Már ismernek minket

Az Aldiban. Jön a rosszcsont kisfiú az anyukájával.
KEndus nem ül be a kosárba, nem szereti tolni, szaladgálni annál inkább. Hozza a sört és a bort, hogy rakjuk be a kosárba, még jó, hogy nem vagyunk alkohol fogyasztók. Ha beszerezte a szeszesitalokat, akkor a boka-térdmagasságban lévő törékeny dolgokat cserkészi be, pl: cserepes virágot, befőttet stb.
Ha én balra megyek, akkor ő jobbra, az úgy bulis, hogy ellenkező írányba szaladgál.
Gyűjti a blokkokat. Ezzel semmi baj nincs, csak türelmetlen, de nagyon. (hát pasiból van, ébredés után pukizik , aztán büfizik).
Nem várja meg, amíg mi kapunk blokkot és azt elemezheti(tiszta dédmama), hanem azonnal kell, kirohan a sorból és kiszedi a kukából!Egyszer szóltam rá(már sorra kerültem), hogy ha nem áll meg mellettem, akkor berakom a kosárba, nem érdekelte.
Szaladt és amíg fizettem már csak a fenekét láttam, fejjel benne volt a kukába!A pénztárosnő és a mögöttem állók is jót nevettek rajta és nem tudtam csak annyit mondani, hogy elcserélem 3 lányra:)
Ha pelust veszünk, azt húzza maga után, egészen addig, amíg ki nem szakad a csomagolás.

Már ismernek minket a könyvtárba.
Van egy gyereksarok, játékokkal, kisszékkel, kanapéval. Ahogy bemegyünk már rohan a székekhez, feláll rá(ott is kifest vagy takarít), aztán tolja-húzza maga után, majd kidobálja a szekrényből a játékokat és bemászik a helyükre.
 Ha vele egykorú/egymagasságú gyerek van a közelben, akinél autós könyv van, akkor nem rest és kijelenti, hogy az ő könyve van másnál és kiszedi az idegen kezéből.
A héten futóbicóval mentünk, leparkoltunk vele az esernyőtartó mellé. Miután rendesen szétpakolt, kitalálta, hogy ő a könyvespolcok között fog bicózni(micsoda jó akadálypálya), nem engedtem.
Az üvegajtót kongának képzelte és teljes erejével dobolni kezdett, hogy vegye már észre a kedves olvasóközönség, hogy az ő bicója az ajtón kivül van és azt használni akarja(nem szeretné)
Hazafelé egy park mellett jövünk el. Kértem, hogy a betonútról ne térjen le, mert üvegszilánkok, kutyakakik vannak a földes részen. A szeme sarkából leste, hogy mennyire figyelem, ha nem néztem oda, ment az üvegszilánkok felé, végül nem ment bele.