Összes oldalmegjelenítés

2018. december 20., csütörtök

Advent harmadik vasárnapja

Vincével mézeskalácsokat sütöttünk, jópofa kiszúró formáink vannak.
A tésztával nem kellett bajlódni, mert Nóritól kaptunk kész tésztát, amit egy kis lisztes átgyúrás után csak szaggatni kellett.
Kendét a közös főzés-sütés egyáltalán nem érdekli, nem hozza lázba!Bezzeg, amikor kisebb volt, imádta!Inkább éhes marad, mint a segítség. Szereti kiszolgáltatni magát.
Vele tanultam vasárnap a mise előtt és délután is. A nap egyik csúcspontja továbbra is az ebéd utáni szieszta, mindenki igényli. Bevonulunk a "nagyágyba", meseolvasás, redőny lehúzás és szundi. Annyira jól esik, nincsenek rá szavaim:)
Apropó tanulás: a Moza naplóba láttam két megfelelőt angolból és matekból. A jegy megnevezését nem értettem, az rögtön leesett, hogy ez nem négyes-ötös. Matek az erőssége, szerintem csak figyelmetlenségből adódhatott, amihez jókora fáradság társult. A dolgozatot nem láttam, amikor itthon gyakoroltunk egy hibával ment minden. Szöveges feladatokkal dolgoznak, ami nem könnyű. Az angol dolgozatát hazahozta, Kende szólt a jegy miatt a tanárnőnek, írt, hogy közepesnek felel meg. A doga olyan, mintha a kutya szájából szedték volna ki, nem a rendes nevét írta a névhez, hanem hülyeséget és a lap aljába beletépett. Ilyenre én alapból egyest adok. Pedig nehézségét tekintve nagyon egyszerű volt. Többes szám, it is, have you got. Itthon gyúrtunk utána a felelésre és kijavította jelesre. Ha megkérdezem, hogy miből kell tanulni, akkor simán rávágja, hogy semmiből. Pedig mindig van valami, téli szünetre is kapott egy rakat házit, csak, hogy ne unatkozzunk!

1 megjegyzés: