Azt mondják, hogy a fiúk nem olyan hízelgősök, mint a lányok. A fiam ezt meg tudná cáfolni, nagyon tud hízelegni, bújni.
Tegnap nehezen aludt el(megfigyeltem, hogy amikor szeles az idő, akkor nyűgösebb, ráadásul a foga is kínozza), mindent bevetettem. Kezdtük a meséléssel, azzal, hogy egy kisebb gépjármű flottát felállítunk a párna szélére, akik őrzik az álmát. Alap, hogy Noddyt és Maszatot olvasok, aztán jön a fejből mesélés. Van, amikor már a fejből mesélés alatt szundít. Tegnap még plusz vagy 3 mesekönyvet hozott az ágyba, de azután sem aludt el. Beraktam a kiságyba. LEszerelte az ágyán lévő zenélő napraforgót, a rácsvédőt leszerelte és kidobálta az ágyneműt. Közben kakilt is, utána kért kakaót.
Ezután a nagyágyon voltunk, összebújva, a kezemet szorította, bújt, hancúrozni akart. Ebbe a játékba akkor nem mentem bele, lemászott az ágyról, hozott újabb játékokat, közben láttam rajta, hogy mennyire fáradt, amikor kiment a szobából a saját lábába elesett.
Bekerült a kiságyba. Ordított, hogy Anya!Anya!Anyamaja!Anyamaja!(Gondolom Maja barátnőm után),bemegyek, mondom neki, hogy én nem vagyok Anyamaja, erre ő: Jó, akkor Anyuci:))Na itt elolvadtam, kivettem az ágyból,(én a következetes:) ismét összebújás és elaludt. A szokásos 11.45-12.15 közötti elalvás helyett 14 után aludt el és egészen 16.05-ig nyomta a szundít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése