Lotti

Babalátogatóban voltam.

Édes kislány Lotti, nyugodt és kiegyensúlyozott baba volt(amikor ott voltam, állítólag tud sírni is!)
Az ottlétem alatt végig aludt!

Fiaim nagy súllyal születtek, kisebb súlyú babát még nem fogtam a kezemben, egészen eddig.
Lotti külsőleg tiszta Apja.

Mióta gyerekeim vannak meg tudom számolni hányszor voltam nélkülük bárhol. Ritkán jutunk el moziba, koncertről, színházról, kozmetikusról lemondtam...majd 15 év múlva bepótoljuk. Most velük szeretnék lenni, minél többet, ahogy a mondás tartja: gyerekeink vendégek a háznál....amíg velünk, mellettünk vannak, addig kell minden pillanatot kiélvezni. Vinci jövőre ovis lesz, aztán a nap nagy részét úgyis intézménybe tölti és nem velünk.
Úgy mentem el Lotti babához, hogy elaltattam ebéd után, Zoli a másik szobában dolgozott. Kb. 1,5 órát aludt(ami Vincihez képest soknak mondható), kérdeztem, hogy amíg nem értem haza, addig mit csináltatok?
"Én dolgoztam, Vincinek szabad foglalkozás!"
Az utóbbi azt jelenti, hogy szinte bármit csinálhat másodszülöttem.

Kié ez a nadrág?

Az oviban van lehetőség heti kétszer karatéra menni. Kendusnak tetszik, szereti az edzést és az oktatót is kedveli. Nem egy "karate"alkat, de az óra inkább a mozgáskoordinációról szól. Játékos, az elején futnak, "krokodilosat"játszanak, erősítenek, több olyan feladatot kapnak, ahol bátornak, ügyesnek kell lenni. 

Eddig heti egyszer ment Kendus, kérte, hogy decembertől heti kettőre mehessen.

Mi csak örülünk ennek! Igaz az oviban teljesen lefárad, agyilag legalábbis(a héten többször előfordult, hogy nem mentek ki az udvarra, pedig az idő ezt nem indokolta), hétvégére annyira kidől, hogy alszik 1,5-2 órát is.

Pénteken megyünk érte Vincivel, kicsivel hamarabb értünk oda és András bácsi megengedte, hogy Vinci is bemehessen a tornaterembe és részt vegyen az óra hátralevő részében. Nem követte pontosan az utasításokat, szabályokat, de élvezte, hogy csinálhatta a többi gyerekkel az ütéseket.

Ahogy beléptünk az ajtón Kendus két kézzel fogta a nadrágot, ami rajta volt, futásnál már az alsónadrágja is kikandikált. Legalább három számmal volt nagyobb, mint ami az ő mérete, ráadásul lány nadrág volt. Kérdem tőle, hogy miért nem a sajátját húzta fel. Válasz: Karatés bácsi ezt adta rám!Te nem szóltál, hogy az nem a tiéd?Nem(de itt már könnyezett)Szó se volt nadrág cseréről(ilyenről lehet hallani)Kende erősen szabálykövető, amit mondanak neki(főleg az oviban)betartja, elfogadja, nem ellenkezik(legalábbis az oviban)

Az edzés végén átmentünk az ő épületükbe(egyikben a magyar van, másikban a német), már felmostak, gyerek nem volt, az óvónéni és a takarítónő is indult. 

Átöltözött a sajátjába és a kislány nadrágját(később kiderült, hogy kié, az óvónéni is mondta, hogy egy anyuka mindenhol kereste a nadrágot)otthagytuk.

Hétfőn elnézést kérünk(erre Kende: miért Anya?nem nekem kell bocsánatot kérnem, hanem András bácsinak)

Gyerekek mezítláb vannak az edzésen, amit értek is. Kendus hajlamos a felfázásra(fiúknál ritkább), külön kértem, hogy legalább zoknit húzzon a lábára vagy tornacipőt....mezítláb volt, arról elfeledkezett, hogy mit kértem tőle.

Túrós-sajtos pogácsa, ahogyan Vinci készíti

Többször írtam arról, hogy Vinci minden olyan tevékenységet szeret, ahol a kezét kell dolgoztatni.

Főzésben, sütésben rendszeresen segít a kis kuktám, ha kelt tésztát gyúrunk azt egyenesen imádja.
Az előkészítésben, méricskélésben is részt vesz, sőt a "piszkos" munka(mosogatás, törölgetés)elvégzésénél is jelen van.

Gondolkoztam azon, hogy karácsonyra mini konyhát kapna, de az ára elrettentet és egyébként is ő a főzőcskézést "nagyban"csinálja.

Gyakran készítünk kenyérféléket, péksütiket, sós rágcsákat(gyorsan fogy, olcsóbb és finomabb,mint a bolti változat)
Aranytepsi(aranytepsi.blogspot.com)oldaláról származik a következő túrós-sajtos pogácsa receptje.
Nálunk 2 tepsi lett a megadott mennyiségből:
25 dkg túró, 2 púpos kávéskanál só, 30 dkg liszt, 25 dkg margarin, 1 tojás(+1 tojás a kenéshez), 25 dkg sajt a tetejére(trappistát használunk)
Pogácsa szaggatónk nincs, helyette a pálinkás pohár is megteszi:)

Kutyaterápia

Arról tudtam, hogy a Hospice házakban terápiás céllal használnak kutyákat, de arról nem, hogy a megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél is hasznos lehet.
Logopédiai Intézetbe két havonta egyszer lehetőség van arra, hogy kutyával asszisztált fejlesztésen vegyünk részt. Szeptemberben sajnos nem tudtunk elmenni, mert Zoli külföldön volt, Kendus betegen itthon, de most izgalommal vártuk a csütörtök délutánt.
4 fiú és 1 kislány alkotta a csoportot, mind Vincivel egykorú és a beszédfejlődésben elmaradottak. A hallottak alapján a kislánynak ügyesen beindult a beszéde, ami az anyukája szerint részben a fejlesztésnek, részben a Dévény módszer szerinti szájmasszázsnak köszönhető. Vinci volt az egyedüli, aki a vaú-vaú-n kívül mást nem mondott.
Az óra elején bemutatkozott a kutya gazdája és maga a főszereplő a kutyus is. Nick-nek hívták közepes méretű skótjuhászra hasonlított.
Mozgásos 30-35 perces foglalkozás volt, az elején a logopédus hozott egy bábot, mindenki bemutatkozott, megsimogatták, barátkoztak a gyerekek a kutyával.
 Vinci már az elején nem akart a fenekén ülni, inkább futott két kört a tornateremben, amikor sétálni kellett(persze a kutyus is sétált velünk), akkor Vinci vagy a másik irányba rohant(nem futott)vagy megállt az ajtónál. A lényeg, hogy nem azt csinálta, amit kellett volna.
Az ő terepe egyértelműen a mozgás, nagy mozgásigényű gyerek, az utasításokat nehezen fogadja el. Építettek egy akadálypályát(logopédus és a korai fejlesztő) ahol a kutyával együtt kellett végigmenni. A gyerekek megkapták a pórázt és végigvezették a kutyust, Vincinek az tetszett a legjobban, amikor a kutya alatt kellett átkúszni és amikor labdát kellett neki dobni, na akkor a többi gyerekről nem vett tudomást, csak ő, csak ő akarta csinálni a feladatot.
Egy másik feladatnál őszi terméseket: gesztenyéket, makkot, diót kellett keresni a teremben mindenhol és összegyűjteni majd a bilibóba tenni(ami a kutya előtt állt), mintha neki keresnénk a terméseket.
Vinci mindig a kutyus mellett akart maradni, simogatta, bújt hozzá.
Volt, hogy hívni kellett a kutyust vagy mondani neki valamit, Vinci hívta a sajátos kommunikációjával: "eee-vaú, eee-vaú"
Jól éreztük magunkat, megyünk januárban is!

Mosó Vince Mosodája

Tényleg mindenben segít, ott akar lenni mindenhol. Mosásnál, főzésnél, takarításnál, autószerelésnél.
Egy percre nem lehet őt szabadon hagyni, talál magának feladatot.
Ha nem megy a mosógép, ő munkába lendül, bepakolja a gépet a pelusaival

(rosszabb esetben a játékaival)és benyomja egy rövid programra, nem feledkezik meg a mosószódáról, mosódióról és az öblítőről sem. Szerencsére eddig minden kibírta  Vinci mosási próbálkozásait....a mosókonyhát elkezdtük kulccsal zárni.

La Guna étterem Csepelen

Az étterem héten a legjobbak között szerepelt a La Guna(méghozzá a csepeli étterem), a Diningcity szervezésében a legjobbak megismétlik az akciós menüt.
Ilyenkor gyorsan kell online asztalt foglalni, mert elkapkodják az asztalokat. Mindenhol jelzem, hogy 2 felnőtt és 2 gyerek megy(azt is, hogy az egyiknek etetőszék szükséges, amit itthon már rég nem használunk, de étterembe kérjük a nyugodt étkezés reményébe)
A hölgy, aki a bejáratnál fogadja a vendégeket kezdőnek /beugrónak tűnt: először bajlódott a kabátunkkal majd meglepődve fogadta, hogy két gyerekkel érkeztünk, miután leültünk szóltunk, hogy "étterem hetesek"lennénk.
Az étlapon külön szerepelt egy sushi-s és egy nemzetközi felhozatal. Mi három menüt rendeltünk(az egyiket a fiúk között elosztottuk, sőt még haza is hoztunk), szeretjük a sushi-t, de akkor ott a nemzetközi részből választottunk mindannyian. Az asztalon egy(nem is értem miért ép egy, talán az előző vendég egyet hagyott az asztalon és nem pótolták) macaron volt szépen becsomagolva.
Az előételem padlizsánkrém volt pitával, zöldségekkel. Vinci is megkóstolta, ő mindent szeret, amibe kenyérfélét lehet tunkolni, Kendus inkább az Apja leveséből kért repetát.
Tulajdonképpen az előétellel jól laktam:)Gusztán volt feldíszítve a tányér és bőséges volt a pita és a krém is.
Az előételre elég sokat vártunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Vinci meddig bírja azt, hogy az asztalnál kell ülnie. Itthon inkább bekap két falatot majd fut és visszaül a tányérjához(az ovi ebből a szempontból is kihívás, csak a közösség erejében bízom)
Mindig van nálam játék(egy-két kacat), könyv, toll. Persze rajzolni szerettek volna, de papír nem volt nálam, maradt az ismerősök  névjegykártyájának hátoldala. Egész jól lekötötte a figyelmüket.
Főételnek kacsamellet kértem krumplipürével, olyan adagot kaptam, hogy másnapra is elég volt ebédre.
Édesszájúak vagyunk. Bármilyen finom és nagy adag az előétel, mi akkor is tudunk desszertet enni.
Madártejet választottam, különleges módon volt elkészítve: karamellát éreztem és a habon apró pisztáciát, egészen új elgondolás. Nekünk bejött.
Inni házi levendula szörpöt és epres limonádét kértünk. Nem hagyhattam ki a különleges csokis kávét sem, isteni volt, csak ajánlani tudom!
Az étterem hátsó részén kaptunk asztalt, elég sokan voltak rajtunk kívül, a fiúk rendesen viselkedtek, amikor a számlát kértük, akkor kezdtek önmaguk lenni(szaladgáltak a lépcsőn)

Kendeszáj

Apja mindig bekapcsolja a rádiót a fürdőben, engem idegesít(nem hallom a víztől a zenét, akkor meg minek?háttérzajnak..azt meg biztosítanak a fiúk)
Petőfi rádió szól nálunk. Vetkőzik Kendus, megy fürdeni, belépek a fürdőbe és mondja:
"Anya, most ment az egyik kedvenc számod!"
Melyik?
"Tudod, amiben azt éneklik haladjatok gyerekek a Duna parton..."
Töröm a fejem, hogy melyik szám lehet az.
Zoli segít, hát, ez:

Duna part Balaton helyett :)
Haladjatok maradjatok helyett :)
Csak 'kicsit'hallott félre Kendus...

Pedagógia értékelés Viniről

A beszédvizsgálóhoz kellett egy szakvéleményt vinnünk, az a hölgy készítette Vinciről, akihez szeptember óta örömmel, boldogsággal járunk logopédiára, korai fejlesztésre, beszédindításra.
A leírtakkal teljesen egyetértek, nem úgy,mint amikor Kendusról az első ilyen készült az óvodában(tüskét hagyott bennem, amikor leírták, hogy összerendezetlen, bátortalan a mozgása, emlékszem a legfiatalabb volt a csoportban, 4 évesen két kerékkel bicózott, 3 évesen egyedül rollerezett és korcsolyázott, a lovaglásról már ne is beszéljünk)

Részletek a pedagógiai megfigyelésből:

Vince harmonikus megjelenésű, megfelelően gondozott, kiegyensúlyozott, kedves, mosolygós kisfiú.
Kezdetben visszahúzódó, hamar feloldódik, érdeklődő, nyitott.
Foglalkozások elején kissé bizonytalan, rövid beszélgetés után feloldódik.
Akaratos, 'végletes'személyiség, ez tapasztalható a fejlesztési helyzetben is.
Kíváncsi. Az érdekes feladatokat lelkes igyekezettel csinálja, a számára kevésbé kedvelt tevékenységet abbahagyja, nem folytatja, a helyzetbe nehezen lehet visszahívni. Az irányított játékhelyzetben nehezen tartható benn.

Hely-és helyzetváltoztató mozgások korának megfelelőek, labdakezelése bizonytalan, egyensúlyi helyzeteket keresi, nagy mozgásigényű, vakmerő(felmászik a bútorokra), finommozgások életkorának megfelelőek, kedveli a manipulációt, szem-kéz koordinációt igénylő feladatokat.

Szabad játékára gyakorlójáték/funkciójáték jellemző, fantáziajáték(főzőcskézés).
A játékokat-mely nem köti le a figyelmét-rendeltetésszerűen használja.
Játék közben a kompromisszumkészség nem alakult ki.

Hangadására jellemző a gügyögés, gagyogás, szókezdeményezések. Hangot, hangkapcsolatot ritkán utánoz. Környzete megérti.

Testvéri szeretet

Öltözködik Kendus az oviban.

Az egyik kisfiútól kapott egy Kindercsokit(az már más téma, hogy fizetett érte egy cseh koronával,gyűjti a külföldi országok aprópénzeit. Nem tudtam róla, hogy reggel két koronát. Az egyiket a mai szülinaposnak adta, a másikat a "csokis"fiúnak. Megbeszéltük, legközelebb nem visz be pénzt az oviba)

Csoporttársa kérdezi, hogy megetted már a csokit?

Kendus: "Nem, tudod nekem otthon van egy testvérem neki is adok belőle. Egy csokit adtál, azt fogom vele elfelezni!"

Ilyen jószívű Ő.

Modellt állt/ült

Szép, új, finom, pihe-puha, meleg pom-pom sapkát kapott Apától. Belgiumból hozta, még szerencse, hogy nem Párizsból-az utóbbi időben gyakran járt ott, nem alszom jól, ha nincs mellettem, izgulok, féltem Őt.
 Mindig mondom neki, hogy mindenből kettőt vegyen, az esetleges viták miatt, egyet hozott, mert nem tudja a méreteket(a sapka méret nélküli vagy egy méret).Eddig soha nem vett nekik egyedül ruhaneműt, az ízlése jó!

Legós szülinapi meghívó

Kendusnál tombol a legómánia.
A szülő irányt/példát mutathat, hogy mivel játsszon a gyerek, a döntés joga a gyereknél van. Nálunk is van kacat(kinél nincs?), javarészt mégis társasjátékok, fajátékok, fejlesztőjátékokkal játszanak a fiúk.
Kendus első szülinapjára egy nagy doboz duplót kapott. Azt a kivitelt, amiben csak kockák vannak, állatok, figurák nincsenek. Egy évesen még nem ment, akkor mászott, stabilan ült és próbálkozott a felállással, duplot már akkor is szerette. A szerelem azóta is tart.
Legóból simán kirakja azt, ami a korosztályának való, a 6-12 éveseknek szólót segítséggel, aztán belendül a fantáziája és alkot, függetlenül a leírástól.
Ahogy a mondás tartja: "elvan a gyerek, ha játszik"-ő képes órákon át, elmélyülten legózni. Vinci pedig képes percek alatt rommá zúzni. Remélem előbb utóbb nála is eljön az építés időszaka.
Ha a legóbolt közelében vagyunk(KÖKI), akkor nem maradhat ki, hogy ne nézzünk be. Kevés zsebpénze van, ami egy doboz legóra még nem elég, lelkesen gyűjtöget.

A szülinapjára már elkezdtünk készülni. Első körben megcsinálták a meghívót, Vinire is számíthatunk, ha segítségre van szükségünk.

Minden a kezük munkáját dicséri. Ötletet a Pinterestről merítettem.
Hobbi boltban natúr kis fadobozokat vettünk.

6 darab volt a boltban, 6 pajtit hívunk meg.
A fadobozokat lefestettük akrilfestékkel kékre(legó alapszínre)

. Egy éjszakát száradtak, majd öntapadós dekorgumiból köröket vágtunk ki. A szín megegyezett a doboz színével.

Kendus körberajzott 5 forintost és azt vágta ki majd ragasztottak.

Így a doboz már a legó kockára hasonlított.Az aljára került a gyerkőc neve és az óvodai jele.
A meghívó egy netről letöltött legós emberke volt, ezt Kende kiszínezte, hátoldalára írtuk a meghívó szövegét. Ő aláírta és rárajzolta a nevét.
Ajándékként legó figurákat készítettünk gipszből.

Kockaáruház honlapjáról rendeltem egy szilikonos legó figurás jégkockatartót(amiben nemcsak jégkockát lehet készíteni)
Először próbálkoztam zsírkrétát sütni a formába. A sütő mindenhol zsírkrétás lett(szétdurrant  200 fokon a kréta), de maga a forma nem maradt meg, szétfolyt az egész, a magas hőfok volt az oka.
Gondoltam még csokira. Nem volt itthon csak töltött étcsoki, az sem lett az igazi. A gipszben még soha nem csalódtam, az elsőre sikerült is. A meghívottak akár otthon kifesthetik a figurát.

Beszédvizsgáló

A hetünk zsúfolt. Ami Vincét illeti: a két logopédiai, korai fejlesztésen túl a héten a Beszédvizsgálóban is jelenése volt.

Reggel 8-ra volt időpontunk( 2 hónapot vártunk rá),a tájékoztató levélben az állt, hogy kb. 2 órát vesz igénybe a vizsgálat. Első gondolatom az volt, hogy Vinci ennyit nem bír ki, akármennyire is játékos a dolog. Főleg úgy, hogy szeretek a kiírt időpont előtt legalább 10 perccel érkezni, belekalkuláltuk a lehetséges "dugót"és azt, hogy Kendust beadjuk az oviba. Az ébredés időpontjával nincs gond, az simán megy hajnalok hajnalán. Emiatt Vinci 10 után már kidől.

Szimpatikus, fiatal nő vezette a vizsgálatot(aki maga is kisgyerekes anyuka, sorstárs:)
Vinci játszott az ottani játékokkal, amíg a papírmunkát elvégeztem(gyorsan ment, a mondott szavakra voltak kíváncsiak)Majd a hölgy mutatott egy képes könyvet, ebben kellett Vincinek megmutatni(mondani ugye nem mondja)mit hallott, aztán volt egy egymásra rakosgató vödrös játék(ugyanilyenünk van itthon, fürdésnél használjuk), aztán "beszélgetett"Vinivel. Megmutatta a testrészeit. A fiam nyitott, közvetlen, kedves volt a nővel, például elkísérte kézenfogva(!) fénymásolni. Az egész kb. 35 percet vett igénybe, látszott rajta a fáradság, nem nyüstölte tovább.

Vinci SNI-s(sajátos nevelési igényű lett)a 2016/2017-es tanévig, hivatalos nevén beszédfogyatékossága miatt. Akkor lesz a következő felülvizsgálat, ha nem kérek előbb. Az SNI-s jelző nem kíséri el az egyetemig. Amíg SNI-s addig ingyenesen jár neki a korai fejlesztés, logopédia.
TSMT tornát javasoltak.

Az a kérdés, hogy tavasszal milyen oviba jelentkezzünk. Ajánlott a kiscsoportos ovi, ami biztosítja neki az intenzív(heti 3 logopédiai foglalkozást).
Tudjuk, hogy a legideálisabb Vincinek az az ovi lenne, ahová most fejlesztésre járunk(ott működik ovi és iskola is, ELTE Gyógypedagógia , Logopédiai intézet). Nagyon szeret oda járni, jól érzi magát, szereti a logopédust. Ott két ovis csoport működik, kis csoportos. A fejlesztő szoba az ovis szobák mellett van, teljesen belátni, a folyosón a gyerekek munkája, pozitív benyomást tesz rám(nem csak megőrzik a gyerekeket-ahogy sok oviban-hanem sokat foglalkoznak,fejlesztik őket.
A gond az, hogy tőlünk messze van. A heti két utazás is teljesen lefáraszt.
Kendust beadom az oviba(kocsival , busszal 10 perc, gyalog messze), utána Vincit beadnám a VII. kerületbe onnan mennék valamerre(:) dolgozni, aztán délután ugyanez a kör. Megjegyzem tudom, hogy sokan ingáznak és csinálják ezt. Számomra  ez napi minimum 3 óra utazást jelentene.
Még rágódunk rajta.

Oda nem megy, ahol Kendus van(német nemzetiségibe, mert magyarul sem tud), az ovinak van magyar része, de 24-27 fős csoportok, ahol Vinci elveszne. Tudom, hogy befogadó intézmény, ami szépen és jól hangzik, a valóság már más kérdés. Kendus volt ovija, ami közel van szintén befogadó intézmény, a csoportlétszám ott is 24-25 fő, barátunktól hallottuk(akinek a fia szintén logopédia fejlesztésre szorul),hogy ott jó a logopédus és megtartják a heti 3 órát, de emellett heti 2szer magánba viszik.
SNI-s státusz azzal is jár, hogy két gyereknek számít(fejpénzt is így veszik fel utána az intézmények)

Márton nap

Szólt a Márton nap evés-ivásról, lámpás felvonulásról, aranyos műsorról, amiben megemlékeztek a gyerekek Márton püspökről.

Bevallom őszintén soha nem készítettünk itthon lampiont(idén vettem két kis lámpást-halloween tökök helyére , ami a teraszon világít, az egyiket Vinci magával hozta a felvonulásra).

Furcsa volt, hogy a lámpás készítése úgy történt az oviban, hogy a szülők egy terembe leültek maguk elé vették az előre megrajzolt mintát és vágtak, ragasztottak, meg vágtak és ragasztottak, közben a szájuk is járt:) A szülőin úgy állt össze a fejembe a' lámpás kézműves délután', hogy az egy közös program a gyerekkel. Régi motoros anyukáktól megtudtam, hogy az első évben a tömény technokol használata fejfájást okozott néhány gyereknél, ezért kis csoportos felosztásban csak a szülők készítik el. A rókás lampion alapja ugyanaz volt, mint, amit az Aldiban is lehet venni.

A lámpás ugyanolyan lett,mint a többieké, csak a zsírpapír, amit a róka belsejébe kellett volna ragasztani én kívülre tettem(nekem fel sem tűnt, csak az óvónéni hívta fel rá a figyelmet, attól még a funkciója megmaradt és szépségéből sem veszített) Siettem vele, mert időpontunk volt aznap a fodrászhoz. Led-es mécses került a belsejébe.

A műsorban az összes dalt, verset, mondókát, párbeszédet Kende fejből tudta(időnkét olyan szavakat mond németül, hogy csak lesek) Szívesen szerepel, a róka szerepét kapta meg.

Finomságok elkészítésébe most nem szálltam bele, az Oktoberfest és a nemzetiségi nap teljesen kimerített. A gyerekek és a felnőttek ehettek libacombot,(jó dolguk van a gyerekeknek, na) libazsíros kenyeret lila hagymával, sütőtököt és rengeteg nasit. 

Miután mindenki teletömte a bendőjét, besötétedett indultunk közösen a városháza elé. Ott is műsor, élőzene, teázás várta a családokat, német nemzetiségi iskolások és gimisek is eljöttek és világítottak a lámpásukkal.

Még kint az udvaron történt, hogy szegény Kendus rókás lámpása szétesett(mégsem bombabiztos az a technokol), két nagyobb fiú -csoporttársa -elkezdte csúfolni a lampionját. Sírva fakadt, aztán jöttek a 'mit bőgsz??'kérdéssel. Nem szokásom más gyerekét fegyelmezni, de ott megtettem(az anyuka nem szólt a gyerekére, pedig ott állt mellette)Kendusnak meg kell tanulnia megvédeni magát, csak sírt, de nem mondott semmit.

Sírva, szipogva, kiabálva hagytuk el az ovit, ez beárnyékolta az egész estét. A buli további részét kihagytuk, mert fáradtak, nyűgösek voltak a fiúk(5.30-kor ébredtek maguktól, Kendusékat korábban ébresztették, Vincinek aznap volt a beszédvizsgálóban időpontja)

Úgy tűnik, hogy Kendusnak sikerült három pajtit találnia a csoportban(az egyik közülük lány, mindig rajzolnak egymásnak),  örülök neki, hogy kezd felszabadulni az oviban.

Első színházi élmény Vincinek

Eljött ennek is az ideje.

Csecsemődarabon voltunk a KMO-ban. Dödölle című előadást néztük meg négyesben, a pécsi Bóbita Bábszínház színészei adták elő.
Kb. 20-25 perces előadást Vinci türelmesen, ölben ülve, tátott szájjal végignézte, közben sokat nevetett. A célközönség 0-3 éves kort fedett le, rangidősnek látszott Kendus, mégis élvezte, megállás nélkül kacagott.
A darabban sok, ismert mondóka, dal elhangzott. A nagy színházteremben a színpad előtt játszott a két szimpatikus színész(az a típusú színész, akire ránéztem és kellemes benyomást tett rám, gondolom a gyerekekre is)
A színpad előtt nagy párnák leterítve mindenhol. Az egyik szervező még kezdés előtt elmondta, hogy ilyen sok emberre nem számítottak(tágas a terem, nem tűnt fel a "tömeg") örülnek mindenkinek(a gyerek hozza színházba a szülőt), Baby Art programsorozat keretében mutatták be  a Dödöllét. Fiaim tudják mi a dödölle, itthon is szoktunk dödöllét enni.
Még az előadás előtt a színészek beszélgettek a gyerekekkel, megkérdezték, hogy mit reggeliztek, hogy vannak. A végén pedig minden olyan eszközt ki lehetett próbálni(henger, labda, szivacsok), amit használtak a darab alatt. A fiúk rögtön felmásztak a létrára(szabad volt), Kendust a hölgy invitálta építésre, de nem vett benne részt, Vinci belemászott a nagy hengerbe, labdákat gurított.

Színházterem mellett berendeztek egy kreatív játszósarkot, a kreatív része abban nyilvánult meg, hogy minden játék papírból volt. Ezt a játszósarkot a kezdés előtt és az előadás után is használhatták a gyerekek. Erős kartonból készült vonat(cd és papírtányérból voltak az alkatrészei), házikó(belül színes ledes megvilágítás, Vinci imádta), posta.

Nagyon jól éreztük magunkat, színvonalas előadást láttunk, külön öröm, hogy Vininek is tetszett(nem rohangált, hanem tényleg lekötötte a figyelmét), Kendus sem unatkozott, megyünk máskor is.

Ha jól láttam, akkor az utolsók között jöttünk el.

Kendeszáj

Találós kérdéseset játszunk utazás közben.
Amelyik állatra gondoltam, azt mondják az ember legjobb barátja.
Anya, ne is folytasd. Tudom a választ.
Gorilla!!

Ő is gondolt egy állatra. O betűvel kezdődik és a kicsinye a kis elefánt.
??
Nem tudom, szabad a válasz.
Hím oroszlán.

Borítékot címzek.
Ráírom, hogy XX .kerület.
Anya, miért rajzolsz rá kereszteket?

Mondóka magyarul és németül

Kendeszáj

Jönnek hozzánk autót nézni.
A fickó ugyanolyan pizsamában van, mint amilyen az Apjának van(csak ő a pizsamát alváshoz hordja, plüss, puha az anyaga, Tchibo)
Hangosan mondja: Anya, a bácsi miért jött ki az utcára pizsamába?

Válogatja a játékokat.
Két kupacba szedi őket.
Az egyikre rábök: ezek bénák, ezek lehetnek Vincié!

Izgatottan várja az ovis Márton napi lámpás felvonulást.
Anya, mikor lesz már a Márton napi nap?

Lottózóban, kaparós sorsjegyet kap, amin nem nyerünk.
Sajnálom, hogy nem nyertünk. Vitázik velem, hogy ő igenis nyert.
Hazamegyünk,mondom Apának, hogy nyertünk pénzt, mehetünk a legóboltba.

Egymás követő két nap is dolgunk volt a Kökiben.
Az egyik nap bementünk szemet legeltetni a Legó boltba.
Másnap mondja: menjünk már be, hátha hoztak valami újdonságot!

Este megbeszéljük, mi volt az adott napban a legjobb.
Szerinte: Vinci ma már nem köhögött!
(olyan édes:)

Nem múlik el este , hogy ne olvassam el József Attila Altatóját(már fejből mondja)
A rádióban szó van a József Attila színházról.
Anya, menjünk oda, ott játsszák az Altatót!

Minyonok

Nem új film a Minyonok, július elején volt a premierje, mi most az őszi szünetben láttuk Kendével, Anya-fia program keretében.
Moziba inkább az apjával megy, ő a filmmániás(ha tehetné reggeltől-estig moziteremeben ülne)
Sokan úgy vélik, hogy pénzkidobás a mozizás, otthon is meg lehet kényelemesen nézni a filmet az ágyból, de mi szeretünk moziba járni, a  mozi hangulatáért és Zoli imádja a széles vászont is. Itthon nyár óta nem működik a tévénk, nekem egyáltalán nem hiányzik, neki elvonási tünetei vannak már.
Nemrég volt a moziünnep, amikor akciósan lehetett filmet nézni. Akkor végigböngésztem a környék mozijainak műsorait, de vagy időpontban nem vagy kínálatban nem volt megfelelő.
Így, amikor november elsején(öröm mozizással kezdeni a borús, hideg hónapot)megláttam, hogy a Lurdy ház több gyerekeknek szánt filmet ad(van,amit 2 D-s verzióban is, nem a legfrissebbeket)690 forintért(a kis menü 790 volt:), akkor kaptam az alkalmon és megvettem a Minyonokra a jegyet.
A film 12-es besorolást kapott, szerintem 6 évesek is értik és nézhetik, nincs benne olyan jelenet, hanghatás, szöveg, amitől megijednének vagy nem értenének.
Megvettük a kukoricánkat, teánkat és elfoglaltuk a kényelmes székeket. Kendus egyedül megette az 1 literes kukoricát. Csak lestem, alaposan megtömte a pocakját itthon indulás előtt. Már az előzetesek alatt óriásiakat kacagott, megszűnt számára a külvilág, beszippantotta a vászon. Lesz egy dinós film, amit szeretne megnézni. "Ez fiúknak szól Anya, ezt Apával nézem majd meg!"
A film végig lekötötte a figyelmét, azóta ismét felértékelődtek a polcon lévő Minyonos figurák.
Nekem is bejött a film. Aranyosak, szerethetőek a figurák, jó a sztori, van benne humor.

Csintalan Vince ismét jelentkezik

Vinci hamarabb elalszik napközben(is), mint a tesója. Az őszi szünetben Kende kifejezett kérése volt, hogy a nagyágyban bújunk össze, miután Vinci elaludt. Ott még meséltem a választott könyvből, ami "nagyoknak"szól.
Kendével együtt elaludtam, közben Vinci felébredt én továbbra is szunyáltam. Arra ugrottam ki az ágyból, hogy Vinci torka szakadtából ordít.
Magára húzta a gardrób szekrény két ajtaját, beszorult. Közben észrevettem, hogy minden csupa vaj.
Az lehetett a háttérbe, hogy Vini átment önkiszolgáló üzemmódba. Felmászott a konyhaasztalra(egyébként mindenre felmászik, húzza a széket és megszerzi a kiszemelt tárgyat, nincs előtte akadály)és megette a teavajat!A vaj nálunk mindig a konyhaasztalon van, egy kézműves tartóba(kivéve a kánikulai időszakot)Különleges ízlése van a fiamnak :imádja a vajat, kacsazsírt magába. Persze nem engedem, hogy zsiradékot magába fogyasszon!

Egy másik eset: felmászik az íróasztalom fiókjaihoz és kiönti a tartalmát.

Miután minden fiók kiürült, tovább megy és keres magának más elfoglaltságot, pl: kukát tologat és pakol belőle vagy a porszívó csövével rendezkedik a konyhapulton.

Nincs macskánk, de macskaszarunk mindig van. A szomszédok állatai előszeretettel használják az előkertünk homokos részét. Hiába szedem össze egy nap egyszer, Vinci mindig talál néhány kakikt, amibe jobb esetbe csak belelép....

Nincs egy szusszanásnyi ideje sem az embernek mellette, ő mindig tesz-vesz. Minden háztartási munkába bevonom, amit ő élvez is, főleg a főzést szereti.
Egy valami teljesen leköti, amíg én pl. felmosok. Halász Judit számok, hallgatja és tátva marad a szája, közben még a keze a táncol.

Tervezem, hogy elmegyünk koncertre, de a 11-es kezdési időpontokkal még nem békültem ki.

Krupp

Vinci péntek este produkálta élete első kruppos rohamát. Nagyon megijedtem, nem láttam még ilyet, Kendus sokféle betegségen átesett, de szerencsére a krupp kimaradt az életéből.
Állítólag örökölhető(Erika kruppos volt)
Voltak előjelek. Reggel és este köhögött. A köhögést betudtam annak, hogy a nózijából a váladék folyik le a garaton és ingerli, kifele ritkán folyik az orra. Használtuk az orrsziporszit, de nem volt színes a váladék, inkább vízszerű. Adtam neki köptetőt, hátha segít a slejm feloldásában(akkor még nem tudtam, hogy jobb lett volna ezt elkerülni)

Az étvágyával, kedélyével nincs gond. Péntek délután bejöttünk az udvarról és látom, hogy lila a keze és jéghideg, annak ellenére, hogy fel volt öltöztetve és kint is sütött a nap. Furcsa volt a tekintete. Vacsorát már nem fogadott el(uzsonnára két nagy adag tejbegrízt benyomott, ami nálunk töményen készül, mert a fiúk úgy szeretik, ha megáll benne a kanál)
Fürdéskor nem lubickolt, nem fröcskölte ki a vizet, csak ült és nézett maga elé. Kivettem, de már remegett, éreztem, hogy lázas. Kapott kúpot, kb. 5-10 perc után kakilt. A székletében nem láttam a Nurofent, csak gondoltam, hogy ilyen gyorsan nem szívódik fel. Nehezen vette a levegőt, megállás nélkül köhögött.

Felhívtam az ügyeletet. Kihangosítottam a telefont, hogy hallják, hogy köhög, akkor már 39 volt a hője, Távgyógyításban megállapították, hogy ez bizony krupp, de nem jönnek ki!!Ha éjjel háromig nem múlik, akkor irány a Heim Pál. Azért rákérdeztek, hogy van-e autóm. Elláttak jó tanácsokkal, nyomás ki a hidegre. Vini egyébként is  szívesebben alszik  szabad levegőn alszik(télen is kitolom a babakocsiba, mínusz öt fokig, jól bebugyolálom, megfázni  nem tud)
Bökkenő, hogy egyedül voltam a gyerekekkel. Kendust éjjel nem szívesen rángattam volna be a Heim Pálba(aztán ki tudja mikor kerülünk sorra). Felhívtam Noémit, Nórit, Ronit, ha kell, akkor jöjjenek Kendusért és viszem Vincét a kórházba.

Éjjel aludt, sokat köhögött, három Nurofen után kezdett el izzadni. Hűtöttem a kis testét, megkapta Kendus erős lázcsillapítóját is.

Úgy gondoltam, hogy reggel kihívom a gyerekorvost(csakhogy ünnep előtt és szombat volt). Itthon nem volt apró pénzem. Körbetelefonáltam a szomszédokat, ki tudna nekem felváltani.
Jófej szomszédaink vannak: az egyikőjük felajánlotta, hogy elmegy nekünk gyógyszerért(szerencsére minden van itthon, kivéve krupp elleni kúp), a másik elvállalta volna Kendust, a harmadik szomszéd kisfia kruppos. Tőlük kaptam két kúpot, már az első beadása után megszűnt a köhögés, láz. Csodát tett a szteroidos kúp(nem a legnagyobb kiszerelésűt kaptam)A másodikat tartaléknak hagytam, nem volt rá szükség.

Ma elmentünk a gyerekorvoshoz. Vinci tüdején nem hall semmit, szerinte is krupp lehetett. Végszükség esetére felírta nekünk a Rectodelt kúpot.

Halloween

Mióta gyerekeim vannak, azóta létezik számomra Halloween is:)
Évről-évre egyre több minden kúszik be az életünkbe, ami ezzel az angolszász ünneppel kapcsolatos. Lehet, hogy jövőre már bulit is fogunk tartani:)Itthon még nincs szerintem kultúrája.
Tavaly nem farigcsáltam a fiúknak tököt, hanem Kendus kifestette, egyedi lett. Még Vinci nem volt abban a korban, hogy ilyenekben aktívan részt vegyen.
Idén nem az utolsó pillanatban kapkodtam, hanem már jó előre szóltam a  zöldségesnek a piacon, hogy szeretnék két közepes nagyságú tököt. Ritka alkalom, amikor Zolival kettesben megyünk piacozni, ő a pénzét a húsosnál költi el, én a tejboltba. Rá is kérdeztem, hogy kinek vesz itthonra fél disznót?!Mire a zöldségeshez értünk, már csak apró volt nálunk. A zöldséges  a megbeszéltek szerint hozta a két formás tököt, mire Zoli rákérdezett, hogy miért kell nekünk ebből kettő??(válaszom: tudod két fiad van...ez így nem teljesen igaz, a harmadik már nagykorú)Végül egy darabbal jöttünk haza.

Közben a tök ára a hét végére olcsóbb lett, vettem még egyet.

Szuper jó tökfaragási ötletekkel van tele a net, én a könnyebb utat választottam: lett szeme, szája, füle a töknek. Hiába van éles késem, nehéz megbirkózni vele. Minden délután, amikor már elég sötét van kivisszük a mécseseinket és meggyújtjuk. Bentről pedig figyelik, hogyan világít.

Szeretek kertészetbe járni, az egyszerű dekorációk, csokrok is szemet gyönyörködtetőek. Legutóbb megláttam egy kerámia Halloween tököt, ami rögtön haza is jött velem.