A nap beszólása

2 órát távol voltam.
Vini aludt a babakocsiban, Kendus mesét nézett. Zoli tudott mellettük dolgozni.
Ebédnél kértem az apjukat, hogy Vincit etesse(még) meg, mielőtt lelép.
Erre ő: Még nem vagy ÜZEMKÉPES?

Várgesztesen kirándultunk

Terveztünk egy túrát Tamásékkal, Ilcsiékkel a Szuha völgyébe(én még soha nem voltam és állítólag gyönyörű), de az időjárás keresztbe húzta a terveinket.
Lett helyette, pár nappal később várgesztesi kiruccanás.
Tamásék jöttek Pannonhalmáról, Ilcsiék és mi is Pestről. Mi két fiúval, a többiek három gyerekkel.
Előző nap utánanéztem Várgesztesnek(elsőre az ugrott be, hogy valamelyik kuponos oldalon régebben a várgesztesi villaparkba lehetett kedvezményesen szállást venni:), olvastam, hogy a vár felújítás alatt(ami tulajdonképpen csak egy várfal), de körbejárható.

Belőttük, hogy 12 körül ott a faluban találkozunk, Pesttől 70km-re van, erre mondja Zoli, hogy nekünk 1,5 óra 70 km. Na jó, ő a sofőr. Elindultunk 10-kor, odaértünk 12 után!
Nem pályán mentünk, többször megálltunk enni-inni-pisilni-pelust cserélni-cumit keresni(állandóan kidobja Vini a cumit, aztán sír utána, mindig van tartalék a táskámba, de azt is elrepíti)
A fene tudja, hogy de Tatabányán gyár mellett lyukadtunk ki, mellette ki szolgálati házak, ember nem volt az úton. Mentünk-mentünk, találtunk egy nénikét(messziről látszott, hogy valami nincs rendben vele), de Zoli hajthatatlan volt, majd a néni megmondja nekünk a tutit, merre menjünk.(Mellesleg volt nálunk térkép, de a sofőr szerint Tatabányáról Várgesztesre földút vezet...hm)A néni egy bottal ingázott(vagy valami hasonlót művelt)azt mondta szó szerint: "Arra menjünk Várgesztesre, amerre testszik!"Második mondta:"menjenek be a Lidibe ott biztos tudják, merre van!"
Itt már annyira röhögtem(sírtam), hogy a fekete festék lefolyt a szememről.
Tovább mentünk, temetőhöz értünk. Két idősebb párt szólítottunk meg, ők nem tudják Szécsényből, Nógrádból jöttek(ááá, tényleg, én is!), de a bácsi(aki mellettük)áll, biztos tudja merre van Várgesztes!
Megkérdeztük a bácsit, aki ránézésre közel volt a 100 évhez, nem hallott, nem látott.
Eljutottunk egy Tescóhoz(mondom az uramnak, közel vagyunk a tűzhöz, itt biztos tudni fogják)és igazam is lett. Itt kaptunk érdemben útbaigazítást.
Ha már ott voltunk, rájöttem, hogy nekem egy harisnyára van szükségem a gatya alá, mert megfagyok. Kaptam az alkalmon és vettem egy termós cicanacit(Zoli meg a haját tépte, nem tudta, hol vagyok már -kellett volna egy pulcsit is venni hozzá,de nem volt nálam pénz-, a fiúk persze nem aludtak)

Várgesztesre nagyjából mindhárom csapat egyszerre érkezett.
Körbejártuk a várfalat, a fiúk és Mira(a csapat egyetlen lány gyermeke)szaladgáltak. A legkisebb fiú Ábel volt, karácsonykor lesz 1 éves.

 Tamás tűzet rakott, Zoli fát gyűjtött, Szabi szalonnát , kenyeret, almát vett, Ilcsi pillecukrot hozott, nyársaltunk.

Kendusnak(is) nagy élmény volt!

Azóta is emlegetjük, hogy milyen finom zsíros kenyeret és sült almát ettünk!Kendusnak hideg volt a kulacsban a víz, közel raktam a tűzhöz-aztán a nagy beszélgetésben elfeledkeztem róla- Tamás szólt, hogy olvad a kulacsom:)Kendus hempergett, vetődött a vizes talajon, a kocsiban már csak harisnya és pulcsi volt rajta, teljesen átázott a ruhája.
Vince 3,5 órát aludt a babakocsiban!

Ezek után nem hiszik el nekem, ha azt mondom, hogy nem alszik!Hazafelé indultunk, amikor kinyitotta a szemét!Mondták is, hogy meglesz ennek még a böjtje!

Éjszaka virrasztottunk.
Nagyon jól éreztük magunkat!Érdemes elmenni a várhoz, alatt tűzrakó helyek vannak és óriási sík terület, ahol lehet focizni, sárkányt eregetni, futkározni, piknikezni.

Állami ünnepen

Kihasználtuk azt, hogy minden állami ünnepen ingyenes az állami múzeumokba a belépés.(Minden állami múzeum csinál havonta egyszer, általában hétvégén családi kedvezményt vagy ingyenessé teszi a belépést)
 Természettudományi múzeumba mentünk(ismét, nagy kedvenc).Jogosan kapta meg pár éve az év múzeuma címet. Gyerekbarát, családbarát hely, már a belépés után jön a mosolygós recepciós, információs lány, hogy külön levigyen minket(babakocsisokat) a földszintre egy lift segítségével.(Zoli megjegyezte, hogy hasonló lift van a Star Warsban is)
Az állandó kiállítások mellett megnéztük a múmia kiállítást is.Először mondtam az apjuknak, hogy én kihagynám a fiúkkal(nehogy rosszat álmodjanak), de Kendus be akart menni, én megadtam magam. Elolvastam mindent, amit kért. Nagyon érdeklődő volt. Később amikor beszélgettünk róla, úgy láttam sokat megértett belőle. A gyerekeknek tényleg szivacs agyuk van(egyszer Csukás István mondta, hogy 6 éves korig szívják magukba a különféle infókat, aztán jön a suli...)
A bogaraknál, pókoknál, dinóknál(Kendus minden dinó nevére pontosan kiváncsi volt) is időztünk, a memóriajátékot és a puzzle-t is kipróbáltuk. Többek között azt is szeretem ebben a múzeumba, hogy a kiállított állatokhoz kapcsolódnak játékok, van játszósarok(korosztályra bontva).
Vincének alvásideje alatt mászkáltunk, de őt is jobban érdekelte az akváriumba lévő halak, mint az alvás(Tescóba megyünk, ki nem hagynánk az élő halakat)
Itthon aztán egyszerre aludtak(ami ritka, így nekem is sikerült kicsit pihennem)

Délután felmentünk a várba.

Még soha nem mentem a siklóval, Zoli azzal szerel le, hogy 20 méterért nem fog 500ft fizetni. Már nem 500ft, hanem jóval több(tényleg nem értem miért drága), már van két támogatóm-akikért nem kellett fizetni-, felmentünk siklóval. Csodálatos a látvány.

Sétáltunk a Mátyás templomig,

Kendus az apjával felment a Halászbástyára(hol fizetős, hol nem, akkor nem szedtek pénzt). az őrségváltásról lemaradtunk, kintről belestünk a Zsolnay kiállításra. Vininek a babakocsiban hangja nem volt. Egyszer-kétszer kidobta a cumit, kedves turisták mindig utánunk hozták.
Vicces volt, hogy az utcán(ahol 500ft egy óra parkolás) egy trabantra persely volt akasztva, a turisták dobálták bele az aprót. Kende kérdezte is, hogy miért dobják az autóba a pénzt?
Visszafelé(jól elfáradva és átfagyva)gyalog jöttünk le a várból. Zoli navigált(abban nem jó)és sötét, saras helyen jöttünk lefelé egészen a Várbazár faláig(persze én többször mondtam, hogy rajtunk kivül erre nem jár ember és nincs kivilágítva, szerintem nem jó helyen vagyunk. Erre ő: amíg lejtőn megyünk addig jó. Hm.

Visszafordultunk és a kivilágított úton jöttünk le.

Este senkit nem kellett altatni.
Szép a fővárosunk, este, kivilágítva is.

Játszóteres

Bezzeg az én időmben, nem voltak ilyen szuper játszóterek,mint a mostani gyerekeknek!
Minden vasból volt(biztos megvolt annak is a szépsége), burkolatnak kavics. Homokozó, csúszda, hinták és a mókuskerék(kedvencem), na meg a libikóka(csak rossz emlékem van vele kapcsolatban, egyszer leejtettem róla a húgom,aki csúnyán beütötte magát).
Jól belegondolva, mind balesetveszélyes valamiért. A hinta, amit szerettem recsegett-ropogott(nem az akkori súlyom alatt:)és az állvány is életveszély volt, amin lógott.
Mégis így visszagondolva szép emlékek jutottak eszembe, ott bandáztunk, álmokat szőttünk, rengeteget szaladgáltunk.

Mostanában gyakran tematikus játszótereket építenek: Vuk, Pom-pom, Rumini stb.
A jobb játszóterek mellett van wc, kézmosó, pelenkázó.
Ami a mostani játszóterek egyik legnagyobb előnye, hogy körbe vannak kerítve(a legtöbben:, nyitvatartási idő van és a közmunkások takarítják )és a tervezők gondolnak a 1-2 éves gyerekekre és az iskolás korúakra is.
Milyen jó, hogy a játékok az Eu szabványnak megfelelnek(legtöbb), a fővárosban a jobb játszóterek betöltik a kalandpark, szabadidőpark és a játszótér szerepét is.

Közel lakunk a Müpához, szeretem a Nemzeti színház- Müpa környékét. Gyönyörű a környezet, parkosított, tiszta. Nemzeti színháztól nem messze, a Boráros irányába eddig is volt egy mini játszótér, gumiszőnyeggel. Mellette a füvön lehet focizni, sárkányt eregetni, akár piknikezni is.
Az egyik délután elsétáltunk arra és észrevettük, hogy a játszóteret kibővítették. Több  különböző méretű mászóka lett, két csúszda, hinták. Babahinta, homokozó nincs, de az egész alatt színes gumiszőnyeg. Igényesen kialakított, nincsenek a közelben fák, nyáron nem a legjobb, hogy nincs árnyék.Egyre többen fedezik fel.

Millenáris is az a hely, ami gyerekes családoknak tökéletes. Színvonalas programok vannak, sok köztük ingyenes. Arra jártunk, szép volt az idő és leteszteltük a Zöld Péter Népmese játszóteret.(ami az első mesejátszótér)

Az egész játszótér a népmesére épít. Van vár,

hinta(egyszerre ketten is ülhetnek a hosszú hintára), egy deszka ösvényen és egy nagy ajtón keresztül lehet belépni a játszótérre. A játszótér burkolata kavics, ami nem a legideálisabb(én a gumiszőnyeget szeretem, a homok hideg ősszel, a kavicsot a kicsik megeszik, legalábbis Vini igen)

Ami leginkább tetszett a fiúknak az a nagy hajó volt, amire egy kötél segítségével lehetett felmenni, Vinit feltettük és csúsztattuk a hajó oldalán, óriásiakat olyan hasból jövőt kacagott.
Hátránya, hogy amikor mi ottjártunk rengetegen voltak és a játékokon már látszik az idő, elkélne a felújítás. A játékok mind fából készültek, egyediek, színesek. A játszótéren a népmesei hősök szobor formában elevenednek meg, amit ki lehet próbálni(fel lehet rá mászni)

Kerek udvar, kicsi ház

15 hónapos Vince

Szép kisfiú!Fürtös a feje, édes a mosolya, szereti a pocakját, mosolygós, társasági gyerek.
A hajával kapcsolatban még mindig tanácstalan vagyok, mit kezdjek vele, csak nő és nő, gyakran emiatt lánynak nézik, izzadós, nem mosom minden este a haját,  első jele a fáradságának, hogy a fül vonalában erősen izzadni kezd a haj. Az apja szerint vagány, ezt nem is vitatom, de nem akarok hajgumis frizurát neki. Én nem vagyok alkalmas arra, hogy levágjam a haját, a fodrásznál üvöltene. Emlékszem Kendussal is nehezen ültünk be a fodrász székébe. Vince háromemberes lenne. Egy ember vágja, egy ember a kezét fogná, hogy nem kapjon bele az ollóba, egy meg a fejét fogná, hogy ne forgassa. Kész macera.
Dédi meg csak azt mondja, minek akarom levágatni a gyerek haját, úgyis jön a tél, majd melegíti a fejét!

Akik ismerték a nagyapját, mind azt mondják, hogy nagyon hasonlít rá(eddig a természete is hasonló!)
Pár héttel ezelőtt -spontán-meglátogattuk az Apám egyik nővérét. Meglátta Vinit és a fejéhez kapott, ó ez a gyerek tiszta nagyapja, még a tekintete is...igen és a haja is:)

Mondókázni, énekelni, ringatózni, hancúrozni imád!Ha énekelek, akkor rázza a popsiját és tapsol. Übercuki!Kerekítőn/Ringatón központi figura. Ő az, aki a kör közepén van, ő az, aki segít citerázni(lefogja a gombokat), ő az, aki csalafintán rámosolyog a foglalkozásvezetőre, ő az aki szájtátva, nyálcsurgatva hallgatja a gitár hangját.

Mozgásfejlődése: mostanában többször észreveszem, hogy kapaszkodás nélkül feláll. Továbbra is kapaszkodva lépeget, nem sétáltatom kézenfogva, mert szerintem hülyeség(annyi embernél látom), mászik helyesen és villám tempóval(ezzel fejlődik az idegrendszere és  így is mindent elér)Egy anyuka megjegyezte, hogy biztos várom már, hogy önállóan járjon (amikor látta, hogy Vini egy percre sem áll meg, nem ül meg az ölembe, hanem leteszem a földre, akár a Csili koszos kövére, akár a játszótéren, az udvaron, a parkba, a gáton)Nem sietettem a dolgokat, mindenkinek megvan a saját tempója, olyan édesek, amikor másznak, minek sürgessem, egyszer úgyis elindul majd.
Lépcsőzik. Nagyon gyors lépcsőn és közben röhög, hogy mikor érem utol. Itthon nincs lépcsőnk, kivéve a teraszon lévő három beton lépcsőfokot, ahonnan nyáron legurult.
Ha szólok neki, hogy Vini húzd be a fejed, akkor behúzza(asztal alatt, székek között mászik). Vicces volt múlt héten röhögtünk rajta, mászott át az ágy korlátjánál, rászóltunk, hogy vigyázz a fejedre és behúzta.

Mindenevő. Szerencsés vagyok. A tojást sült, főtt, lágy formában sem eszi meg és a zöldeket. Ha zöldborsót pürésítem zöldborsókrémlevesnek, azt megeszi. Brokkoli, póréhagyma, saláta, kelbimbó nem jöhet számításba.
Próbáltam pohárból itatni, de harapta a pohár szélét.Kipróbáltuk a szívószálat is, azt szétrágta. A kanállal az ételt a hajára kente és ment a falra is.
Apró falatkákat ügyesen eszi a pufi kezeivel. Ha valami nem kell már neki, akkor ledobja a földre.

Akaratos, vonítani, panaszkodni nagyon tud. Ha valami nem úgy van, ahogy ő elképzeli, annak hangot is ad.

Márkahű. mindig bajban vagyok a cumival. Csak a német, jó minőségű Nuk cumit fogadja el. Cumisüvegből még a MAM itatópohárja vált be. Állandóan elhagyjuk a cumit, megunja aztán eldobja, vagy észreveszem vagy nem. Többször hozták már utánunk. A csipeszt is letépi magáról(az is fogyóeszköz)Persze tudom a megoldást: szoktassam le róla. Amikor nagyon nyafi, csak kézben van el és azzal alszik el, akkor nagyon jól jön!
Valamelyik nap nem volt időm olyan helyre menni, ahol árulnak Nuk cumit. Befutottam a Dm-be(ott nincs), kapott Babylove-t. Olyan messzire dobta, hogy az ajtó üvegébe csapódott.

Vetkőzik, benti szandit egyedül veszi le, sapit letépi magáról, pelust lecsatolja, zoknit leveszi, gatyát lehúzza, öltözködni segít.

Apás. Apja kint dolgozik az udvaron, ő bent az ajtónál áll, üti az ajtót és kiabál neki. apja lefekszik az ágyra, ő a lábához bújik(mint egy jó kutya)

Mutatja hol a szeme, hasa, orra , feje.
Mondja, hogy nem. A nyomaték kedvéért a fejét is rázza hozzá.Az igen még nem megy annyira folyékonyan:)
Tricikli kerekét tekeri. Ha elfárad, akkor leteszi a lábát.

Örülök, hogy itt a hideg(egyébként is téli ember vagyok), de kint több órát is alszik, bent semmit!Az ágyban négykézláb áll, a fejét leteszi és hintáztatja magát. Amikor ezt megunta kidobál mindent az ágyából: rácsvédőt leszedi, szoptatós párnát kidobja, cumi repül vele együtt.

Diavetítés előtt.

Útonlenni, felfedezni, csavarogni szeret. Ilyen a mi életformánk is.

Kendeszáj

Apától kaptam pénzt. Magyaros pénzt.

Nem értem, Matyi(Roni kutyája) macska vagy kutya?
Mert nagyon hasonlít a macskára, de te azt mondod kutya.

Már megint mire jövök haza az oviból?
Vinci leszedi az összes hűtőmágnesem, szétdobálja a dominókat és kupit hagy maga után a szobámba.

Képzeld ma vendéglátósok leszünk az oviba.
De jó!Ez azt jelenti, hogy megyünk vendégségbe.
Hová?Azt még nem mondta Zsuzsi néni!

Este kérdezem: mostál fogat?
Titok!

Reggel nem mondtad, hogy ne csináljam a butaságot XY után, ezért délután butáskodtam vele!Máskor szólj reggel!

Miért mondja Erika mindenre, hogy zsír?

Elmehetek a moziba a Pókember kettőre(hármat mutat)
Nem!
Akkor a Pókember hatra?
Olyan még nincs.
El tudok menni XY is moziba.
Tényleg?És hogy?
Átmegyünk a villamossíneken, ott lesz a körút és bemegyünk a Tescóba, ott van mozi!
?
Nem is tudtad, hogy a Tescóba van mozi?

Tesók egymás közt

Úgy látom, hogy jó tesók lesznek a fiúk.

Biztos lesznek összezördülések, sőt bunyók is, de a végén mindig kibékülnek és az életben(bízom benne)össze fognak tartani és segíteni, támogatni fogják egymást.
Kendusnak alapvetően jó természete van, sokkal nyugisabb,mint az öccse.

Valamelyik délután Kendussal foglalkoztatót töltöttünk, színeztünk, Vininek is adtam a kezébe zsírkrétát(persze nem hagyta volna ki, hogy ne kóstoljon bele), együtt rajzoltunk. Vince az ölemben volt, valami olyat szeretett volna, ami Kendénél volt. Kende nem adta, Vince meghúzta a haját, Kende nem csapott a kezére, nem ordított, hanem szólt, hogy húzza a haját(amit rögtön megakadályoztam, de egy pillanat és már ott van Vini keze)
Ezt többször megtette Vini, mondtam, ha így megy tovább, akkor irány a bünti(ami azt jelenti, hogy berakom a járókába)Erre Kendus sírva fakadt, hogy ne tegyem be a járókába(Vince utálja), mert ő nagyon szereti a tesóját.
Kendus imád építeni, Vincének az építés még rombolás. Ha a kisebbik lerombolja a várat, garázst, amit épített, akkor Kendus szól, szomorú, de nem bántja a tesóját, hanem távolabb megy és próbál valami újat építeni.

Külsőleg sem hasonlítanak, de temperamentumuk, habitusuk is különböző.
Kisebbik fiam bújós(belebújik az ölembe, ha felveszem a fejét leteszi a mellkasomra, átölel), erőszakos, harcias(hirtelen ember, üt-csap, visít, ha valamit rögtön nem kap meg vagy valami nem úgy van, ahogy azt ő szeretné)
Tegnap az óvónő megsimogatta, Vince ráütött(nyilván nem csípi, ha idegen ember az arcához nyúl, belép az intim szférájába), Kerekítőn egy idősebb kisfiú elvette a csörgőjét, utánament és beleharapott!(azzal a 2,5 fogával!)én meg nem győztem bocsánatot kérni. Biztos idővel fog még változni a természete, de most már körvonalazódik, hogy milyen lesz.
Sajnos már Kende kézfejébe is beleharapott.
Este a fürdetésnél Vince megpuszilta Kendust. Olyan boldog volt tőle!
Vini pufóka, kerekded,tiszta anyja:)

Kendus ropi, válogatós, tiszta apja:)
Szívesen odaadja a féltett játékait az öccsének, partnerként tekint rá, beveszi a szerepjátékaiba.
Félti őt, fogja, ha Vince felmászik a kanapéra, bemegy hozzá a szobába, ha hallja, hogy Vince sír, beadja neki a cumit, ha kidobja és megosztozik vele a Paulán is.
Játszótéren csúszik vele a csúszdán, ezt tesócsúszásnak hívja.
Oviban XY mondta, hogy Kende neked buta a testvéred, Kendus kikérte magának!Az ő tesója okos!

Házi pogácsa

Szeretjük az ízeket, szeretünk jókat enni.
Mindennap főzök és 2-3 naponta sütök is.
A fiúk blogja nem megy át gasztroblogba.
Házi pogi receptje(régi Nők Lapja konyhából származik) is tipikusan olyan, amibe öröm belevonni a gyereket is. Tésztagyúrás, szaggatás, sütés alatt pedig megtudom mi minden történt az oviban, Jóval olcsóbb (nem mellesleg finomabb is )megoldás, mint pl a Fornetti vagy a franchise pékségek kimért termékei.
A tésztából szűken 3 tepsi jön ki, jut másnapra is:)

Hozzávalók: 50 dkg liszt(nálam finomliszt BL55), 2.5 dkg élesztő(rászoktam a por élesztőre, egy zacskó 7 dkg felel meg ennek a mennyiségnek), 3 evőkanál tej(2.8% használok), 1 kávéskanál cukor,
fél teáskanál sütőpor, 1 evőkanál só, 25dkg vaj(jó minőségű teavajat használok, általában Lidlben vásárolom), 2.5 dl tejföl.

Tetejére: teljesen opcionális. Ha van otthon sajt, akkor mehet rá. Ha nincs, akkor szezámmag,napraforgómag stb.

Miután a tésztát összegyúrtuk

pihentetjük legalább 2 órát, ezalatt szemmel láthatóan kétszeresére duzzad a tészta, megkel.
Lisztezett deszkán(nemrég előnévnapi ajándékként kaptam egy szilikonos lapot, amit sokkal könnyebb tisztán tartani, mint a fadeszkát)kinyújtjuk

és kiszaggatjuk

a pogi formát(nincs pogácsa szaggatom, pálinkás kis poharat használunk erre a célra).
Miután kiszaggattuk a tésztát még 15 percig hagyjuk kelni, utána zsupsz, be a forró sütőbe!

Vini is örömmel majszolja a pogit!
Amíg sültek a pogácsák, addig Kendus garázst épített a járműveinek,

Vinci dominókat pakolászott egyik vödörből ki, másikba be.

Hemingway étterem

Csak jó kritikákat lehet olvasni az étteremről, sokan az egekbe magasztalják, hogy mennyire finomak az ételek, milyen segítőkészek a pincérek, jó a hangulat, ár-érték arányban is megfelelő.
Hát mi ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk.
Az étterem héten ide foglaltam asztalt.
Feneketlen tó mellett van, szép és csendes a környezet, mellesleg Csibónak egyeskével itt volt az esküvője 20 éve, ő is el volt tőle ájulva. 20 év alatt sokat változott a hely és a személyzet is kicserélődött.

