Kutyaterápia

Arról tudtam, hogy a Hospice házakban terápiás céllal használnak kutyákat, de arról nem, hogy a megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél is hasznos lehet.
Logopédiai Intézetbe két havonta egyszer lehetőség van arra, hogy kutyával asszisztált fejlesztésen vegyünk részt. Szeptemberben sajnos nem tudtunk elmenni, mert Zoli külföldön volt, Kendus betegen itthon, de most izgalommal vártuk a csütörtök délutánt.
4 fiú és 1 kislány alkotta a csoportot, mind Vincivel egykorú és a beszédfejlődésben elmaradottak. A hallottak alapján a kislánynak ügyesen beindult a beszéde, ami az anyukája szerint részben a fejlesztésnek, részben a Dévény módszer szerinti szájmasszázsnak köszönhető. Vinci volt az egyedüli, aki a vaú-vaú-n kívül mást nem mondott.
Az óra elején bemutatkozott a kutya gazdája és maga a főszereplő a kutyus is. Nick-nek hívták közepes méretű skótjuhászra hasonlított.
Mozgásos 30-35 perces foglalkozás volt, az elején a logopédus hozott egy bábot, mindenki bemutatkozott, megsimogatták, barátkoztak a gyerekek a kutyával.
 Vinci már az elején nem akart a fenekén ülni, inkább futott két kört a tornateremben, amikor sétálni kellett(persze a kutyus is sétált velünk), akkor Vinci vagy a másik irányba rohant(nem futott)vagy megállt az ajtónál. A lényeg, hogy nem azt csinálta, amit kellett volna.
Az ő terepe egyértelműen a mozgás, nagy mozgásigényű gyerek, az utasításokat nehezen fogadja el. Építettek egy akadálypályát(logopédus és a korai fejlesztő) ahol a kutyával együtt kellett végigmenni. A gyerekek megkapták a pórázt és végigvezették a kutyust, Vincinek az tetszett a legjobban, amikor a kutya alatt kellett átkúszni és amikor labdát kellett neki dobni, na akkor a többi gyerekről nem vett tudomást, csak ő, csak ő akarta csinálni a feladatot.
Egy másik feladatnál őszi terméseket: gesztenyéket, makkot, diót kellett keresni a teremben mindenhol és összegyűjteni majd a bilibóba tenni(ami a kutya előtt állt), mintha neki keresnénk a terméseket.
Vinci mindig a kutyus mellett akart maradni, simogatta, bújt hozzá.
Volt, hogy hívni kellett a kutyust vagy mondani neki valamit, Vinci hívta a sajátos kommunikációjával: "eee-vaú, eee-vaú"
Jól éreztük magunkat, megyünk januárban is!