Zitus ballagása

Nagyon sok mindent köszönhetek az egyetemnek. A barátaimat(két gimis barátnőm van), a férjem(ott ismerkedtünk meg a 10-es úton:)Zitáékat(rá vigyáztam), később a munkámat(konzulens tanárnőmnek köszönhetem)rengeteg, rengeteg élményt(amire mindig jó visszaemlékezni), utazást, nyelvjárás gyűjtő kirándulásokat, koleszos éveket.
Szomorúan hallom/olvasom, hogy leépül az egyetem(politikai okok sejthetőek).

Mama támogatott anyagilag: kifizette a kollégiumot, időnként költőpénzt is kaptam, de a többiről nekem kellett gondoskodnom.
Gyerekek felügyeletet vállalok-így kezdődött a szórólapom, amit kiragasztottam a faluba. Megismerkedtem Zitáékkal.(Edi úgy emlékszik vissza, hogy fülig ért a szám, mosolyogtam a szép fogszabályzómban)Zitus akkor ovis volt, eltörte a kezét, ezért kellettem én. Aztán elég sűrűn mentem, maradtam vacsorára is:)Megszerettük egymást, a kapcsolatunk azóta is tart, hálás vagyok nekik, hogy akkor "befogadtak".
 Eltelt néhány év...Zitus  elballagott(szülésznőnek készül, nincsenek véletlenek. A fiaim orvos nélkül, csak szülésznővel születtek, akit Zitának hívtak:)

Gyönyörű időben ballagott a nagylány!

Esztergom csodálatos város(első randink helyszíne) a legutóbbi rossz élményt elfeledtette a tegnapi nap.

Fiúk lent voltak az Apjukkal a Duna parton, amíg tartott az ünnepség: hajót néztek, kacsáztak, fagyiztak, örültünk a napsütésnek!Elegáns inget tettem be a fiúknak, de ők a  mintás pólóban maradtak, ami nem igazán alkalomhoz illő.
Piliscsabán kényeztettek minket:körülrajongták a gyerekeket, finomakat ettünk, ittunk, jót beszélgettünk.

Köszönjük a meghívást!Zitusnak hétfőtől megy a drukk!Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat!