Astoria Étterem

Szeretünk enni, szeretek főzni, sütni.
Imádom az ízeket: sós, édes, csípős, savanyú.....bármilyen jöhet, csak jól legyen elkészítve!
Étterembe általában kiemelt alkalomkor megyünk, de mióta regisztráltam a diningcity-n, azóta kapom a jobbnál-jobb ajánlatokat, aminek nem lehet ellenállni.
Az étteremhéten(ami majd csak októberben lesz) olyan helyet választok, ahová egyébként nem jutunk el.
A diningcity-ről kapok hírleveleket, az egyikben szerepelt az Astoria Étterem akciója, az étterem 100 éves szülinapját ünnepelték ezzel.

Az éttermet már többször kinéztem magamnak és sokszor elmentem mellette, amíg nem voltak a fiúk.
Délután 17-re foglaltam asztalt, de a fiúk pontban 16.30-kor aludtak el, pedig nem szoktak délután 16.30-kor aludni, Kende magától lefeküdt az ágyra, Vini dörzsölte a szemét, nyafizott. Szerencsére a szundikálásuk nem közelgő betegséget jelzett.
Kicsit később értünk oda,a pincérek ennek ellenére is kedvesen fogadtak minket. A belépésnél Zoli kérte Kendust, hogy viselkedjen rendes gyerek módjára, mert ez egy szép(puccos, előkelő)hely.Kende megértette és jól viselkedett(nem szaladgált, amíg ott voltunk, addig ült a fenekén-lehet, hogy az alvásnak köszönhető), Vinci is kulturáltan evett egy darabig, amikor megunta, akkor kezdet a darabkákat ledobálni és közben szemberöhögött.
Segítőkészek, udvariasak, mosolygósak voltak a pincérek!Vini etetőszékben ült(foglalásnál kértem), kérés nélkül hozták a fiúknak a külön evőeszközt, tányért.
Két menüt kértünk, Kende alig eszik(szinte semmit), Vincivel osztozkodtam. Murphy, Kendus a leves nagy részét megette majd közölte, hogy farkaséhes. Mostanában nagy divat a nagy tányéron kis étel,viccesen megkérdeztük a pincért, hogy mire számíthatunk.
A menü 4 részből állt, az előételem kalács volt kacsamájjal, ribizlivel.Leves: bodzás almaleves, főétel: fogas zöldségekkel, desszert: varagabéles barackkal. Az ételek  íze teljesen a mi ízvilágunkat adta vissza.
Az épület gyönyörű, szólt a nóta, Vince minden szám után megtapsolta a muzsikusokat.
Jóllakottan jöttünk haza, a pincér többször megkérdezte, hogy ízlenek az ételek, mindennel elégedettek vagyunk-e(és ha igen, akkor menjünk máskor is:)