Vincével mézeskalácsokat sütöttünk, jópofa kiszúró formáink vannak.
A tésztával nem kellett bajlódni, mert Nóritól kaptunk kész tésztát, amit egy kis lisztes átgyúrás után csak szaggatni kellett.
Kendét a közös főzés-sütés egyáltalán nem érdekli, nem hozza lázba!Bezzeg, amikor kisebb volt, imádta!Inkább éhes marad, mint a segítség. Szereti kiszolgáltatni magát.
Vele tanultam vasárnap a mise előtt és délután is. A nap egyik csúcspontja továbbra is az ebéd utáni szieszta, mindenki igényli. Bevonulunk a "nagyágyba", meseolvasás, redőny lehúzás és szundi. Annyira jól esik, nincsenek rá szavaim:)
Apropó tanulás: a Moza naplóba láttam két megfelelőt angolból és matekból. A jegy megnevezését nem értettem, az rögtön leesett, hogy ez nem négyes-ötös. Matek az erőssége, szerintem csak figyelmetlenségből adódhatott, amihez jókora fáradság társult. A dolgozatot nem láttam, amikor itthon gyakoroltunk egy hibával ment minden. Szöveges feladatokkal dolgoznak, ami nem könnyű. Az angol dolgozatát hazahozta, Kende szólt a jegy miatt a tanárnőnek, írt, hogy közepesnek felel meg. A doga olyan, mintha a kutya szájából szedték volna ki, nem a rendes nevét írta a névhez, hanem hülyeséget és a lap aljába beletépett. Ilyenre én alapból egyest adok. Pedig nehézségét tekintve nagyon egyszerű volt. Többes szám, it is, have you got. Itthon gyúrtunk utána a felelésre és kijavította jelesre. Ha megkérdezem, hogy miből kell tanulni, akkor simán rávágja, hogy semmiből. Pedig mindig van valami, téli szünetre is kapott egy rakat házit, csak, hogy ne unatkozzunk!
Nálunk nem szoktak szünetekre házi feladatot adni, én nem bánom...
VálaszTörlés