, de kérte az óvónő, hogy 9.30-ra menjen érte Zoli, nem is értem miért, pedig Vinci nagyon szeretett volna udvarra menni. Ja és jövő hét hétfőn nevelés nélküli munkanap....

Vasalásról, Muzsika Hangjáról, Nyugalomról

Sokan a legutálatosabb háztartási munkának a vasalást gondolják, abba a kis csoportba tartozom, akik viszont szeretik, na nem rajongásig.Nem vasalok mindent, csak a legszükségesebbeket,(gondosan, alaposan teregetek) ahhoz is tartom magam, hogy a héten egyszer veszem elő a vasalatlan ruhák kosarát(kánikulában felejtős).

Vasalás alatt lehet beszélgetni, sorozatot nézni, gyerekkel találós kérdéseset játszani....Vasalás közben mindig eszembe jut az, akinek a ruháját vasalom és az mindig jó érzéssel tölt el. Zoli nem hord inget a mindennapokban, néhány pólója kiált vasaló után, a gyerekek ruhái és nekem egy-két szoknya, blúz.
Egy időben mindig akkor vasaltam, amikor a fiúk aludtak. Kendus már ritkán alszik ebéd után, de a csendes pihenő rá is vonatkozik, tévé csak az ő szobájukban van, némaságban nem akartam lenni, ezért úgy döntöttem, hogy a délután egy kisebb részét töltöm vasalással, keresek a tévében olyan műsort, ami a gyerekeknek is érdekes lehet. Kellemest a hasznossal.

Megtaláltam a Muzsika hangját. Gyerekkoromban többször láttam és még ma is kívülről tudom az egyik dalát. A történet mai szemmel elcsépelt és a színészek sem a legjobbak, de Vinit teljesen lekötötte. Tátott szájjal ült egy helyben, ami nem jellemző rá és a zenei részeknél felállt táncolt egyet és visszaült az ágyra. A mesék kb. 5-10 percig kötik le, volt időszak, amikor végignézett egy rövidebb mesét, de már a múlté. A Muzsika hangja pedig nem 10 perc, voltak reklámok, akkor evett-ivott-pisilt, ahogy folytatódott a film, újból nézte.

Most tűnt csak fel, hogy a filmben milyen szép antik bútorok vannak!Ehhez is érni kell.
Kendust nem igazán érdekelte, folyton azt mondogatta, hogy kapcsoljuk már át. Egy ideje azt mondja, hogy olyan iskolába szeretne menni, ahol megtanítják neki, hogyan kell házat építeni.
Rákapott az Animal Planeten lévő Házak a fa tetején c. sorozatra, érdekes!

Vendégségben Ziáéknál

Ebben a hónapban eljutottunk mindkét gimis barátnőmhöz. Ilyen még nem fordult elő, a nyár utolsó időszaka a vendégségbe járásról és a vendégek fogadásáról szól. Aztán kezdődik a szeptember, egy teljesen új életszakasszal: a fiúk oviba mennek, Vinci kezdi, Kendusnak utolsó év, én elkezdek dolgozni. Az eleje nem lesz egyszerű, amíg bele nem rázódunk, aztán menni fog, mint a karikacsapás.

Gyönyörű, napsütéses időben mentünk Vácra. A gyerekek kint az udvaron és bent is hancúroztak, sokat viháncoltak, nevetgéltek. Vinci legutóbb elég katonásan bánt Fannival, most simogatta, játszott vele. Vinci idegrendszere sokat ért a nyáron, látványosan fejlődött több mindenben. Kendus is abszolút partnernek tekintette Fannit, aki 18 hónapos. Mondta neki kincskeresésnél, hogy csukja be a szemét(nem értette, de megmutatta neki)vagy számoljon hangosan tízig:)
Vinci otthonosan mozgott náluk, megmutattam hol találja a wc-t, aztán többször ment egyedül is!Nagyon ügyes volt. Kiszolgálta magát, ha éhes vagy, ha szomjas volt!(Ebből a szempontból sokkal önállóbb, mint a bátyja)Egyszer többet öntött magának a kelleténél, akkor kiment a szőnyegre.
Ajándékba mágikus homokot vittünk, rögtön kipróbálták a gyerekek. Került a szőnyegre, kőre is belőle!

Fanninak van egy kb. 2 méter hosszú plüss kukaca, azzal szórakoztak a gyerekek, egészen addig, amíg el nem szédültek.

A nappaliba kitett utazóágyon erősítéseket, hasizomgyakorlatokat mutattak be:)

Kendusnak már nagyon hiányzik-látszik rajta- a kortárs játszótárs, hosszú a nyári szünet, a kicsikkel is jól elvan, igyekszem, de nem tudok minden hétre vele egykorú pajtit szerezni.
Az udvaron hintáztak, egyensúlyozósat játszottak. Vini ebéd után alig aludt, nem látszik rajta a fáradság, de egy idő után elkezd visítani. Innen tudjuk, hogy lépnünk kell.

Aeropark

Négyesben most voltunk először a Reptéri Emlékparkba. Hiába van hozzánk viszonylag közel, legutóbb, akkor jártunk ott, amikor Vinci olyan 37 hetes lehetett pocakban. Emlékszem, hogy Lacikáékat vittük ki a reptérre és úgy váltunk el, ha hazajönnek, akkor már látni fogják a kis húsgombócot(nem így lett)
Ha már nem utazunk repülővel, akkor elmegyünk az Aeroparkba.

A legutóbbi ottlétünkkor még nem volt kiállítva ennyi gép, nem volt szimulátor, nem volt helikopter. Ja és persze büfé sem:) A parknál ült egy bácsika kempingszéken, tőle lehetett kérdezni. Most teljesen más volt a helyzet.
Vincit az érdekli, amit megfoghat, kipróbálhat, amibe beülhet.

A legtöbb gép pilótafülkéje előtt üvegajtó, ami le van zárva, egybe beengedett az egyik ott dolgozó, de mondta, hogy ne nyúljon semmihez se a gyerek. Erre mondtam, hogy fiam, mindent a szemnek, semmit a kéznek. Muzeális darab, vigyázzunk rá. Helyette felkínálta azt a kiállított repülőt, ami gyerekbarát: be lehet ülni a kormány mögé, a karokat lehet mozgatni, kapcsolgatni.

Ott elég rendesen beszorult a levegő, hiába volt középen nyitva az ajtó. Vincit nem zavarta, hogy folyik róla a víz, szó szerint, csak azt láttuk oldalról, hogy a fejéről csíkokba dől az izzadság.

A fiúknak az is nagyon tetszett, hogy fel kell lépcsőzni a gépekhez. Mindegyik gép irtó büdös belülről és laharcolt állapotban van. Az egyik Malév gépnél láttuk, hogy még Nairobiba is repült....hát a mostani kinézete nem volt bizalomgerjesztő. Az akkori állapotoknak megfelelt.
A büfé előtt egy kisebb leszállópályát festettek fel az aszfaltra. A park tele van lyukakkal, sok ürge él ott(olvastam, hogy számuk drasztikusan fogy), hiába hívtuk fel a gyerekek figyelmét, minden harmadik lépésben estek egyet. Tipikusan azok közé tartoznak, akik előre mennek és oldalra néznek.

Több család várt arra, hogy a szimulátort kipróbálhassa. Amíg sorban ültünk, addig Vinci hisztizett egy sort. Cukorkát akart, aztán jégkrémet. A cukorkát(Mentos gyümölcsös)megkapta, de Kendusnak nem akart belőle adni, az csak az övé gondolta....Gyorsan eltüntették a cukrokat, aztán jött a hiszti a jégkrémért. Miután beléptünk a sötét szimulátorkocsiba Vini meggondolta magát, ő inkább kint maradt az Apjával és jégkrémezett. Aztán a jégkrém felénél gondolta azt, hogy az mégsem jó neki....másikat már nem kapott. (Hozzáteszem úgy indultunk el itthonról, hogy bőségesen uzsonázott. Tud enni a drágám a mai reggelije: zsömle padlizsánkrémmel, és négy mini kakaós csiga, 2 bögre kakaóval...)
A szimulátor Kendusnak nagyon bejött, nekem annyira nem.Azt gondoltam, hogy a szék is mozogni fog vagy olyan hangokat hallunk vagy ilyesmi. Helyette egy videójátékhoz hasonlót lehetett kipróbálni. Mintha Kende vezetne egy gépet aztán ügyesen leteszi a leszállópályára. A programot amerikaiak találták ki, a grafikákat magyarok(aprólékos, pontos és szép)
Arab Emírátusokból ott gyakorlatoztak. A gyerekeknek nagy szám volt, hogy ennyi négert látnak egy helyen és a kutyáik bevetésekor legalább leültek 5 percre egymás mellé.

Mágikus homok

Nóritól kaptunk mágikus homokot(ez a neve), amit a fiúk nagyon szeretnek.Köszi, Nóri!!
Sokoldalúan felhasználható, beltéri használatra lett kitalálva. Korai fejlesztésen, logopédián is előkerült, fejlődik általa a taktilis érzékelés minősége.
A homok színe és állaga nem hasonlít a homokozóban, parkokban lévő homokhoz. Nekünk világoskék van, ha levegő kerül bele, akkor megszilárdul, könnyen formázható. Gyerekbarát,  anyukabarát, mert nem tapad bele a szőnyeg bolyhaiba, csak természetes anyagokat tartalmaz(ha a kicsi lenyeli, sem lesz baj, de természetesen csak felügyelet mellett használjuk)A parkettáról is könnyen felszedhető, selymes, építésre és formázásra is tökéletes. Fontos, hogy használat után jól zárható dobozba kerüljön. Csomagolópapírt terítek le az asztalra mielőtt elővennénk a homokot.

Múlt héten megláttam a Müllerbe, hogy akciós, vendégségbe mentünk és ajándékként vittünk egy dobozzal Fanninak. Örültek neki!
Ha rossz az idő és beszorulunk a házba, akkor mindig előkerül.
Jó kis találmány, ha jól tudom, akkor alternatív óvodákban, iskolákban használják. Annyiféle szuper eszközt, játékot találnak ki a mai gyerekeknek:)

Minek nevezzelek?

Kendus csináltam húsgolyót, kérsz?

Pfúújjj!

Van fasírt is, azt szereted?

Nyami, nyami, azt imádom!

Konklúzió: minden a megfogalmazáson és a tálaláson múlik:)

3 alsógyatya

3 alsógatyát vittem a fiúknak a vizes játszótérre. Nem, nem vagyok előrelátó, de a szobatisztaság rögös útjára lépett Vinci miatt több darab van a táskámba, szerencsére majdnem egy méretet hordanak a bátyával.
Ebből 2 kiszakadt. Csúsznak a vizes csúszdán és a pamut alsógatyák nem bírják a gyűrődést, kilyukadnak.
Ahogy észrevettem nem csak az én fiaim jártak így.

Ismét a Kalózhajós játszótéren

Múltkor nem tudtunk bemenni a Kalózhajós játszótérre, karbantartás miatt zárva volt(igaz, senkit nem láttunk dolgozni, csak a biztonsági őr védte a játszóteret)
Mielőtt elindultunk volna, megnéztem a Csepel infón, hátha találok a játszótérről aktuális infókat(nem volt semmi), felpakoltuk a homokozós táskát és kocsiba ültünk.
Annyi, de annyi gyerek volt a játszótéren, hogy a fiúk is meglepődtek. Ez is azt mutatja, hogy több, igényes, korszerű játszótérre lenne szükség olyan kerületekben, ahol sok a panel.Olyan volt, mintha Csepel gyerkőceinek java ott lett volna. Népszerű a hely.
A kalózhajóra a fiúk nem fértek fel, tömeg volt. A hintára előttünk már ketten sorba álltak, a homokozóba egymás mellett ültek a szülők. Lehet, hogy nincsenek mindig ott annyian, lehet, hogy a szép idő kicsalogatta a családokat, lehet, hogy a délután csúcsban mentünk, nem tudom.
 Egy kisebb emelkedőre leültünk, megették a gyerekek az előre bekészített uzsonnát és kijöttünk. Zavarta őket a tömeg.

"Csak nézek ki a fejemből"

Itthonról a száraz kenyereket vittük magunkkal és ott hattyúkat etettünk. A Duna partnak azon a részén rengeteg hattyú van. Félelmetesen közel jönnek az emberhez, nyomulnak,  a fiúk elfutottak előlük. Nem tudom, mennyire agresszív állat a hattyú(engem harapott már meg majom és csípett meg gólya), de a kifli morzsákon jól összevesztek.
Gyorsan kiszórtuk, ami a táskánkban volt és rohamléptekkel mentünk vissza az autóhoz.

Délutáni perecezés

"Jéé, itt mennyi gyerek van!"

Etetés

Hattyúk a parton

Kísérletezők

Kende a nagy kísérletező, lelkesedése az öcsére is ráragad. Igazából minden érdekli, nyitott az új dolgokra. Szülinapjára-ami még messze van- kért nagyítót, távcsövet és persze legót.
Ezt a kísérletet(fagyos játék)az egyik nyári Minimax magazinban olvastuk(Kende újságjainak, magazinjainak külön mappát vettem. Ha Kende kap újságot, Vini is kér. Neki Fülest szoktunk venni, a feladatokat Kende oldja meg belőle, Vinci kivágja a számára érdekes képeket, felolvasok belőle stb. Tulajdonképpen nem az ő korosztályának szól, de valahogy a címlapja mindig annyira megnyerő, hogy azt válassza)
A fagyos kísérlet előkészületébe mindketten részt vettek.

Egy lufiba vizet és ételfestéket kell tölteni, arra figyelni kell, hogy ne legyen a lufi nagyméretű, mert, akkor nem lehet a fagyasztóba tárolni. Egy apró tárgyat kell beletenni a lufiba, nálunk kacatból van elég(kinder figura pl)és mehet a fagyasztás. Jaj, olyan kíváncsiak voltak, rájuk kellett szólnom, hogy ne nyitogassák a fagyasztót 3 percenként, legyenek türelmesek.
Amikor kivesszük, megnézzük, hogy mi történik: víz és a tárgy is megfagy, az egyik lufink felszínéről egy réteget le lehetett húzni(biztos selejtes volt),

ha kivesszük, akkor meleg hatására felolvad:)
Kende elnevezte fagyos bombának, azért arra kértem, hogy ne dobjon meg vele senkit, mert maradandó károsodást okoz.
Ennyi, ovis fizika:)

Nyári emlékkép

                                 Nutellás pofival, csak alsógatyában kint enni az udvaron.

Vendégségben Edináéknál

Edina gimiben volt osztálytársam, pontosabban általános iskola hatodik osztályától(6 éves gimi+1 év előkészítő). Két barátnőm van a gimnáziumból, mindkettővel aktív a kapcsolatunk, pedig egyikük Vácon, másikuk Szécsényfelfaluba lakik.

A mostani találkozás apropója, hogy megszületett Luca baba Edina második kislánya. Luca babának a hangját nem hallottam, amíg ott voltunk. Ebédre érkeztünk és délután mentünk el. Én még ilyet nem láttam:) Evett, aludt, dajkáltam, Vinci a bölcsőben ringatta, nagyon nyugis 7 hetes kiscsaj.

Fiúk gyorsan otthon érezték magukat, Vinci Lettike szobájából kihordta a játékkonyha darabjait, talált duplót és játszott egyedül, mert Kendus nem volt igazán partner. Ő tévézett, evett, szaladgált.
Vinci ha fáradt(vagy ha görögdinnyét eszik)akkor bepisil, megmutattam neki a wc-t, egyszer el is ment...egyszer a szoba közepére pisilt(sajnos a kaki nem megy a wc-be, előfordult már, hogy sikerült, de legtöbbször elbújik és megy a gatyába, emiatt parázok)

Kende talált a tálalószekrényen egy 5000-t, megfogta a kezébe, röhögött nagyokat, megmutatta és visszaadtuk. Uh, nagyon ciki volt. Pedig tudja, hogy más dolgához nem nyúlunk, főleg nem más pénzéhez!!!
Előző nap Edina nagylánya és anyósa lagziba volt, desszertnek finom lagzis sütiket ettünk, kaptunk útravalónak is!

Miután mindenki teletömte a pocakját, kimentünk a földekre, Edináék mezőgazdasággal foglalkoznak(állatokkal is), most aratás van.

A fiúkat vitték volna egy körre, de Vinci sírva fakadt, zavarta a zaj, Kende inkább az Apjával ment sétálni. Egy álló traktorba Vinci a kormány mögé ült, rákérdeztem, hogy be tudja indítani?!Autót képes beindítani, mi lesz itt még?!

Hazafele jövet elmentünk Dédihez és Laciékhoz is. Dédinél a gyerekek megállnak a kamra ajtó előtt és várják a nyalánkságot!Megtalálták a tavaly otthagyott építőjátékot, aminek hiába van 50 darabja mégis összevesztek rajta.
Hazafele csönd és nyugi volt a kocsiban!

Fodrásznál

Kendus sokáig irtózott a fodrásztól, aztán egy tanulófiúhoz vittem, akinél már nem volt hiszti. Talán 1,5 éves lehetett. Utána mindig kapott egy rudit. A tanulófiú elment a szalonból, én új fodrászt kerestem neki. Az ovival szemben van egy szépségszalon, bementem, csinos lett a frizurája(géppel vágja)kedves a fodrász és hihetetlenül olcsó, a körítés: kis méretű székben ül, kutyás lepedőt terít rá, végig dumcsizunk. Ráadásul ha ötször megyünk, akkor a hatodik gratisz. Úgy jövünk ki, hogy divatos focista frizurája lett.
Vincinek a göndör fürtjeit egyszer próbálta ugyanaz a fodrászcsaj megritkítani. Annyira kalimpált, hogy nem vállalta. Most ismét megpróbáltuk és sikerült!
Először Kendének lett tüsi haja, aztán az ölembe ült Vinci és olló helyett géppel lett szerelő frizurája:)
Előtte többször beszéltünk arról, hogy az oviban praktikusabb a rövid haj. Szép a göndör barna haja, de a nagy melegben mindig izzadt, eddig én vágtam, ollóval fürdés közben....szerencse, hogy göndör és nem egyenes a haja....
Most olyanok ketten, mint két tojás.

Zoli nem volt itthon, amikor a fiúk szépítkeztek, hazajött és ez volt neki a meglepi. El volt ájulva, hogy ennyit számítana a haj....teljesen más lett a pofija.Már nem babás annyira az arca, inkább nagyfiús így.

Játszóterezés a Normafánál

Egy kipihent(Vinci)és egy nyűgös(Kende)gyerekkel mentünk fel a Normafához. Célállomás az Anna-rétre épített új játszótér volt.

Szépjuhászné megállónál letettük az autót és gyerekvasúttal mentünk fel a Normafához. Nyitott kocsiba már nem fértünk be, annyi család ment kirándulni. Olyan kedvesek, segítőkészek, vidámak mindig a kisvasutas gyerekek. Nem tudom, mi vihet rá egy gyerkőcöt arra, hogy a szabadidejét a vasútnál töltse, a fiúkat még megértem(talán Apa is a MÁV-nál dolgozik, születése óta vonzódik a vonatokhoz), de egy lányt?!Lány volt a jegyszedő(olyan 11 év körüli)és kisfiú a kalauz.Ha jól tudom, akkor ez egyedülálló Magyarországon.
Fiaim hozták a formájukat a vonaton, legalább a fenekükön maradtak. A mellettünk ülő külföldi nyugdíjas pár többször ránk mosolygott.
Amikor megérkeztünk odajött hozzánk egy négygyerekes család érdeklődni, hogy mit érdemes megnézni Normafán. Játszótéren és a rétesesnél találkoztunk velük.

Nem gondoltam, hogy szombat délután nagy társasági élet van az Anna-réten. Jött két idősebb házaspár, akik hozták egy hordozható magnót és bekapcsolták a buzuki zenét és körtáncoztak. Azt vettem észre, hogy egyre több ember kapcsolódik be. Igazán jó hangulata volt.
Legutóbbi kirándulásukkor nem tűnt fel(vagy nem emlékszem), de elég sok sütögető, tűzgyújtó hely van. Mind foglalt volt(nem állt szándékunkba ott nyársalni), volt, akik bográcsoztak(az illat a játszótérig is eljutott), szalonnát sütöttek.

Az a tapasztalatom, hogy ott mindig fúj a szél:)Legközelebb visszük a sárkányokat is(már a család összes tagjának van:), elkelt a hosszú nadrág, hosszú felsőrész. Itthon még hezitáltam, hogy mibe menjek. Egy kardigán jól jött volna, Zoli felajánlotta a széldzsekijét, amit elfogadtam, ő lovagiasan fagyoskodott egy szál pólóban és rövid nadrágban.

A játszótér fenomenális!Csak ajánlani tudom!Ilyen csúcsszuper játszótéren még soha nem voltunk. Kiváló adottsága van, gyönyörű a panoráma a fővárosra. Zárt, kulturált mosdó, pelenkázó, kézmosó, szemetesek. Tisztaság mindenhol.

A játékokat tudja használni a 6 éves és a 2 éves is. A fiúk először azt a mászókás, függőhidas komplexumot választották ki, ami 6 éves kortól ajánlott:)

Kende egy kivételével  segítség nélkül mindegyiken végigment, hasonlóak vannak a kalandparkban is. Magasan, mozgó farönkökön kell A. pontból eljutni B-be. Van, ahol láncokon , van, ahol kötelekben lehet oldalt kapaszkodni. Vincinek természetesen nagy volt, felmászni a létrán felmászott, onnan Zoli ment vele. Több apuka is mászott a lurkóval együtt. Az egész olyan családi kalandparkhoz hasonlít. Magasra fel lehet köteleken mászni, de van egy hosszú fadarab és oldalt bütykök állnak ki, azon is lehet lépegetni(vérmérséklettől függ)
Kipróbáltuk a családi libikókát, többször hintáztak a fiúk(tányérhinta is van), több csúszda, minden korosztálynak.
Kendus a végére remegő lábakkal bevállalta, hogy a "legdurvább"(általa legkeményebbnek ítélt)részen egyedül átment. Sikerült neki, volt utána ujjongás!
A játékok biztonságosak, fenyőmulcshoz hasonló  több puha réteg(vagy lehet, hogy az)van az egész terepen.
Kevés magyar hangot hallattunk, főleg külföldiek voltak.
Nagy szenzáció volt Vininél a kisvonat.

Érdemes levezetésképpen az Anna-réttől a gyerekvasútig futni az új futópályán, mi így tettünk, a rutinosabbak az erdőben kocogtak.
Az utolsó vonattal jöttünk haza. Nem kérdés, hogy mi felnőttel fáradtunk el leginkább:)

Kendeszáj

Jöttek hozzánk autót nézni.
Köszönök, Kende nem.
Kende köszönj!
Lakat van a számon!

Olvassuk a csodakút tündére c. mesét.
Kérdezi: szerinted fiúk is lehetnek tündérek?

Ez a mese úgy kezdődik-nagyvonalakban- hogy a családnak mindene megvan, a gyerekük mégis szomorú.
Erre Kendus: ha van ételük, akkor miért szomorú?

Kresz parkban

Eddig elkerülte a figyelmem, hogy a szomszéd kerületben ilyen van(Városligetiről tudtam).
A Kresz park előtt és mellett két nagy játszótér(az egyik babáknak,a másik nagyobb gyerkőcöknek), két nőt kérdeztem meg, merre van, mert nem találtam.
Teljesen zárt, aminek mindig örülök, a sarokban állt egy Toitoi budi lakattal lezárva, de hogy a kulcsát ki őrizheti?!az nem volt kiírva-szerencsére nekünk ez most nem volt aktuális, de egy nagyobbacska fiú a nagymamával ezért hagyta el a terepet, a szükség nagy úr.
Az én meglátásom szerint ideális játszótéren van mosdó és wc(mindkettő kulturált állapotban), de ez olyan ritka, mint a fehér holló.
Pálya mellett padok, itt üldögéltek a szülők, csak én rohangáltam a kisebbikem után. Az egyik anyuka mellett pici baba aludt a babakocsiban, Vincinek szokása a  vadidegen piciket simogatni. Mentem utána, mert attól tartottam, hogy nemcsak nézi a babát, hanem be is nyúl a babakocsiba(előfordult már), egyébként kedvesen, gyengéden simogatja a babákat.
Rutinosabbak száguldottak-minden Kresz szabályt megsértve, időnként forgalommal szemben.
Volt, aki görkorival, kis motorral, rollerrel, biciklivel rótta a köröket.
Kendusnak emlékezetes marad az ott töltött délután, mert az egyik kanyarba nekiment egy álló biciklinek(tiszta Anyja)semmi baja nem lett, csak megijedt.

Felirat hozzáadása

Vincinek is emlékezetes marad, ő oldalra nézett, előre ment és a biciklitartónak ment neki és esett rajta át. Felszakadt a szája, kicsit vérzett is, még néhány nap után is látni.
Ahogy láttam, megszokott szülőbanda volt ott: mindenki kitette a padra az otthonról hozott finomságot. Az én fiaim ott vannak, ahol kaja van. Mindenhol kaptak kóstolót, Vinci szemtelenül benézett egy babakocsi kosarába(látta, hogy ott vannak kekszes dobozok....)leleményes a gyerek.

Lili szülinapi bulija

Lili 6 éves lett!
Kendus 4 hónapja volt pocakomban, amikor Lili megszületett. Pontosan emlékszem, a születése napjára. Meleg volt, Zsaklin hívott, hogy elfolyt a magzatvíz, vigyem be őket a kórházba. Ő navigált, én vezetem(nem tudtam hol van az Uzsoki). Sokat vártunk arra a társalgóban, hogy kijöjjön az orvos vagy a nagymama és közölje, hogy megvan a baba. Magamban arra gondoltam, hogy felköthetem a gatyám, ha ilyen sokáig tart egy szülés, akkor én azt neccesen fogom kibírni.(aztán láss csodát Kendus 1,5 óra alatt, Vinci 17 perc alatt megszületett)
Jó dolog, ha az embernek  korban hozzáillő unokatestvére van. Sokat bandáznak, közel lakunk egymáshoz.

A bulit július elején szerették volna tartani, de az időjárás mindig közbeszólt.
Múlt szombaton medencés-fagyizós-kisgyatyás idő volt. A party 3-kor kezdődött, a fiúk még javában durmoltak 3-kor, mi 4 körül értünk oda. Fürdőnadrágot, naptejet is tettem be.
Vinci egy nagyobb kislánnyal veszekedett a játékokon, rengeteg játéka van Lilinek, a gyerekeknek csak egyre volt szüksége, éppen arra, ami a másik kezében volt. Vittünk egy Jégvarázsos lufit, ami Vincinek annyira tetszett, hogy nem eresztette(Zoli azon parázott, hogy elengedi és elszáll)
Kendus volt ovistársa(Lili szomszédja)is a meghívottak között volt. Lili, mint a főnökasszony kijelentette, hogy az ő buliján csak a végén játszhat együtt a két fiú. A fiúk ezzel nem foglalkoztak és fociztak 4-től kb. 20.30-ig. Kisebb megszakításokra hagyták abba,pl: a tortázásnál és akkor, amikor becsobbantak a medencébe lehűteni magukat. Kendének este 20-kor jutott eszébe, hogy éhes(addig hiába hívtam, nem tartott igényt a fincsi bográcsban készült marhapörire), akkor egy emberes adagot bevágott, csak néztem, hova fér bele ennyi kaja...és hogy fog ezután éjjel aludni(nem okozott gondot)
Vinci is kipróbálta a medencét, de őt zavarta, hogy sokan vannak kis helyen és vizes lett a haja:)Különvonult és talált magának elfoglaltságot. Mindig szem előtt tartottuk, egyszer nem látom, kérdezem Zolit, hol van. Válasz: bent játszik. Elmélyülten rakosgatta a pénzt a játékautomatába és közbe odapisilt a fehér szőnyegre, még az sem zavarta, hogy alatta tócsa van...

Csokis tortát kapott Lili. Kende szereti a csokit, de a csokis tortát utálja...ellenben Vinci, hogy több férjen belé inkább kézzel evett, mint evőeszközzel.
Kendus nagyon elfáradt, annyira, hogy nem is értettük, miért sír. A 10 perces autóúton szóval tartottuk, nehogy bealudjon, mert muszáj volt fürdenie.

Vonzalom a kukásautóhoz

Szerintem a legtöbb fiúgyermek vonzódik a kukásautóhoz. Amikor Kendus kicsi volt az volt a kedd reggeli programunk, hogy kiálltunk a kapuba és vártuk mikor viszik el a szemetünket.
Vincinél sincs ez másként. 3 év alatt lettek szelektív kukáink is. A pet palackok lapítása a gyerekek feladata, a papír hulladékot is ők viszik ki. Havonta egyszer jön az utcánkba a szelektív kukás, a környék utcáiba máskor szedik össze a hulladékot.
Hétfő délelőtt biciklizni mentünk a környékre(vagyis a fiúk bicóval jöttek, én loholtam utánuk, jó kis edzés...de miért nem fogyok?!)a szomszéd utcában észrevettem a kukást, a fiúk és Lili(ő is velünk volt, Ronival)tátott szájjal figyelték.
Jófejek, szimpatikusak voltak a kukások. Odahívták a gyerekeket, hogy ürítsék ők a kukát: húzzák fel a kart, ami felemeli a kukát, ürít és leenged. A két nagyobbik szendén pislogott, de nem mert odamenni. Vinci bátran odafutott hozzám, felvettem és lelkesen végezte a melót:)
A kukások megengedték, hogy három házon keresztül Vinci dolgozzon:)
Mindig mosolyognak, integetnek a kukások, nagyon bírják a srácokat.
Lili aztán kijelentette, hogy ő kukás akar lenni!

Edi és Csilla nálunk

A szülinapi buli másnapján látogattak meg minket. Zitus egy szerencsétlen esés következtében otthon lábadozott.
Gyerekek teljes izgatottságban vannak, ha valaki/k jönnek hozzánk. 10 percenként elhangzott, hogy mikor érnek ide a vendégeink???Aztán, amikor megjönnek, akkor fülüket behúzva, megszeppenve, Anya szoknyája mögé bújva egy új arcukat mutatják.

A kezdeti megilletődöttség nem tart sokáig, utána visszatérnek önmagukhoz.

Buli után nem pakoltunk el a teraszról, szülinapi dekoráció lógott az ablaknál, lufis asztalterítő az asztalon, lufik, vízibomba a medencében. Vinci a szülinapos pólójában feszített(ha bekerül a szennyes közé, akkor is kihúzza...ahogy a mezt is)Mindig résen kell lennem.
Zoli finom husikat grillezett, a grill begyújtása nyár elején nehezen ment neki- óriási lángokat produkál-mostanra profi lett benne. Imádjuk a faszénen sült zöldségeket, krumplit, húsokat.Onnan tudni, hogy megjön a nyár, hogy előkerül a fészerből a grill és a bogrács:)
Kendus mindig örül, ha valaki focizik vele(úgy gondolta, hogy az autók alja a kapufa, eddig szerencsére nem csinált kárt bennük)

Csillában emberére talált: hajolt, rúgott, futott:)
Kaptunk egy Kaláka CD-t: Nálatok laknak-e állatok?címűt. Mióta megvan, lecseréltük Bíró Esztert a kocsiban, úgyis untam már. Kende kérdezi, hogy nálunk miért nem laknak állatok?Hiába mondom, hogy van a házban légy, néha hangya és az udvaron is találni bogarakat....
Vinci rajong az autókért, aki autóval jön hozzánk, annak beül a kocsijába.

Egy csokor levendulát is hoztak a kedves vendégeink.

Egyik délután Kendével a kertben található növények leveleiből csippentettünk és hőre száradó gyurmába lenyomatot készítettünk, volt, amit akril sprayvel le is fújtunk. Mutatós lett, Kendus a növények/néhány gyümölcs(pl eper, ribizli, málna)levelének erezete után megmondja, hogy melyik növény a gazdája.