Lovardában

Miután "kevés" vagyok a virgonc kisfiamnak, hogy egésznap szórakoztassam itthon, kitaláltam, hogy elmegyünk a Harmónia házba. Még nem megyünk gyerekközösségbe, mert tegnap még ment a hasa, vele együtt nekem is és délelőtt ramatyul éreztem magam. Zoli tegnap délelőtt elvitte Kendust Kőbányára autót nézni, most volt vele életében először 2 órát távol!Azt mondta, hogy jó gyerek volt, tologatta a babakocsiba és ott volt a keresztapja,aki bolondozott vele.Igazán büszke voltam rájuk, de főleg az apjára.
A Harmónia ház, ami tulajdonképpen nem is ház, hanem egy tanya tőlünk nem messze.A tanyasi életet mutaja be a városi gyerekeknek, sok állat van, állatsimogatóval, lovaglással, szervezett programokkal.
Mielőtt elindultunk volna felszerelkeztem elemózsiával: sárgarépával és fehérrépával.
A tanyán nem volt senki az állatokon kivül, a kapu zárva volt. Ha már eljöttünk otthonról, szép az idő, süt a nap, tavasz a levegőben, úgy döntöttem, hogy elmegyünk a lovardába(ez sincs tőlünk messze).
A pónikhoz mentünk, a nagyobb lovaknál több kutya is volt szabadon, ezért őket elkerültük. A pónikat egy férfi etette, Kendusnak a kezébe adtam a sárgarépát és olyan nagyfiúsan, hősiesen etette őket.Felajánlották, hogy lovagolhat a pónikon, de ő még kicsi ehhez.
A keze már hideg volt, nem akart hazajönni, de megígértem neki, hogy tavasszal gyakran kimegyünk a lovardába.