Damiék nálunk

Kendusnak több haverja, pajtija van, de Dami az egyetlen, aki közelebb áll a szívéhez, mint a többiek, ő nem haver, hanem barát. A barátság a kacsa csoportból való, azóta egyik fiú sem jár oda.
Egyik héten ők jönnek, másik héten mi megyünk hozzájuk. A fiúk túlzsúfolt programjai néha közbeszólnak: Dami úszásra jár, Kendus karatéra és sakk oviba. Hétvégén mindig családi elfoglaltság van, maradnak a hétköznapok(a nyár és a szünetek nem tartoznak ide)
Ha rájuk nézek, látom, hogy teljesen egy hullámhosszon vannak, órákig képesek legózni, autózni, szerepjátékozni. Öröm ilyenkor nézni őket, ahogy belefeledkeznek a játékba, hasonló az érdeklődési körük, temperamentumuk. Dami mondta, hogy ők annyira hasonlítanak egymásra, mintha "ikrek"lennének:)

Ketten hintáznak

Ha Zoli itthon van és tehetjük, akkor ő van Vinivel(elmennek az autópiacra pl. vagy a lakatoshoz, szerelőhöz, fényezőhöz-amit a kisebbik imád), a nagyok pedig élvezik egymás társaságát.
Magunknak is szívesen főzök, sütök, vendégeknek pláne kedveskedni szoktam desszerttel(Dami anyukája, Vali is mindig készül), legutóbb mellényúltam: sült tejberizs volt eper lekvárral, Dami nem szereti a tejberizst. Nem egy nagy szám édesség, de idő hiányában erre futotta(szívvel-lélekkel készült)