Föld napja

Föld napja alkalmából elmentünk a Fővárosi Állatkertbe. Még ősszel jártunk Veszprémbe az állatkertbe, ami sokkal jobban tetszett, mint a fővárosi, mert az állatoknak nagyobb területük van.
Nóri a munkája miatt nem tudott velünk jönni, de Atáék elkisértek minket.

Pedagógusoknak ingyenes volt a belépés. Nyitás után érkeztünk, de kígyózott a sor, az emberek már a sorban állás alatt is türelmetlenek voltak, hát még bent az állatkertben.Úgy éreztem, hogy a felnőttek csak túl akarnak lenni a programon, a látnivalókon, lökdösödtek az emberek, nem figyeltek egymásra.(főleg nem a gyerekekre)A kiírás ellenére láttam, hogy etetik a zsiráfokat, a gondozó figyelmezette a buta felnőttet, de sunyin tovább folytatta. A rossz példa ragadós, utána a gyerek is akarta...
A tanulság az, hogy hétköznap kell ilyen zsufi helyre menni.

Az ajtót nem nyitották ki, pedig babakocsival voltunk a termekben. Az állatoknál Kendus szaladgált, csak nem arra ,amerre én szerettem volna. Volt,akitől a kismotorját kérte el és volt,akinek a kiflijét:)Hiába készültem kiflivel, almával, sütivel, a másé biztosan finomabb:)

Kende nagy állatbarát. Édes volt, ahogy dörömbölt a majmoknál, csodálkozó tekintettel figyelte az elefántot és minden állatnak integetett. A tigris uzsonázott, onnan Kendus alig akart eljönni.A séta alatt összeszedett néhány kavicsot, amit itthon gyűjt. A számuk csak gyarapodik a teraszon.

Óriási az öröm

Thai szobornál

A játszótér is teli találat volt. Afrikai résznél két autót ki lehetett próbálni, persze itt is sorba kellett állni, de a fiúkat lenyűgőzte.
Délig terveztem a kirucanást, Kende 11 körül bekéreszkedett a babakocsiba és az autóban aludt.