Első színházi élmény Vincinek

Eljött ennek is az ideje.

Csecsemődarabon voltunk a KMO-ban. Dödölle című előadást néztük meg négyesben, a pécsi Bóbita Bábszínház színészei adták elő.
Kb. 20-25 perces előadást Vinci türelmesen, ölben ülve, tátott szájjal végignézte, közben sokat nevetett. A célközönség 0-3 éves kort fedett le, rangidősnek látszott Kendus, mégis élvezte, megállás nélkül kacagott.
A darabban sok, ismert mondóka, dal elhangzott. A nagy színházteremben a színpad előtt játszott a két szimpatikus színész(az a típusú színész, akire ránéztem és kellemes benyomást tett rám, gondolom a gyerekekre is)
A színpad előtt nagy párnák leterítve mindenhol. Az egyik szervező még kezdés előtt elmondta, hogy ilyen sok emberre nem számítottak(tágas a terem, nem tűnt fel a "tömeg") örülnek mindenkinek(a gyerek hozza színházba a szülőt), Baby Art programsorozat keretében mutatták be  a Dödöllét. Fiaim tudják mi a dödölle, itthon is szoktunk dödöllét enni.
Még az előadás előtt a színészek beszélgettek a gyerekekkel, megkérdezték, hogy mit reggeliztek, hogy vannak. A végén pedig minden olyan eszközt ki lehetett próbálni(henger, labda, szivacsok), amit használtak a darab alatt. A fiúk rögtön felmásztak a létrára(szabad volt), Kendust a hölgy invitálta építésre, de nem vett benne részt, Vinci belemászott a nagy hengerbe, labdákat gurított.

Színházterem mellett berendeztek egy kreatív játszósarkot, a kreatív része abban nyilvánult meg, hogy minden játék papírból volt. Ezt a játszósarkot a kezdés előtt és az előadás után is használhatták a gyerekek. Erős kartonból készült vonat(cd és papírtányérból voltak az alkatrészei), házikó(belül színes ledes megvilágítás, Vinci imádta), posta.

Nagyon jól éreztük magunkat, színvonalas előadást láttunk, külön öröm, hogy Vininek is tetszett(nem rohangált, hanem tényleg lekötötte a figyelmét), Kendus sem unatkozott, megyünk máskor is.

Ha jól láttam, akkor az utolsók között jöttünk el.