A kacsa csoportnak két faliújságja van. Az egyik kint a folyosón, a másik bent a babaszobában.
A bentin van egy heti felbontású naptár, ebbe írják az óvónők, hogy mivel foglalkoztak reggeltől-délutánig a gyerekek. Még mielőtt szólnék, hogy megjöttem, mindig elolvasom. A beszélgetőkörben téma volt az eltűnés. Kinek szóljanak, ha észrevették, hogy nincs mellettük Anya, Apa.
Kendus így fogalmazott: "csak a lakáscímünket"mondhatjuk meg, rendőrt kell keresni. Ahogy szóba jött a lakcím, a gyerekeknek el kellett mondaniuk ki hol lakik.
Az óvónő ledöbbent, hogy a csoportban csak 5-en tudták(ezt ki is írta, név nélkül). Kendus odafutott hozzám és megkérdeztem tőle, hogy ő elmondta -e a címünket.Tudja ám, de "fiús zavarában" előfordulhat, hogy inkább csöndben, kukán ül. De nem! büszkén mesélte, hogy ő tudta és az óvónő is megdicsérte.(2,5 évesen ovis jelentkezésnél megkérdezték tőle, már akkor mondta)
Kendus: "Mondtam, hogy Magyarország fővárosában, Budapesten a XX. kerületben, Frangepán utca 67"-ben lakunk.
Amiért ilyen okos volt, megkaphatta Hápi Sápit aludni.Mindennap visz itthonról alvóállatkát, mindig mást. Nála volt egy tigris és a Hápi Sápi. XY nem vitt alvóállatkát, Kendus megsajnálta és neki adta a tigrist, "hogy szép álma legyen".
Hát ilyen Ő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése