Kendének valahogy nem erőssége az öltözködés. Nem érdekli, ha fordítva van rajta a felsőrész, ha a belseje van kint, ha az eleje van hátul, ha az ing gallérja begyűrődik, ha a köpeny(ami nálunk fogyóeszköz, kötelező a suliban, jó dolognak tartom, de a "simi"pólót azért birizgálja alatta:) nincs begombolva.
Van egy szuper kényelmes, puha talpbetétes, márkás sportcipője, különleges, mert villog a talpa, amikor rálép. De nem ám egy színben játszik, hanem a neontól- a liláig minden árnyalatban(máson még nem láttam ilyet. A Renoban utolsó páras volt és lecsaptam rá) Ebben a cipőben nem megy suliba-kivéve sportnap-. Hajnalban megyek dolgozni, legtöbbször nem is találkozunk, max. egy puszira, ölelésre. Kérem, hogy ne a villogó cipőbe menjen, egyrészt, mert nem iskolába való, másrészt egésznap, jobb, ha gyógycipőben van. Már úton vagyok, biztos, ami biztos, felhívom az apját is, hogy a bőrcipőbe-supis vagy a saját lábára készített gyógycipőbe menjen. Figyelemfelhívásként, kitoltam a pad alól őket, el lehet benne esni. Persze, a villogósban ment:)Szenzáció volt az osztályban. Késő este jöttünk haza, láttam az udvaron legalább merre van.
A suliban kimondatlanul is, de van egy dress code. Egyébként is, öltözzön fel szépen, divatosan, csinosan. Valamelyik délután melegítőben jön le a portára. Lassan öltözik, nem volt kedve/ideje/energiája átöltözni.
140-es a ruhamérete, ismét minden bokalengő és a felsőrészek ujja rövid. Elmentem a kedvenc turimba, hogy télre feltöltsem a szekrényét, hát nem magamnak találtam rucikat:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése