Az utóbbi időben egyre gyakrabban mondja, hogy fél. (szerintem életkori sajátosság).
Megkérdezem, hogy mitől?
Riasztótól!
(Egyszer elfelejtettem kikapcsolni, bejöttünk a házba és megszólalt, szirénázó hangja van és a szomszéd utcában is hallják)
Persze megnyugtatom, hogy nincs félnivalója.
Próbáltam viccesen felfogni a kijelentését, azt mondtam, hogy csak a farkastól kell félni, a farkas a bokorban van. Utána már nem a risztótól félt, hanem a farkastól:)
Nagy színész a drágám. Akkor is előadja, hogy ő fél, amikor egyedül van a kiságyában , csendespihenőt tartunk. A csendespihenő nála abból áll, hogy hangosan mondja a Kerekítős mondókákat.
Bicóztunk a parkban(a sétáló nyugdíjasokkal elbeszélget)és mondja az egyik néninek, hogy ő fél. Erre a néni: "csak nem tőlem?!
Nem a nénitől fél, csak mondani akart valamit:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése