Ünnep

Meglátogattuk Dédit, ott volt Öcsi is, rendeltünk a Gesztenyésből ebédet a kis asztalnál körbeültünk, nevetgéltünk, együtt voltunk. Mama a korához képest jó egészségnek örvend, érti a viccet és annyi unokás/dédunokás kép van a vitrinbe és az asztalon, hogy az új karácsonyi fotókat már alig tudjuk lerakni. A Gesztenyésben tulajdonosváltás történt, azt tapasztaltuk, hogy az árak emelkedtek, az adagok kisebbek lettek(2 szeméyes tálon 3 hús), Mama ropogós csülköt kért és kapott(ez is tükrözi a hogylétét:) Hiába rendeltünk 10 e felett, üditőt nem kaptunk ajándékba(egy utcaszéli pizzériában is jár az ajándék cukros lötyi),először azt mondták, hogy ajándék, majd visszahívtak, hogy mennyiért adják...üzleti érzék nulla. A fiúk lementek a PEnnybe, amit elmondásuk alapján kifosztottak és büfiztetésre már csak cherry colát tudtak hozni. Mama egy ajánlott enni-innivalót, de nála résen kell lenni, mert szereti az élelmiszert(is)felhalmozni, amikor a hűtöt kinyitottam(egy cm hely sincs, annyira tele)kiesett egy december 1.-én lejárt joghurt. Kidobni pedig vétek-mondja ő. Felajánlottam, hogy egy gyors takarítást elvégzek(porszívózás, felmosás, fürdő fertőtlenítése), de azt mondta, hogy inkább üljek a fenekemen(a kaputelefon ragadt, nem bírtam ki, hogy ne töröljem át). Kora este felmentünk még Laciékhoz, megcsodáltuk a fényeket(házon kivül és belül), állt már a karácsonyfájuk. Itt kávéztunk vagy négyféle szaloncukrot kóstoltunk és hazaindultunk. Este Hollókő felé jöttünk haza,félek a vadaktól, a csúszós utaktól és az önkéntes rali soforőktől. Mindig megkönnyebbülés, amikor a körútra kanyarodunk, addig pislogni is alig merek. Sütés-főzés után délután átvisszük a fiúkat Roniékhoz(hisznek a csodákban, remélem jó sokáig), addig itthon csomagolunk és amikor hazajönnek a gyerekek már egy feldíszített karácsonyfa ajándékokkal várja őket.