Ezen túl vagyunk. A védőnő nem jár ki hozzánk, talán azért, mert szülés után "csak úgy" beállított és meg elküldtem. Talán egyszer kértem tőle tanácsot, amikor Kendus 3-4 hónapos kora körül egyáltalán nem aludt, kérdeztem, hogy lehet, hogy éhes. De ezt a felvetésem elvetette, mert akinek ennyi teje van. Aztán kapott gyümit, zöldséget és aludt (tovább).
Még novemberben felhívtam, hogy mennénk státuszvizsgálatra, dec.21-re kaptunk időpontot. (még jó, hogy nem karácsonykor)
8.30-9.00 között kérte, hogy menjünk. Kendus 7.30-8.00 között ébred, fejben sejtettem, hogy késni fogunk. Annyira rendes gyerekem van, hogy 7.00kor ébredt, elkészültünk, csak azzal nem számoltam, hogy az autóról jeget kell kaparni, ami 10 percet elvitt.
8.50-re értünk oda, leültünk a váróba. Jött egy védőnő, mondom neki, hogy kihez jöttünk, erre a szolgálati szobából kijön és köszönés helyett: na azt hittem már nem is jönnek, nem tudom, hogy mi fog a ránk szabott időbe beleférni.(hm, neki kellett volna házhoz jönnie)
Kendus nehezen akart a vizsgálóba bemenni. A védőnő lekenyerezte egy kamionnal(nem kellett volna, mert a gyerek azt hitte, hogy az ővé lett).
Feltette a szokásos kérdéseit, mi kedvesen, mosolyogva válaszoltunk. Kérdezte például, hogy ismeretlen dolgokra mutogat? Hát nem, hanem megkérdezi, hogy mi ez?
Ruhában, overáll rajta, hótaposó, így történt a mérlegelés. Ennek semmi értelme.
91cm. Ez reális.
A védőnő szája tátva maradt, annyira csodálkozott, hogy a gyermekem választékosan, mondatokba beszél.
Kérem Kendust, hogy hótaposóban nem másszon fel a vizsgálóasztalra.
Egy pillanatra nem figyelek, ott van.
Kendus, te mit csinálsz ott?
Anya, én itt dolgozok!
Mit dolgozol?
Kalapálok:)
Hogy mennyire jófej KEndus, bizonyítja, hogy még rajzolt is a banyának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése