Összes oldalmegjelenítés

2012. december 20., csütörtök

ADNI JÓ!

Kendus félti, ismeri a játékait, ha vendégek vannak, akkor többször említi, hogy azok a játékok, amiket egy másik gyerek megfog, az az övé. Természetesen helyesen használja a birtokost:) ENYÉM!!!
Nézzük a dolgok jó oldalát, tudja, hogy mi az övé és ahhoz ragaszkodik, vigyázz rájuk.
Megfigyeltem, hogy fiúknak szívesebben ad oda játékokat, könyveket, mint lányoknak. (Lehet, hogy érzi az erőviszonyokat:)

Advent van és mi készülünk a karácsonyra. Voltunk a Vörösmarty téren a vásárban a keresztszüleivel, ami nagyon hangulatos hely, este olvasunk a Bibliából, vasárnaponként extra süti is van a finom ebéd mellett, a télapó az adventi naptárba éjszakánként elrejt valami apróságot, sütünk mézeskalácsokat, saját készítésű ajándékokat kreálunk,  feldíszitettük a szobát és a lelkünket, 24-én megyünk pásztorjátékra.

Jó ötletnek tartom a cipősdoboz akciót. Tényleg annyi játéka, ruhája(ami mind jó állapotban van, akkor is, ha nem ő az első tulajdonosa) van, hogy kötelességemnek érzem, más körülmények között élő gyermek karácsonyának szebbé tételét.
Egy cipősdobozt szépen becsomagoltunk, a hozzá tartozó kártyát KEndussal közösen készítettük(amihez nem kell más csak kartonpapír, karácsonyi lyukasztó, szalag, filctoll, kavics(ami a rénszarvas testét képezi, próbáltam mogyoróhéjjal, de nincs ragasztópisztolyom és nem maradt a papíron).
A cipősdobozba kerültek olyan ruhák és játékok, aminek Kendus is örülne, ha ő kapná.
Elvittük egy gyűjtőpontra(Lurdy ház, ami nekünk a legközelebb van) és odaadta a kishercegem a Baptista szeretetszolgálat munkatársainak.
Választhatott egy lufit, amivel büszkén vonult végig a Lurdyban.

1 megjegyzés: