Összes oldalmegjelenítés

2016. május 6., péntek

Nagy nap a mai!

Sokat gondolkoztam rajta, hogy szeptembertől milyen intézménybe menjen Vinci és hol folytassa ovis pályafutását Kendus. Az utóbbira a válasz gyorsan megszületett: menjen vissza a szeretett óvónénihez és az ovi költségét kigazdálkodjuk.

Vincivel voltam gondban. Beírattam szeptembertől bölcsibe(a körzetes bölcsi befogadó nyilatkozatában benne van, hogy vesznek fel beszédfogyatékos gyerekeket), heti kétszer behordom a Damjanich utcába korai fejlesztésre, logopédiára. Ott három-négy anyukával szoktam rendszeresen beszélgetni, keddenként együtt tízóraizni, rákérdeztem arra, hogy az ő gyerekeik hova mennek oviba és mindannyian azt mondták, hogy integrálják őket normál oviba. Akkor ez elindított bennem valamit, "vérszemet"kaptam.

Vinci július végén tölti a hármat, egyáltalán nem beszél(kb. 6-7 szóból áll az aktív szókincse, szókezdeményezéseket mond, gügyög, gagyog), de más területeken a fejlettsége a korának megfelelő, sőt!(mozgása, finommotorikája, szociális érettsége)kiemelkedően jó!
Gyógypedagógusok a beszédet mindig a mozgással hozzák összefüggésbe, Vinci viszonylag későn(18 hónaposan ment önállóan, de utána futott, váltott lábbal lépcsőzött)mostanra pedig már ügyesen használja a futóbicót is!
Ma volt a körzetes oviba a beiratkozás. Elmentem a kis fürtösömmel és beiratkoztunk!Ez azt jelenti, hogy júniusig jár a korai fejlesztés, a bölcsit visszamondom. Megpróbáljuk a normál óvodai csoportot, mellette magánúton a logopédiát. 
Óriási könnyebbség, hogy Kende leendő ovis csoportja és Vince leendő pillangó csoportja között egy ajtó van-ami általában tárva nyitva és testvérpároknak szabad az átjárás. Annak is örülök, hogy egy helyre kell őket vinni/hozni, hogy ott is van karate:)és nem kell napi 2-3 órát utazni. Vinci nagy mozgásigényű gyerek, szeretem, ha kint a levegőn futkározik és nem bent. Az utazást nehezen viseljük, beszédfogyatékos ovinak nincs olyan füves udvara, mint a körzetesnek. Zoli sokat van távol, segítségem nincs, ha napközben bármi adódik, akkor nem tudok senkinek sem szólni, hogy a belvárosba ugorjon már el...itt kialakult már egy olyan baráti kapcsolat néhány szülővel, hogy tudjuk számíthatunk egymásra.
Miközben kitöltöttem a hivatalos papírokat "bemutatkozott", próbálta az anyakönyvi kivonatát szétszakítani, a pénztárcám tartalmát a földre borította...
Bájos, kedves, helyes....pimaszsága ellenére olvadtak tőle a titkárságon. Mosolyával lekenyerez mindenkit, nem lehet rá haragudni.

Öröm, hogy sikerült a kívánt óvónéni csoportjába bekerülni, maci lesz a jele. Bementünk játszani, ismerkedni. Levegőnek nézett, mintha ott sem lettem volna!Szomszéd kislány pátyolgatta, anyáskodott felette, bemutatta a többi lánynak és mindenkit kioktatott, hogy ő Vince, tudjátok kicsi, minden játékot adjatok neki oda!:)
Hova ment először?!Babaszobába főzni, aztán a pénztárgéphez!
Leült a kézműves asztalhoz, ollót fogott és vágott!Egy nagyfiú próbálta kivenni a kezéből, de nem hagyta magát. 
Az óvónéni azt mondta, hogy nem baj, hogy nem beszél, majd a közösségbe megered a nyelve. Hát, legyen igaza!Én lennék a legboldogabb!
Sírt, mikor eljöttünk.

1 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy túl vagy a döntésen, igazán könnyebb tőle az ember lelke.

    VálaszTörlés