Gaja-völgy

Tamásékkal már egy ideje terveztünk túrázni, az időjárás mindig közbeszólt.
Pünkösd hétfőre esőmentes időt jósoltak, Tamás ötlete alapján ma a Gaja-völgyben jártunk(Tamás nagyobb baráti társaságot hívott ma kirándulni, 8 kocsival érkeztünk meg Balinka mellé, legtöbben 3 gyerekkel, volt olyan házaspár, aki 7(!)gyerkőccel jött(mozaik családról van szó).
Még soha nem jártam a Gaja szurdoknál, Bodajkon és környékén. Úgy gondolom, hogy Magyarország csodálatos(annyi szép hely van), kisgyerekkel ideálisabb a saját országunkat felfedezni, utána vetjük bele magunkat a nagyvilágba. Gaja-völgy varázslatos, akár 1 napos kirándulásra is érdemes elmenni!

Tamás nagy túrázó, mindig jó ötletei vannak(egyetemi barátság a miénk, ott egy nyelvjárásgyűjtő kirándulás alkalmával ismerkedünk meg, a gyerekek születése előtt sokfelé jártam vele/velük)
Fiúk jól bírták a gyaloglást(Vinci hangosan lihegett:), meredek, sziklás részen mentünk odafele, sík területen vissza(kezdeti lelkesedében, fitten a lurkók is könnyebben másznak hegynek fel, mint álmosan, fáradtan).

Futólépésben 

Kendust nem kellett fegyelmezni, minden szabályt betartott(nem megy bele a patakba, nem tűnik el, nem megy le a járt útról, mindig ismerős közelébe marad),

Felfedezők

Vinci időnként bepróbálkozott-főleg a vizes részeken, de nem esett bele, nem ázott el teljesen(mint más).

Külön utat gondolt magának

 A patak 40 cm mély és 100 km hosszú, elég erős volt a sodrása(ránézésre). Kendust Tamás kinevezte túravezetőnek, ami azt jelentette, hogy a banda előtt, vele együtt megy.

Felmásztunk a Károlyi-kilátóba, gyönyörű a kilátás.

Fújt a szél

Nem egy nagy szám kilátó(újnak számít), nincs sok lépcső. 13 millió forintból építették....hát viccesen megjegyeztük, hogy mi feleannyiból is kihoznánk(persze nem értünk hozzá:)

Átmentünk az Ádám és Éva hídon(Ádám és Éva két öreg tölgy neve, Ádám a 60-as években tűzvész áldozata lett, híd készült belőlük a Gaja-patak felett)

A völgyben kiépített sütögetők vannak,

eső esetén fedett részre is be lehet húzódni. Játszótér, kulturált wc is van. Nem vittem itthonról a nyársbotokat Tamás javaslatára(éles és valamelyik gyerek megbökheti magát vele,veszélyes), erre rajtunk kívül mindenkinek ott figyelt a hátizsákjában.

Legkisebbek háti hordozóban, mellettünk Ábel, Tamás legkisebb fia

Sütöttünk szalonnát, virslit, nem hagytuk itthon a pillecukrot is. Rutinosabbak otthonról fóliába csomagolt krumplit sütöttek a hamuba.
Sokat gyalogoltunk, azzal nem számoltam, hogy mennyit megyünk hegynek fel, a hátizsákom kicsinek bizonyult, még két megpakolt Rossmannos táskával túráztunk(mint a feldíszített karácsonyfa).

Apa nyakában. Viccesen hol az Apja szemét takarta el, hol az arcát próbálta átrendezni

Vincinél 13.30 körül elszakadt a cérna, maratoni hisztibe kezdett, nyilván álmos volt. Felvetettem Zolinak, hogy menjünk haza, ő kikerekedett szemmel nézett rám, hogyan képzeltem, biztosan eltévednénk. Egy nyalókát kaptak a büfében, egy ideig hangtompítónak jó volt. Az utolsó km-ken Zoli felvette Vincit a nyakába és elaludt, ilyen sem volt még. Kende kitartóan jött a többiekkel együtt.

Mira és Kendus

Már most izomlázam van:)