17-re foglaltam asztalt, ez még ideális időpont nekünk egy korai ebédhez, mert mire megesszük a 3 fogásos menüt, hazajövünk, megfürdenek a fiúk már 8 óra. Addig bírják, utána elszabadul a pokol és előjön az olaszos temperamentumom.
Az étteremben van egy kisebb blokk elkülönítve(gondolom diplomatáknak), mert rajtunk kívül csak öltönyös-miniszoknyás, kosztümös emberek voltak(ez nem feszélyezett minket, mert mi is mindig csiniben vagyunk, apró kajafoltoktól, sártól, fűfoltól eltekintve:)
Mikor megjelentünk két gyerekkel láttam a pincéreken(voltak vagy 10-en)a sajnálkozó tekintetüket.

Hét ágra sütött még délután is a nap, láttam, hogy van terasz, ami a tóra néz. Megkérdeztem a pincért, hogy kiülhetnénk-e, megkérdezte a főpincért, hallottam azt is,amilyen hangnemben válaszolt(no comment)és a "kedves"pincér megengedte, hogy kiüljünk. Ott nem volt megterítve, a pincérnő hozta az evőeszközöket a kezében(nem tálcán vagy szalvétában).
Vince odavan a szökőkutakért. A sétálóutcában hetente egyszer elmegyünk szökőkutat nézni, amíg ő nézelődik, addig én nyugodtan átfuthatom az újságom.

Két pincér jött hozzánk, egy fiatal csaj(mondta, hogy beugrós)és egy pökhendi pasas(akinél azt éreztük, hogy még mi teszünk neki szívességet, hogy az étterembe bementünk)
A férfi pincér kihozta az étteremhétre készült étlapot(ezen csak az ételek szerepeltek, itallapot nem hozott), a sáfrány minden ételben szerepelt:)
Kérdezi, hogy mit iszunk, válaszoltam, hogy nem kaptunk itallapot. Erre hozott egyet, de pl. mellettünk limonádét ittak és az olyan jól nézett ki, hogy megkívántuk, ezért azt kértünk, de az itallapon nem szerepelt.
Csibónak tetszett a marhahúsleves, a többi az elmegy kategória.(répatortám jó volt) Kendusnak tésztát kértem hallal, az étlapon nem szerepelt, hogy csípős lesz a tészta, a kedves pincérnek mondtam, hogy a gyereknek szánom, de ő sem jelezte, hogy csípős, csak, amikor kihozta szembesültünk vele. Hazahoztuk, másnap kibontjuk a dobozt, amiben bűzlött a kaja!
Az előétel után jelelve mutattam(mint a fociban), hogy megettük, köszönjük, jöhet a főétel. Az előételre is kb.25 percet vártunk.
Az evőeszközökön látni az idő múlását, Csibó pohara repedt volt.

Bosszantott, hogy mellettünk minden asztalnál dohányoztak. Ezt szóvá tettem a pincérnek,amire vágott egy grimaszt.
Az étteremhéten résztvevő éttermek 3300 ft adnak egy 3 fogásos menüt, szervízdíjat csak az italra számíthatnak fel. Sajnos ezt később tudtam meg, nekünk a teljes ételfogyasztás után is felszámolták a szervízdíjat(amivel nem értek egyet, milyen szervízdíj az, ahol én szólok, hogy befejeztük, ahol sokat kell várni, lenézőek a pincérek), amit soknak találtunk, de kifizettük.

A fiúk nagyon jól viselkedtek!Vinci nem dobálta le a kaját, nem hisztizett, szépen evett. Kendus mesélte az oviban történteket.Büszke vagyok rájuk!

Többet ide nem megyünk. Este Csibót elkapta a hasmars. Jobb, ha nem tudom mi volt a kajában, milyen volt a konyha tisztasága.

Kicsi kocsiban party arcok

Kórházi látogatás

Helyszín: Heim Pál Traumatológia
Időpont: tegnap este, 19 körül
Főszereplő: Kendus
Sérülés: homlok betörése
Hol: itthon

Itthon gyakran csinálok a fiúknak akadálypályát, nincs tiltólistán a benti labdázás, ugrálás, hintázás, futás.

Délután együtt készítettük a vacsorát, főztünk-sütöttünk. Kende valamiért berohant a szobába, elfeledkezett a küszöbről és szó szerint bezuhant a konyhából a szobájába, ekkor még "csak " a szája vérzett.
Vacsora után készülődtünk a fürdéshez, másnapra(ruha kikészítése, alvó állatka kirakása, ovis holmik összeszedése),én éppen háttal voltam neki, de az Apja  látta, hogy mi történt. Kendus a hálószobából próbált nekifutásból az ágyára ugrani(ágyon ugrálás tiltva van),de a szőnyegen megcsúszott és csak az ágya széléig jutott. A nagy csattanásra fordultam meg, azt hittem, hogy nekiment a rajztáblának és az dőlt fel.
Pár perc múlva elszédült, a homloka betörött. Olyan, mint amikor egy műanyag flakont benyom az ember és az úgy marad. Na a Kende homloka is úgy maradt, vérzett és lilult, ő meg csillagokat látott.
Gyorsan kocsiba vágták magukat és a traumatológiáig meg sem álltak.
Mire beértek jobban lett, röntgen nem láttak semmit, hazajöhetett.
Ha hányás, szédülés, aluszékonyság felmerül, akkor irány a kórház.
Valószínű, hogy a heget élete végéig őrizni fogja.
Nem is tudom kire ütött ez a gyerek?Az apja gyerekkorában baltával fejbe vágta magát, kerítésen akadt fent, stb.
Mára sokkal jobban van, a homloka nagyon csúnya, ökölnyi nagyságú duzzanat van rajta. Az előírt ágynyugalmat nem sikerül betartani(főleg, hogy ilyen csábítóan szép idő van), délelőtt egy rövid sétát tettünk a piacig, kizárólag gyalog(bicó, roller a fészerben, Kendus bepróbálkozott, de nem engedtem, hogy hozza), délután parkban voltunk(Müpa mellett)
Ma kihagytuk a hajmosást is, pedig már szükséges(2-3 naponta kell, mert erősen izzad a feje)
Az egészet a fáradságnak tudom be. Nagyon jó az ovi, rengeteget tanulnak, hemzsegnek a programokban(fizetősre nem jár), heti egyszer kirándulás/séta a kerületben(most a kerület legnagyobb diófájához mentek), sütés,múlt héten szüret(a must nem ízlett neki) kézműveskedés, torna, lufinap volt a héten, a mellettük lévő iskola udvarán akadálypályán versenyeztek,kertészkedés(konyhakertet csináltak és virágot ültettek) stb. Nem győzöm megörökíteni a tanult verseket, mondókákat. Kendust lefárasztja az ovi, délután már nem vágyik semmire(főleg, ha a hazafelé vezető utat gyalog tesszük meg, ami kb. 20 perc)

Minden rosszban van valami jó. Örülök neki, hogy ez akkor történt, amikor az apjuk itthon van.

Búgócsiga

Zitától és Editől kapta Kendus a búgócsigát, ami a mai napig sláger.
Ha vendéggyerekek jönnek hozzánk(kortól függetlenül)mind kipróbálja, játszik vele. Telitalálat játék.
Idén karácsonyra Lili ezt kap tőlünk(ezzel nem árultam el meglepetést)
(Lovagláson Zsuzsi mesélte, hogy a búgócsiga az egyik játék, amivel vizsgálják az autistákat)
Már Vinci is próbálgatja:

Adél szülinapja

Ovi után Adélt köszöntöttük fel, aki már 4 éves!
A gyerekek nem egy intézménybe járnak és nem is lakunk egymástól messze(ők az utca végén, mi a közepén), de valahogy keveset bandáztunk mostanában. Legutóbb nyár végén látogatunk meg őket.
A gyerekek szülinapjait, névnapjait és az ünnepekről soha nem feledkezünk meg.
Kendus annyira otthon érzi magát náluk, hogy jött-ment, felment az emeletre szétnézni, a nappali szekrénysorán is megkereste azokat a játékokat, amik érdekesek lehetnek neki.
Vinci a duplós dobozból pakolt ki és be. Egyik kedvenc elfoglaltsága, hogy dobozból ki-be pakoljon( ilyenkor Tóthék jutnak az eszembe róla)Ha kap 10 dominót, hozzá egy kartondobozt, akkor simán összedobok mellette egy gyors ebédet.
A nagyok bicóztak bent, annyira jó kialakítású Adélék háza, hogy kész bicópályájuk van, ahol még gyorsulni is lehet. Nem vitáztak(Adél egyébként is egy nyugis természet), mert két járgányt lehetett használni.

Amikor ezt megunták tollasoztak(még mindig bent), labdáztak(itt más óvatosságra kellett Kendust inteni).

Túrós és csokis sütit ettünk(csokis cookies sütöttem), Vininél nincs megállj, nem ismeri a mértéket az édességben(ha mást eszik és már nem kér, akkor beveszi a szájába, összerágja és kidobja vagy összemorzsolja a kezével és ledobja), ha úgy látom, hogy elég, akkor elveszem előle a tányért.
Kendus névnapjára kapott egy matricás foglalkoztatót. Ha rögtön nem csináljuk meg, akkor a matricákat kiszedi a füzetből és felragasztja ide-oda vagy elajándékozza.(Tündi néni, ped. asszisztens gyakran kap Kendétől matricát, Kendus szeretetnyelve az ajándékozás(is)

Én is örültem a matricás foglalkoztatónak, mert előző nap azt néztem ki neki a könyvesboltba.
Hazafele jövet még megnézték(megkergették) az erdőben élő macska koloniát(a ház végénél már erdő van), az egyik cicus nagy ijedtében a kocsi alá bújt be, alig tudtuk kicsalogatni.
Vacsorát letudtuk, közös fürdés után gyorsan elaludtak a fiúk.

Kendeszáj

Mi a csudajó a dióban?

Kitakarózik. Fogom a takarót és újra meg újra betakarom.
Anya, ne takarj be, csak szellőztettem a lábam!

Útközben. Vezetek. Mondja, hogy gyorsuljak már!
De itt nem lehet.
De lehet, Apa is szokott gyorsulni, benyomja azt a piros háromszöget és gyorsul.
(Megjegyzés: a mondat második fele a képzelete szüleménye)

Éjszakánként mostanában rendre megjelenik mellettem.
Apját kitúrja.
Kendus, olyan szép nagy, kényelmes ágyad van . Már nagyfiú vagy, tudsz egyedül is aludni.
Erre ő: éjszaka is szeretni akarlak Anya!

Mondja a keresztapjának, hogy Anya nem szereti a csokit!
(Megjegyzés: csak annyira nem, mint gombóc Artúr)
Keresztapja:én nem így ismertem meg Anyát, szereti a csokit!
Kende:nem szereti, kidobja a kukába!
Kende: csokit akarok reggelizni , ebédelni, vacsorázni!

Fogjuk a teliholdra

A hét elején két délutánunk rosszkedvűen telt, fogjuk a teliholdra.
Kendus akkor überhisztis, ha beteg lesz vagy fáradt. Szerencsére az orrfolyáson kívül betegsége nincs-mióta elkezdődött az ovi, fáradtnak sem mondanám. Egyszer-kétszer mondta mostanában, hogy alvásidő alatt ő még kukucskál, később alszik el,mint a többiek, de az ébresztés nagyjából egyidőben történik.
Hétfőn ovi után elmentünk az Europarkban lévő Leonardo kiállításra, interaktív, az ő korosztályának megfelelő. A sárkányrepülőnél kétszer álltunk sorba, amikor rá került a sor, akkor meggondolta magát, hogy ő mégsem csúszik/repül. Amíg a sorban álltunk, addig is lökdösődött, belekötött idegenekbe. Harmadszorra már nem álltam vele sorba, kiverte a hisztit. Pedig még jó is lehetett volna.
Még be kellett mennünk a Sparba, mert másnapra nagylyukú tésztát vitt az oviba. Odaszaladt egy idegen kb. 2 éves gyerekhez, akinek kivette a szájából a cumit....na itt már elfogyott a türelmem, égtem, az anyukától sűrűn bocsánatot kértem és mint a villám hazajöttünk. Teljesen kifordult önmagából.
Itthon már együttműködő,mosolygós kisfiú volt, igazi Kende.
Másnap délután családi sportnap volt az oviban(annyi program van az oviban, hogy már a naptárba kell beírnom, nehogy valamiről lecsússzak.)
Vincét sikerült az Apjára bíznom és vártam, hogy kettesben, jókedvűen vegyünk részt a sportnapon.
Bicóval mentem, 5 akadályt kellett teljesíteni, ami után az óriás trambulinba lehetett ugrálni jutalomként. Mi kettőt teljesítettünk és odaszaladt a trambulinhoz, levette a cipőjét és már bent is volt.(Max. 4 gyerek ugrál benne kényelmesen és biztonságosan), Kendus már ötödikként ment be.
Hiába kérleltem nem jött ki, helyette kiment az aki régebben bent volt.
Nem tudom mi ütött belé, de az egyik kisfiúnak a hasára ugrott, amikor az éppen feküdt. Még nekem is fájt. Erős fiú, az apukája kiszedte a trambulinból, mert nem tudott kijönni.
Több se kellett, Kendét kihúztam , elmagyaráztam neki, hogy fájdalmat okozott a csoporttársának, menjen és kérjen tőle bocsánatot. Nem tette, helyette megtettem én, égtem.
Kendus ordított,mint a sakál, rúgott, mert vissza akart menni. Erősen fogtam a csuklóját, mert különben visszarohan.Pedig még jó is lehetett volna.
Az óvónők nézték, hogy pár perc alatt kisördöggé változott a fiam,ilyen viselkedést még soha nem láttak tőle.(sokat dicsérik, elpakol, a foglalkozásokon aktív, érdeklődő)
Hazafelé folyamatosan csapkodta a hátam és ordított. Megelégeltem, mondtam, ha még egyszer megteszi, leszáll a bicóról és jöhet haza gyalog.
Itthon vacsi előtt még leültünk a szőnyegre játszani, addigra sikerült lenyugodnia. Másnap szóba hoztam a viselkedését és azt mondta, hogy nem szeretne róla beszélni.
Azóta nem produkált hasonlót.

Almás-diós kevert süti, fiúk kedvence

Más tollával ékeskedem, a receptet anno a kiflieslevendula.blogspot.com oldalról vettem.
A süti összerakása 5 percet igényel, a hozzávalók olcsók és a süti íze mennyei!
Kb. 50 percet sütöm, akkor jó, ha a villára már nem tapad a tészta.
Sajnos fotót nem tudok mellékelni, nem vagyok elég gyors, mire eszembe jut, hogy lefotózzam, addigra már csak morzsa marad.

Hozzávalók: 1 bögre cukor, 1,5 bögre liszt(sima bl 55-ös búzalisztet használok hozzá), 2 tojás, 1 bögre tej, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 zacskó sütőpor, pici só.
Feltéthez: 1 kg alma(gerezdekre vágva, a tésztába nyomom, édes alma), 3 marék dió, őrölt fahéj, kardomon(opcionális)
A jénait kivajazom, teszek rá zsemlemorzsát(hogy ne égjen oda)és mehet a tészta majd a feltét bele.

Jó étvágyat hozzá!

Alma

Nagy mennyiségben fogyasztunk almát. Mindegy milyen édes vagy savanykás, csak alma legyen.

Kendus nem eszi meg azokat a gyümölcsöket, amikben mag van(sok kilőve), de az almát és a banánt szívesen megeszik a fiúk.
Már Vincének sem reszelem le, hanem a két erős alsó fogával megrágja az almagerezdeket(amiket Kendus csak felezett almának hív)A hozzátáplálásnál is elsők között szerepelt az édes alma.

Azt olvasom, hogy csökken a magyar lakosság almafogyasztása(évi 15kg almát fogyaszt egy magyar ember), mi jóval túlszárnyaljuk ezt. Napi 0,5 kg alma nálunk simán elfogy. Kendus nem szereti, ha a héja rajta van, hiába mondom, hogy egészséges. Az oviban is esznek mindennap almát(valamilyen programnak köszönhetően), ezen kívül mi szülők is viszünk be gyümölcsöt, zöldséget.
Múlt héten készült  10 üveg almapüré(tejberízshez/grízhez, császármorzsához, palacsintába, rizskókhoz, gofrihoz és még számtalan felhasználása lehet)vagy csak magában is isteni!
Egyik őszi kedvenc sütink az almás-diós kevert tepsis süti.(csak legyen elég nagy tepsim, hogy az éhes szájakat betömjem:)

Kölyököböl játszóház

Vinci első játszóházas délutánja kipipálva.

Annyira izgatott volt, amikor kézbe vettük majd kiugrott a szíve(érezhetően erősen-talán nem a legjobb kifejezés-dobogott a szíve.

Amikor letettük őt mászni, felfedezni, csodálkozott, hogy merre is induljon el. Bőség zavara. Körülötte futottak, gyerekek gyűrűről lógtak, falat másztak, de ő nem zavartatta magát. Veszélyérzete még nincs.

Kipróbáltuk a bejárat mellett lévő babasarkot, itt talált egy könyvet és azt nézegettük(mi mást?Itthon is az egyik kedvenc elfogultsága a könyvek lapozgatása, mesélés..hurrá!Ennek nagyon örülök).
Feltettem a hintára, csúszdázott( kisméretű csúszdára egyedül felment már!), odament nagyokhoz,

akik bunkert építettek. Mindenki megjegyezte: "Jajj, de cuki!!"Ő mindenkire mosolygott.
Este amíg kimentem a tejét melegíteni(elalvás előtt azt issza, addig elaludt pár órára. Amikor lefekszem kinyitom a könyvem, akkor látom, hogy mocorog, feláll, kidobja a cumit és indul a műsor. Rendszeresen akkor, amikor kinyitom a könyvem...)

Kendus nem hintázott, ha úgy gondolja, hogy az adott eszközön elszédül vagy sámára nem biztonságos, azt ki sem próbálja. Unszolásunkra(azért benne volt a kiváncsiság is) felmászott a legnagyobb hálós mászókára, ahonnan egy farönkön keresztül lehetett volna lejönni.

Ott megtorpant, láttam, hogy remeg a keze, lába. Kérdeztem az animátort, hogy felmehetek-e utána(elbírja-e a mászóka a súlyomat)vagy ő megy utána. Végül az animátor jött mögötte, segített neki, ahol kellett és lejött. A nagy csúszdán még velem együtt sem csúszott.

A kisebb hálós mászókákra simán felment én azért követtem őt(nem is értem hogy tud néhány szülő nyugodtan kávézgatni az előtérben, miközben a gyerek innen-onnan lóg/mászik/kúszik)
Nem egy vakmerő gyerek és most ismét tapasztaltam egy kis mozgáskordinációs problémát nála.

A mű vízesés teljesen lenyűgözte(nem volt még a Westendben).
Vetődött, ugrott, bukfencezett a nagy szivacson. Ilyet az itthoni akadálypályán is csinál, itthon normál méretű szivacson bukfencezik, ott jóval nagyobb méretűn mutatta be akrobata mutatványait.

Az egyik teremben szülinapos rendezvényt tartottak. Vicces volt, ahogy a nagyobb odarohant és mondta, hogy tortát kér(ismeretlen anyukának), a kisebbik odamászott, ahogy elindult a "Boldog szülinapot"tapsolt, rázta a popsiját és mondta, hogy "hama, hama"(éhes vagyok).
Itt döntöttünk úgy, hogy hazajövünk:)

Kendus kapott egy tejszeletet még ott(nem szoktam neki venni), este is emlegette, hogy Apa vett nekem tejszeletet!(Apa mindenre kapható)

A játszóház családias kialakítású. Nem nagy, de nekünk éppen ez tetszett benne, nem lehet a gyerekeket szem elől téveszteni. Minden játék fából van, környezetbarát. Az animátorok kedvesek, segítőkészek.
Babakasszán vásároltam a kupont. Megérte.

Kendeszáj

Apjával vásárol.
Apa akart nekem kindertojást venni. Csak olyan lányos volt.
Mondtam, hogy megveheti, legalább van benne gyűrű neked.

Csöngetnek. Kérdezi ki az?
A postás.
Biztos küldött Kiara ajándékot nekem!

Az egyik autójáról mesél.
Apjától kapta.
Hol vette?
Németországban.
Mi melyik országban lakunk?
Németországban!

Apának fáj a feje!
Biztos a colától!

Fiúk nélkül

leléptünk moziba.
Kincseinket Roni vigyázó szemeire, kezeire bíztuk.
Nem volt konkrétum, hogy mit szeretnénk nézni, inkább az dominált, hogy délután 15-kor mit vetítenek.(Kamuzsaru c filmet néztük, egyszer megnézhető), ketten voltunk pár órát, ami mindkettőnknek jól esett.
Mielőtt beültünk volna a moziba, ettünk egy gyorsat. Kérdezi Zoli, hová üljünk?Válaszom: gyerekesek mellé. Benéztünk egy-két üzletbe, de a fiús részlegnél mindig leragadtam, bementünk egy könyvesboltba a lábam automatikusan a gyerekirodalomhoz vitt. Hazafelé vettünk kaját, Kendusnak Paulát, Vincének lazacot.
20-30 percenként azért ránézek a telefonomra, kétszer felhívom Ronit, 18 körül már mondta, hogy Vini random ordít, húzzunk bele. Zoli néhány közlekedési szabályt áthágva villámgyorsan hazarepített engem(őt még hívta a munkája)
Pár óra nélkülük, de csak ők jártak az eszembe.

Büntetés

Kendus tegnap büntetésben volt az oviban.
Játékidő alatt a fal mellett kellett állnia egy másik társával, mert a mosdóban fröcskölték a vizet.
Később megbánta és szégyellte, amit csinált. Úgy érzem, tanult az esetből.

Minden délután megkérdezem az óvónőktől, hogy minden rendben volt-e. Az egyik mindig azt mondja, hogy igen, mennyire udvarias, szabálykövető, aranyos, fegyelmezett a gyermekem, a másik most jelezte másodszor, hogy mi volt a probléma vele.

A csoportban van 2-3 deviáns fiú.(Mindegyikkel külön foglalkozik fejlesztőpedagógus, van, akit nevelési tanácsadóba hordanak)
Kende utánuk megy, azt csinálja, amit ők, nyilván példaként tekint rájuk. Idősebbek tőle, talán erősebbek is.
Az egyik kisfiú többször agresszíven bántotta őt(harapás, rúgás, lökés), elvette tőle a játékát(amivel ép játszott), ennek ellenére Kendus többször mondta, hogy barátként tekint rá. Amikor bántotta őt, akkor nem sírt, volt, hogy szólt az óvónéninek(2-3 fiú közül az egyik tuti büntibe van).
Nem akarom, hogy áldozat legyen belőle. Napi téma nálunk, hogyan viselkedjen velük szemben. Ne tekintse barátjának azt, aki fájdalmat okoz neki.
Egy vita után, Kendus vitt itthonról egy apróságot(Kinder figurát a kisfiúnak), a kisfiúnak elég zűrős a családi háttere.(Kende arról is beszámol nekem, hogy a kisfiú panaszkodik neki, hogy a szülei veszekednek, verekednek!)Otthon ezt látja.

Az óvónő kérte, hogy próbáljuk meg Kendét terelgetni: "annyi rendes gyerek van a csoportban"mondta.Próbáljuk terelgetni, ne hagyja magát, ne legyen befolyásolható(ez még szerintem a kornak tudható be)
Mi mindent tőlünk telhetőt megteszünk.

Valahogy szóba került a pókember köztem és az óvónő között. Mondta, hogy azért szeretik a fiúk, azért bálványozzák, mert az erőt szimbolizálja.
Kendusnál a pókember-mánia az oviban alakult ki, a többiek beszéltek róla. Itthon együtt megnéztük a filmet, neki azért tetszett/tetszik, mert "gyorsan fut"és "mindenhová fel tud mászni".