Überhisztis

Vince az, aki minden délután giga hisztit csap az oviban, egészen a hazafele úton nyomja. Szerencse, hogy nincs messze az ovi. Akkor is, az udvarról valahogy be kell csalni, általában átöltözni , kezet mosni, homokot kiszórni a cipőből, cuccokat összeszedni. Tegnap és tegnapelőtt is rövid pólóban volt kint. Az idő csalóka-utál rétegesen öltözni-, ahol süt a nap, ott jó idő van, én is napoztattam az arcom hétfőn és nagyon jólesett, de a fedett homokozóban, a homokot túrni nincs meleg. Szerdán zokni nélkül volt kint, őt nem zavarta, hogy állt a lába alatt a homok, az ujjai között is nagy mennyiségben megtapadt. Hazajövünk, megengedem a kádban a vizet, addig ők játszanak az udvaron és utána rögtön fürdés. Áll a kosz rajtuk, ragad a kezük.
Vince már a homokozóban kezdte a balhét, két ovis társa árkot ásott, ő odament és betemette, majd belerúgott a kislányba, búcsúzáskor még rá is csapott. Ő volt a kezdeményező, bocsánatot nem volt hajlandó kérni, csak üvöltött, pedig senki nem szólt hozzá.
Az öltözködésnél folytatódott a balhé, mindenki rohadt kaka volt(szívja magába a válogatott káromkodást a csoportban), még az is, aki csak kedvesen elköszönt tőle. Ott állt két szülő is, akik tátott szájjal figyeltek minket, moziztak(talán jól szórakoztak), de engem zavart. Megálltak a készülődésben és nézték az überhisztis fiam viselkedését és gondoltak arra, amire akartak. Biztos újdonság volt nekik ez a fajta "kirohanás".
Biciklivel jöttünk haza-ő ült mögöttem. Itthonra már lecsillapodtak a kedélyek, mélyen sóhajtottam, amikor kigördültem az ovi kapuján. Közösen főztünk, tanultunk.
Mindene többek között a takarítás, csak jó sokáig őrizze meg ezt a hozzáállását. Múlt héten az volt a szenzáció, hogy ha hazajövünk, akkor közösen felmossunk:)vagy hörcsögöt takarítunk vagy porszívózunk.