Kendus ennyire még nem várt semmilyen ünnepet, mint a mai március 15-i megemlékezést. Komolyan mondom minden este megkérdezte, hogy mennyit kell még aludni ahhoz, hogy a Szoborhoz mehessenek.
Az oviban ez a hét a készülődés jegyében telt. Csináltak sisakot újságpapírból(ez neki nem újdonság, mert itthon is szoktunk )és festettek kokárdát rá. A lányok mást készítettek. Kendus nagyon várja a kardozást, amit a Kossuth szobornál adnak elő. Kérdezem tőle, huszár leszel?Nem katona, Huszáb Ildi néni lesz:)
Menő a csoportban, ha valakinek katonai mintájú ruhája van(a héten voltam turiba, de nem találtam neki, helyette találtam Superman-es felsőrészt)Van egy kislány, aki tegnap terepmintás szoknyában volt. Mondja Kendus, nem is értem, lányok miért vesznek fel katonai szoknyát???
A kabátjára már szerdán feltűztük a kokárdát, büszkén viseli.Tudja, hogy mit szimbolizál, meséltem neki róla és az oviban is "tanultak"róla.
Pocsék az idő, hideg van és szakad eső, szinte biztos vagyok benne, hogy a mára betervezett sétájukat elhalasztják. Közös ovis sétákért is odavan, amikor az egész csoport elsétál valahová(voltak már a kerület legnagyobb gesztenyefájánál, pékségben)Most március 15-i emlékműhöz mentek volna.
Szenzáció még, hogy Autóbusszal mennek(ahogy ő mondja), nem busszal, hanem Autóbusszal a Kossuth szoborhoz!Annyira cuki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése