Önállósodik, nagyfiúsodik.
Már tavaly is téma volt, hogy iskolába menet a sarkon álljak meg és ő onnan gyalog besétál. Na nem, én kapun belülre kísérlek-, mondtam. Apja az iskola előtt megáll(profi módon, mini helyre is beparkol)szemével követi, ahogy bemegy a suliba.
Az iskolájától egy saroknyira dolgozom, kérlel, hadd menjen onnan egyedül. Nem engedem, még nem. Szóba került, hogy ő akkor ötödiktől egyedül jönne haza. Egy átszállással(villamosról villamosra)oldható meg. Határ út pedig nem a legbiztonságosabb hely. 3 év és felsős lesz.
Múlt vasárnap a misére bekísérte az apja, a végén érte mentünk(ez is elképzelhetetlen volt még nem is olyan régen). Két olyan osztálytársa is van, akikre számíthatunk. Szombati munkanapkor az egyikőjük apukája felhívott, hogy ne vigyem magammal Kendét dolgozni, hanem nyugodtan vigyem át és délután, amikor végeztem érte megyek. Bevállalták azt is, hogy 7-kor már ott leszünk.(Éjjel belázasodott végül nem jött össze a közös nap.
Tegnap névnapi(!)buliban volt a másik barátjánál. Úgy látom az osztályban 5 -en alkotnak egy szorosabb közösséget, csoportot, barátságot. Hasonló érdeklődésű fiúk. Kérdezem mit csináltatok tegnap a buliban?Nurf, pizza, torta. Az ünnepelt fiúval egy hittankörbe jár, holnap Gellért-hegyi túra lenne a program, de M. lebetegedett, Kende pedig kijelentette, hogy akkor ő sem megy.
Itthon is maradt már 1-2 órára egyedül, kényszer szülte megoldás.
Nagyon szeretne kütyüt kapni: telefon, tab, laptop. Beküldtük a Tatu újság nyereményszelvényét, ahol a fődíj egy tab, várja a postást, hátha ő a szerencsés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése